Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Image

Beszámoló a  2009. február 22–én  Budapesten, a Deák Ferenc téren tartott figyelmfelkeltő rendezvényünkről.

 

A 25 országot felölelő esemény budapesti rendezvényének programja a következő volt:


11:45 - Köszöntő és rövid ismertető a klímaváltozás témájában
12:00 - 2 percre megállunk
12:02 - Laár András gondolatai és előadása
12:15 - zárszó

 

A rendezvényre ellátogató embereket a következő szöveggel köszöntöttük:

 

Jó napot kívánok!

Rövid demonstrációnk, amely most kezdődik, az „S.O.S. Globális Felmelegedés – Csak kevés idő” címet viseli. Csak kevés idő, mert csupán ennyit kérünk önöktől, hogy meghallgassanak bennünket, és csak kevés idő, mert már csak ennyi maradt, hogy tegyünk valamit a Globális Felmelegedés megállítására.

A mai napon, déli 12 –kor, 25 országban állnak meg az emberek, hogy 2 percig tiltakozzanak a Globális Felmelegedés kezelésének módja, illetve inkább annak hiánya ellen. Nemsokára így teszünk mi is. Aztán támogatónk és barátunk, a színész, muzsikus, tanító Laár András mondja el gondolatait, és énekel egy dalt nekünk itt a Deák Téren.

ImageA Globális Felmelegedésről ne gondolják azt, hogy ez egy olyan probléma, amivel nekünk, egyszerű embereknek nem kell és nem érdemes törődni. Sajnos mindaddig védve érezzük magunkat, amíg nem velünk történik a szerencsétlenség; fellélegzünk, hogy hála istennek nem bennünket öntött el a víz, nem a mi házunkat tette tönkre a földrengés, és szerencsére az aszályok miatt sem nekünk kell éhezni. De ez önáltatás. A Globális Felmelegedés, globális. Lehet, hogy mi még csak az egyre szeszélyesebb időjárást érezzük a saját bőrünkön, de a klímaváltozás komolyabb következményeit nem tudjuk megállítani az országhatárnál.

Van egy példa arról, hogy miért nehezebb a bajban optimistának lenni. Mert a pesszimista szerint ennél rosszabb már nem lehet. Az optimista szerint viszont igenis, még lehet. Már most is egyre nagyobb számú és erejű vihar csap le kiszámíthatatlanul az egész világon. A NASA kutatók szerint az Északi Sark jege 2012 –re teljesen elolvadhat, és alóla egyre több metán kerül a légkörbe, tovább fokozva az üvegházhatást.
Szigetek tűntek el az óceánokban, eddig termékeny területek váltak félsivatagossá, és a következmények nemcsak geológiai jellegűek. Naponta 250 állatfaj pusztul ki, és az emberiség egyre nagyobb hányada válik hontalanná. Ma még csak milliók, néhány éven belül már több száz vagy ezermillió ember, köztük akár mi magunk is, fedél és élelem nélkül tengődhetünk, és ez nem science-fiction.
A tudósok egyre erősebb vészjelzéseket küldenek, és egyre határozottabban szorgalmazzák az életmódbeli szemléletváltást. A folyamat amiről, néhány éve még azt hitték és mondták, hogy 50 - 150 évig is eltarthat, egyre gyorsul, és manapság már a vezető klímakutatók is, 5-10 évről beszélnek csupán.  Néhány évünk maradt, hogy változtassunk. Csak néhány év, mert aztán elérünk ahhoz a ponthoz, ahonnan már nincs visszatérés. A folyamat önjáróvá válik, sem lassítani sem leállítani nem tudjuk majd. Lássuk tisztán, hogy nekünk kell változtatnunk, nem a vezetőinknek, a politikusainknak, akiket gúzsba kötnek a gazdasági érdekek, és a csigalassú egyeztetések. Ha egy élhető világot szeretnénk magunknak, akkor nekünk kell tennünk valamit személy szerint, méghozzá most azonnal.

De mit tehet egy hétköznapi ember, hogy befolyásoljon egy bolygó méretű folyamatot? Amit csak tud! Gyűjtse szelektíven a hulladékot; figyeljen oda az elektromos energia fogyasztására; ha tud – használjon megújuló energiaforrásokat; szigetelje jól a házát; ha csak teheti, közlekedjen környezetkímélő módon; de ami a legfontosabb gondolkodjon úgy a közvetlen környezetéről és a Földről, mint a saját tulajdonáról, amit óvnia és szeretnie kell.

Ám ez sajnos már nem elég. Az eddigi tudatlan, kegyetlen, kapzsi és nemtörődöm életvitelünknek köszönhetően a klímaváltozás már javában tart. A tudósok szerint 2030-ra 70 százalékkal kellene csökkentenünk a szén-dioxid kibocsátást, hogy elkerüljük a komoly katasztrófákat. Most, tizenegy évvel a sokat emlegetett és origónak tartott Kyotói egyezmény után, nemhogy csökkenne a szén-dioxid szennyezés, hanem egyre gyorsuló ütemben nő. Látva e téren az olaj lobbi erejét és a világ valamint országunk vezetőinek erőtlenségét, a jövőben sem várhatunk komoly eredményeket; megoldás tehát nem érkezik fölülről.

ImageVan azonban egy út, amellyel minden egyes ember hozzájárulhat, hogy elkerüljük a kataklizmát. Ez pedig – bármilyen meglepő is lehet első hallásra - a vegetarianizmus. A hús, ipari méretű előállítása, nemcsak az állatokkal szembeni kegyetlenség miatt visszatetsző. Egyszerűen nem éri meg. Irdatlan nagyságú erőforrásokat és földterületeket használunk föl, hogy annyi húshoz jussunk, aminek az energiatartalmát, töredéknyi ráfordítással, növényi tápanyagokból is megkaphatnánk.
A takarmánytermesztés, állattartás, húsfeldolgozás, hűtés és szállítmányozás összesen több szennyező anyagot juttat a légkörbe, a talajba és a vizekbe, mint az ipari és lakossági szektor együttvéve.  És ráadásul emellett a kegyetlen pazarlás mellett, a harmadik világban továbbra is tombol az éhínség.

A megoldás tehát a húsmentesség, a vegetarianizmus.

Ez nem csak légből kapott javaslat. Az állattartás környezetromboló hatásairól rengeteg tanulmány és számítás készült. Ezekből következik most néhány megdöbbentő részletet.

A klímaváltozás talán sokak számára nem, vagy alig ismert, ám megkerülhetetlen megoldásáról szeretnék beszélni.

A FAO, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete 2006-os, „Az állattartás hosszú árnyéka” című jelentésében rámutatott, hogy az állattartás a globális felmelegedéshez többel járul hozzá, mint a figyelem középpontjában álló közlekedés összes formája együttvéve. Összefoglalásként kijelenti: „az állattartó ágazat fő feszültségforrás sok ökoszisztéma, és a bolygó egésze számára. Globálisan az üvegházgázok egyik legnagyobb forrása, és egyik fő okozati tényezője rengeteg növény és állatfaj eltűnésének, miközben a fejlett és fejlődő országokban talán a vízszennyezés legfőbb forrása”.

A legújabb kutatásokat figyelembe vevő, mérvadó adat, hogy az állattartás az összes üvegházgáz kibocsátások 80%-áért felelős!!! 80%-áért!!! Ez az információ egy nagyon erőteljes eszközt ad a kezünkbe, mert most először mi magunk, saját egyszerű, mindennapi tevékenységünkkel megállíthatjuk a globális felmelegedést. Csupán azzal, hogy erősen csökkentjük, illetve lehetőleg elhagyjuk az állati eredetű termékeket az étrendünkből, és a számos vonzó növényi alapú étel valamelyikével helyettesítjük azt.

Friss kutatások jól szemléltetik a váltás hatékonyságát: míg egy átlagos húsevő évente az étrendjével annyival járul hozzá a klímaváltozáshoz, mintha 4700 km-t autózna, egy tejtermékeket is fogyasztó vegetáriánus esetében ez a szám 2400 km. Állati termék nélküli, vegán étrend mellett ez a szám már csak 630 km, bio vegán életmód esetén pedig csupán 280 km. Tehát döbbenetes, több mint 80-90%-os csökkenést érhetünk el a személyes kibocsátásunk legnagyobb forrásában, ha helyesen döntünk!

Ennek a megoldásnak számos további előnye is van. Nem kell várnunk a kormányra és a politikusokra. Nem igényel komolyabb befektetést senki részéről, sőt, kis odafigyelés mellett egyenesen olcsó. Több szempontból is gyors:
1./ Már akár holnaptól megtehetem.
2./ A jótékony hatása is gyorsan érvényesül: olyan üvegházgáz, a metán kibocsátását csökkenthetjük ezzel óriási mértékben, ami pár év alatt kiürül a légkörből, tehát a hűtő hatás nagyon hamar érzékelhető.

Mindezekből látszik, hogy ez az ideális megoldás. És ez az, amit érdemes megjegyezni: a húsfogyasztás elhagyása nélkül bármit teszünk, az hatástalan marad & garantált a katasztrófa, míg egyedül ezt a lépést megtéve viszont megállítható a klímaváltozás.

A húsmentes táplálkozás szinte minden egyéb emberi és környezeti válságra is megoldás.

ImageNézzük a világméretű éhezést: A fejlett országokban népbetegség az elhízás: 1,6 milliárd ember kövér, vagy túlsúlyos. A világ másik felén viszont több mint 900 millió éhező van. Ha az állatokkal feletetett gabonát az embereknek adnánk, 2 milliárd embert lehetne táplálni vele. Tehát bőven van élelmiszer, csak rosszul osztjuk el.

Pl. világszinten a szója háromnegyedét állati takarmánynak használjuk.

Mi a helyzet a vízzel? A teljes vízfelhasználás 70%-áért a mezőgazdaság felelős, 20%-ért az ipar, és csak 10%-ért a lakosság. A mezőgazdaság vízfogyasztásának több mint fele állattartásra megy el.

Egy komplett vegán étel előállításához 370 l víz kell.
Ugyanilyen, de csirkehús tartalmú ételhez 1250 l víz kell, közel 4x annyi
Ugyanilyen, de marhahús tartalmú étel esetén a vízigény megdöbbentően magas, 4542 l; 12x annyi!

Kutatók kimutatták, hogy több vizet takarít meg az, aki nem eszik meg 4 hamburgert, mint az, aki fél évig nem zuhanyozik. 180 zuhanyozás egyenlő 4 hamburgerrel!!

Nézzük a termőföldet: A szárazföldek teljes területének 30%-án, az összes mezőgazdasági művelés alatt álló terület 70%-án állattartás, illetve takarmánytermesztés folyik.
Ez a szám pl. az USA-ban megdöbbentő 80%, és csak a mezőgazdasági terület  7%-án folyik emberi táplálék előállítás.
Amazonas: a kiirtott erdőterület 70%-án legeltető állattartás folyik, a fennmaradó terület nagy részén takarmánytermesztés. Tehát az erdőirtásnak, és így a fajok kipusztulásának is fő oka az állattartás!

Növényi étrend esetén egy ember ellátásához hetedakkora földterület elég.
1 ha föld 1 szarvasmarhát lát el, ugyanezen a területen több mint 22 tonna burgonya termeszthető.
1 kg hús előállításához szükséges területen 160kg burgonya, vagy 200kg paradicsom állítható elő.

A húsmentes táplálkozás további óriási előnyökkel jár a levegő és a víz minőségének védelmében, az élőhelyek megóvásában, a fajok életben maradásában, és a személyes egészség és jó közérzet területén is.
Ezekről és további hasznos információkról olvashatnak honlapjainkon.

Légy vega, légy zöld, és mentsd meg a bolygónkat! Köszönöm a figyelmet!



A budapesti rendezvény sajtóvisszhangja, képriporttal és TV összefoglalóval

 

 

További információért kérjük töltsd le a Tudományos háttér információt .

Idézet

A szén kibocsátásokat nagyjából 100%-kal kell csökkentenünk .

Dr. James Hansen, az USA fő klímakutatója

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok