Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A kormány előtt van egy fejlesztési terv arról, hogy vízpótló rendszereket, csatornákat és stratégiai célú víztározókat hoznának létre a Duna–Tisza közén, a Homokhátságon – jelentette ki tegnap a kiskunhalasi választókerület Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselője egy kecskeméti szakmai konferencián, amit a Duna–Tisza Közi Hátság Vízpótlásáért Egyesület szervezett a Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen.

Bányai Gábor elmondta, hogy a tervek szerint a vizet a Dunából és a Duna-völgyi főcsatornából nyernék, és felszivattyúznák a Homokhátság magasabb területeire. Innen pedig gravitációs úton tudnák leengedni a vizet az alacsonyabban fekvő területek csatorna- és víztározó-hálózataiba. – Ezzel orvosolni lehetne a mezőgazdaság problémáit, aszályos időszakban öntözni lehetne a földeket.


Fotó: MTI/Ujvári Sándor

Elkerülhető a Duna–Tisza közének elsivatagosodása

Ám ami ennél sokkal fontosabb, hogy 500 millió vagy akár egymilliárd köbméter vizet lehetne ott tárolni, ami később, amikor a vízhiány és a klímaváltozás még nagyobb gondokat okozhat, óriási kincs lesz – hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: jelenleg még nem lehet megmondani, hogy a fejlesztéshez mekkora összegre lesz szükség, hisz a műszaki megoldásoktól függ a költségvetés, de úgy véli, a beruházás elérheti a 2-300 milliárd forintot is.

A csütörtöki, A Homokhátság jövője: sivatag vagy korszerű vízgazdálkodás? elnevezésű konferencián a hazai tudományos és szakmai élet több szereplője is előadást tartott. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a Homokhátság problémáját komplexen kell kezelni, és az összes érintett terület szempontjait figyelembe kell venni. – Fel kell tenni a kérdést, hogy kinek, hol, mikor, mennyi és milyen minőségű vízre van szüksége. S fontos kérdés az is, hogy kinek mit ér meg a vízigény kielégítése? – fogalmazott Keve Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának egyetemi tanársegédje, aki ugyanakkor kiemelte: úgy tűnik, vízpótlás nélkül nem lehet átfogó megoldást találni.

Rakonczai János, a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék professzora arról beszélt, hogy ha szárazság alkalmával a magasabb területekről lefolyik a víz az alacsonyabb vidékekre, akkor a csapadékos idő alatt sem pótlódik vissza. Ha pedig csökken a talajvíz szintje, akkor a talaj egyes helyeken átalakul, eltűnik a növényzet, így nagyobb a párolgás és a vízveszteség is. Kolossváry Gábor, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezetője azt emelte ki: a vízzel takarékoskodni kell, azt helyben vissza kell tartani, és szükség szerint állami részvétel mellett visszapótolni.

 

Forrás:

Idézet

Az emberek, akik mindezt tették velük, ők borzalmasan fognak fizetni. És ez az, ami miatt aggódom.

Ching Hai Legfelsőbb Mester az állatokkal szembeni kegyetlenségről