Kezdőlap 
Okai Haszonállat tartás Klímavédelem az istállóban?
Okai Haszonállat tartás Klímavédelem az istállóban?
Klímavédelem az istállóban?
2007. november 06. kedd, 17:00 | 
| 
| 
Gondolta volna, hogy például egy kilogramm sajt elõállítása annyi üvegházgáz kibcsátással jár, mintha 70 kilométert autóznánk? A klímaváltozásért felelõs üvegházhatású gázok mennyiségének növekedéséért elsõsorban az erõmûveket és a közlekedést tesszük felelõssé, holott a mezõgazdaság szerepe szintén nem elhanyagolható.
A WWF egy, a napokban megjelent tanulmánya szerint, Németországban az antropogén eredetû üvegházhatású gázok mintegy 11 százalékáért a mezõgazdaság a felelõs. (A tanulmányt a természetvédelmi szervezet a berlini Humboldt Egyetem kutatóival és az Agripol GbR tanácsadó iroda szakértõivel közösen készítette.) Világviszonylatban ez az arány 14 százalék, de amennyiben azt is hozzávesszük, hogy mennyi erdõ esik áldozatul annak, hogy mezõgazdasági területté alakítsák, már 30 százalékra nõ a mezõgazdaság részesedése.
„Az energiaintenzív mezõgazdaság hasonló mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz, mint a közlekedési szektor” – véli Tanja Dräger de Teran, a németországi WWF agrárszakértõje. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a mezõgazdaságot is bevonják a klímavédelembe. 
A mezõgazdaságban nem a szén-dioxid-kibocsátás okozza a problémát, ugyanis azt a termesztett növények szén-dioxid-felvétele kompenzálja. A legfõbb gondot a légkörben kisebb mennyiségben elõforduló, de az üvegházhatást jelentõsen fokozó metán és a kéjgáz (dinitrogén-oxid) jelenti. E két gáz mezõgazdaságból származó éves kibocsátása Németországban 65 millió tonna szén-dioxidnak felel meg.
„A metán és a kéjgáz a legerõsebb üvegházhatású gázok. Annak ellenére, hogy már régóta köztudott, hogy a metán 21-szer, a kéjgáz 310-szer erõsebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, és legfõbb forrásuk a mezõgazdaság, nem történtek klímavédelmi intézkedések ezen a téren” – nyilatkozta Harald von Witzke, a Humboldt Egyetem oktatója, a tanulmány társszerzõje.
A metán a mezõgazdaságban a kérõdzõ állatok bélrendszerében keletkezik bomlás során. A kéjgáz világviszonylatban elsõsorban a rizstermesztésbõl származik, de Németországban (és a legtöbb európai országban) elsõdleges forrása a földekre kiszórt mûtrágya, amelynek egy részét nem veszik fel a növények, hanem a levegõbe jut. Witzke szerint egy hektár mûtrágyával kezelt termõföldrõl évente 1,3 tonna szén-dioxidnak megfelelõ dinitorgén-oxid szabadul fel.
„Az energiaintenzív mezõgazdaság hasonló mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz, mint a közlekedési szektor” – véli Tanja Dräger de Teran, a németországi WWF agrárszakértõje. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a mezõgazdaságot is bevonják a klímavédelembe.
A mezõgazdaságban nem a szén-dioxid-kibocsátás okozza a problémát, ugyanis azt a termesztett növények szén-dioxid-felvétele kompenzálja. A legfõbb gondot a légkörben kisebb mennyiségben elõforduló, de az üvegházhatást jelentõsen fokozó metán és a kéjgáz (dinitrogén-oxid) jelenti. E két gáz mezõgazdaságból származó éves kibocsátása Németországban 65 millió tonna szén-dioxidnak felel meg. „A metán és a kéjgáz a legerõsebb üvegházhatású gázok. Annak ellenére, hogy már régóta köztudott, hogy a metán 21-szer, a kéjgáz 310-szer erõsebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, és legfõbb forrásuk a mezõgazdaság, nem történtek klímavédelmi intézkedések ezen a téren” – nyilatkozta Harald von Witzke, a Humboldt Egyetem oktatója, a tanulmány társszerzõje.
A metán a mezõgazdaságban a kérõdzõ állatok bélrendszerében keletkezik bomlás során. A kéjgáz világviszonylatban elsõsorban a rizstermesztésbõl származik, de Németországban (és a legtöbb európai országban) elsõdleges forrása a földekre kiszórt mûtrágya, amelynek egy részét nem veszik fel a növények, hanem a levegõbe jut. Witzke szerint egy hektár mûtrágyával kezelt termõföldrõl évente 1,3 tonna szén-dioxidnak megfelelõ dinitorgén-oxid szabadul fel.
Natianal Geographic
WWF.de
