Klímaváltozás, Globális felmelegedés

250 millió éve, amikor Földön még csak egy megakontinens volt, a Pangea, hirtelen az élet 50 százaléka kihalt. A tudósok szerint ha nem vigyázunk, könnyen megismétlődhet a tragédia. Hogy pontosan mi is történt akkor? A kutatók korábban azt gondolták, hogy ez a Triász-végi nagy kihalásnak nevezett eseményt intenzív vulkánkitörések okozták, amikor az egyetlen ősi kontinens, a Pangea két kisebb részre vált szét.

A Science tudományos lapban megjelent tanulmány szerint a tömeges pusztulást nagy mennyiségű metán légkörbe kerülése okozta, ami hirtelen klímaváltozással járt. Micha Ruhl geológus és kollégái ősi növényi fosszíliákat vizsgáltak, és ezek molekuláris analíziséből arra a következtetésre jutottak, hogy minimum 12.000 gigatonna metán jutott az atmoszférába, mindössze 10-20.000 év alatt a Triász-végi nagy kihalás idején.

Egy ilyen típusú metán felszabadulás veszélye az, amire a környezetvédő tudósok figyelmeztetnek minket. Ha a hőmérséklet emelkedése csak kicsit is növekszik a jelenlegihez képest, az már elég lehet ahhoz, hogy az óceánok mélyén található fagyott halmazállapotú metán felolvadjon, így szabadítva fel azokat a mega-gázbuborékokat, amik oly sok faj kipusztulását okozták évmilliókkal ezelőtt a Triász kor végén.

A kutatások szerint valószínűleg ez a rövid idő alatt lezajlott metánkitörés lehet a felelős a tömeges pusztulásért. A Triász időszak végén a növényzet összetételében történt változások is bizonyítékot szolgáltatnak az erőteljes felmelegedésre. – nyilatkozta Ruhl. A tudós és kollégái szerint felfedezésük segíthet a tudósoknak előre tervezni, mivel az emberek további 5000 gigatonna vagy még több széndioxidot juttathatnak a légkörbe, ha minden fosszilis erőforrást elhasználunk, ami a fentebb tárgyalt felmelegedéshez vezethet.

Magyar úttörők

Meglepően hasonló eredményre jutott a témával kapcsolatban már korábban Dr. Pálfy József, az ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékének professzora. Elmélete szerint a Triász végén a szénkörforgás kizökkent a megszokott kerékvágásból. Munkatársaival Csőváron végzett kutatásai során a világon az elsők között ismertek fel olyan eltolódást a szénizotóp-összetételben, amely a szénkörforgás rövid távú átrendeződésére, így közvetve komoly környezet- és éghajlatváltozásra utal. Ezek eredménye szerint a tengervíz és a légkör szén-dioxid tartalmában a könnyű szénizotóp aránya megnőtt, amit több tényező is okozhatott. Egy lehetséges forgatókönyv szerint a vulkánkitörések során a légkörbe jutott nagy mennyiségű szén-dioxid, amely maga is izotóposan könnyű összetételű, globális felmelegedést indított el.

Az óceáni áramlások átrendeződése tovább erősítette a mélytengeri vízrétegek melegedését, ami pedig a tenger alatti üledékben fagyott állapotban csapdázódott, biogén eredetű metán felszabadulásához vezetett. Ez a metán nemcsak izotóposan rendkívül könnyű, így magyarázhatja a mérésekkel kimutatott triász végi szénizotóp kiugrást, de egyben igen hatékony üvegház-gáz is. A szén-dioxidnál tízszer nagyobb mértékben járul hozzá az üvegházhatáshoz, ami által a Föld elszabaduló felmelegedési spirálba kerülhetett. Ez az éghajlatváltozás lehetett a kihalás közvetlen kiváltó oka, hiszen például a tengeri zátonyok életközössége csak meghatározott hőmérsékleti tartományhoz tud alkalmazkodni.

Érdemes tehát tanulni a történelemből, mert a légkör elárasztása széndioxiddal újra kipusztíthatja az óceánok élővilágának felét – rosszabb esetben nem csak az óceánokét.

(mindennapi.hu, 2011. július 22.)

 

További hasonló cikkeink:

Nyolc fokos globális felmelegedés 55 millió évvel ezelőtt

Az őskatasztrófához képest is gyors a mai felmelegedés

Az éghajlat változásával a Jeges-tenger alatt tárolódó metán a felszínre bugyoghat

Halálspirálban az északi-sarki jég

Az Északi-sarkvidék olvadása fenyegetés az emberiségre nézve

Idézet

A globális felmelegedésre jelenleg gyakorolt emberi hatásra úgy is tekinthetünk, hogy globális méretű kísérletet folytatunk a Föld klímarendszerével. Sosem látott ütemű melegedésnek vagyunk tanúi, kevés, vagy nem létező tudással arról, hogy milyen instabilitások rejtőznek a klímarendszerben, és azok hogyan befolyásolhatják az életet a Földön.

Dr. Martin Kennedy, a Kaliforniai Egyetem geológusa

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok