A globális felmelegedés okai
A globális felmelegedés számos emberi tevékenység közös eredménye. A legjelentõsebbek: az elektromos energia termelése, a haszonállat tartás (hústermelés) a személyszállító és egyéb jármûvek használata, a túlfogyasztás, a nemzetközi szállítás, az erdõk kitermelése, a füstkibocsátás és a hadviselés (az Egyesült Államok hadereje például a világ legnagyobb olajfelhasználója és legnagyobb szennyezõje).
A pusztuló esõerdõbõl több millárd tonna szén-dioxid juthat a légkörbe
Amazonasi esõerdõ 55%-a elpusztulhat 2030-ra a mezõgazdaság, az állatarás növekedése, erdõtüzek, a szárazság és a fakitermelés jelenlegi üteme alapján. Az erdõk eltûnése miatt az Amazonas-medencébõl 55-97 milliárd tonna szén-dioxid juthat a légkörbe. A felsõ érték esetén ez több mint a világ kétévi üvegházhatású gáz kibocsátása.
A vártnál gyorsabban növekszik az üvegházhatású gázok kibocsátása
Az emberiség által kibocsátott szén-dioxid mennyisége gyorsabban nõ, mint az 1990-es években - figyelmeztettek a hét végén Chicagóban kutatók, akik az ipari és más tevékenységek által a légkörbe kibocsátott szén-dioxidot és egyéb üvegházhatású gázokat okolják a hõmérséklet emelkedésért.
Mégsem a Nap okozza a globális felmelegedést
Korábban felvetõdött néhány tudósban, hogy talán mégsem a környezetszennyezés okozza a globális klímaválozást, hanem inkább a forró napszelek. Néhány grafikon összehasonlításával kiderült, hogy szó sincs ilyesmirõl, az ember felelõssége egyértelmû.
Újra nõ az igen erõs üvegházhatású metán mennyisége a légkörben
Egy évtizednyi viszonylagos állandóság után 2007-ben újra növekedni kezdett a metán mennyisége a Föld atmoszférájában, állítják a Massachusetts Mûszaki Egyetem (MIT) kutatói. Ez azért rossz hír, mert a metán a legfontosabb üvegházhatást kiváltó gázok közé tartozik.
A pusztító húsgyári 'forradalom'
A nagyüzemi állattartás környezeti és társadalmi hatásairól készített tanulmányt egy nemzetközi kutatócsoport a Stanford Egyetem és az USA mezőgazdasági minisztériuma vezetése alatt.
Egyre magasabb a légkör metán koncentrációja
Bár a kilencvenes évek közepén úgy tûnt, hogy a Föld légkörében az üvegházhatásért is felelõs metán koncentrációja stagnál, sõt, kis mértékben csökken, a klímakutatók most azt állítják, a statisztikák csalókák voltak. A földbõl kiáramló metángáz valóban csökkent, ám az emberi eredetû metán mennyisége növekedett.
Gyors és drasztikus kibocsátás csökkentésre van szükség az egész bolygón
Az angol Meteorológiai Hivatal Hadley Központjának egy jelentése azt állítja, hogy 2010-tõl kezdõdõen évi 3%-os csökkenés az egyetlen mód annak megakadályozására, hogy a globális hõmérséklet ne emelkedjen több mint 2oC-kal.
Metán CH4
A széndioxidnál 21-szer károsabb az üvegházhatás kialakításában a metán CH4. (azonban légköri tartózkodási ideje jóval rövidebb, kb. 10-12 év) A metán jelentõ arányban felelõs az üvegházhatás felgyorsulásáért. A légkörbe kerülõ metánnak mindössze egy harmada származik természetes forrásból, kétharmada pedig emberi eredetû.
Az állati fehérje ára
Az alábbi vezércikk nem kisebb presztízsű újságban jelent meg, mint a Nature Geoscience, a legrangosabb földtudományokkal foglalkozó folyóirat.
|
Nem csökken télen a metánkibocsátás a tundrán
A fagyos télben a tundrából ugyanúgy árad az üvegházhatású metángáz a légkörbe, mint nyáron, amikor kiolvad a sarkvidéki föld, mutatták ki svéd kutatók.
A vízgőz a sztratoszférában a globális felmelegedés ismeretlen tényezője
A vízgőz 10 százalékos csökkenése 10 mérföld magasan a Föld légkörében nagy hatással volt a globális felmelegedésre, mondják egy, a Science magazinban január 28-án online publikált tanulmány szerzői.
Kérdések és válaszok a fákról
1. A világ mekkora részén vannak erdõk? Erdõk borítják a bolygó teljes szárazföldi területének 30%-át. 2005-ben a teljes erdõterület valamivel 4 milliárd hektár alatt volt, legalább egyharmaddal kevesebb, mint a mezõgazdaság hajnala elõtt, nagyjából tízezer évvel korábban (1 hektár tízezer négyzetméter).
Ökológiai 'hitelválság' felé tart a Föld
A bolygó ökológiai „hitelválság” felé tart, egy természetvédõ csoportok által kiadott jelentés szerint. A dokumentum azt állítja, hogy a természeti erõforrások iránti igényeink majdnem egyharmaddal meghaladják azt, amit a Föld fenn tud tartani.
A tenger kevesebb szén-dioxidot nyel el
A tudósok új vészjelzést adtak ki a klímaváltozásról, a Japán-tenger által elnyelt szén mennyiségének hirtelen és drámai összeomlását felfedezve. Az eltolódás megriasztja a szakértõket, akik a globális felmelegedést hibáztatják.
Halogénezett szénhidrogének
A CO2-nél mintegy 10000-szer több energiát nyelnek el egységnyi molekulaszámra vonatkoztatva. A teljes üvegház-hatás 10-14 %-ért felelõsek. A nagybani felhasználásuk mintegy 40 éve alatt az emberiség meg volt gyõzõdve arról, hogy teljesen ártalmatlan vegyületekkel van dolga. Amire rájöttünk, hogy ezek a gázok, amelyeket hûtõközegként, dezodorok hajtógázaként évtizedeken keresztül nyakra-fõre használtunk milyen károkat okoznak a felsõbb légrétegekben, majdnem elkéstünk.
Lábnyomunknak kicsi a bolygó
Két hektár biológiailag aktív föld- és tengerfelület tart el egy embert - Tévút a vakon mért gazdasági növekedés. Bár a környezet pusztításának mértékét jelzi, az ökológiai lábnyom valójában annak meghatározására szolgál: mekkora területre, mennyi vízre van szüksége az embernek önmaga fenntartásához és a hulladék feldolgozásához. Lábnyomunk messze meghaladja a Föld eltartóképességét.
A szója iránti növekvő kereslet az Amazonasz esőerdőt fenyegeti
A húsfogyasztás hajtja az esőerdők pusztulását és a globális felmelegedést. Az Earth Policy Institute nemrég közzétett jelentése részletes bepillantást nyújt a szójahozamok globális trendjéről, és feltárja kapcsolatát a trópusi esőerdők pusztulásával.
A szén-dioxid szint már a veszélyzónában van, egy átdolgozott elmélet szerint
Ha az éghajlati katasztrófákat el akarjuk kerülni, a légköri szén-dioxidot (CO2) a már ma létező szint alá kell csökkenteni, egy 10 amerikai, angol és francia kutatóból álló csoport új tanulmánya szerint.
A régi jégrétegek analízise megerõsíti a klímamodellek pontosságát
Befejezõdött a legutóbbi jégkorszak 70000 éves idõszakának globális szénciklusát és klímáját vizsgáló analízis, figyelemre méltó összefüggést mutatva ki a szén-dioxid szintek és az éghajlat meglepõen hirtelen változásai között.
|
Okai



