A táplálékválasztásunk az egyik legjelentősebb tényező abban a személyes hatásban, amit a környezetre kifejtünk, és a leggyorsabb út a klímaváltozáshoz.

Egy friss tanulmány, tipikus heti étkezések hatását vizsgálva kimutatta, hogy a növényi alapú étrendek jobbak a környezet számára, mint a hús alapúak. A vegán, bio étrendnek volt a legkisebb környezeti hatása. Az egyedi legártalmasabb élelmiszer a marhahús volt, és az összes nem-vegetáriánus étrend, amelyek a környezeti erőforrások, mint a föld és a víz, lényegesen nagyobb mennyiségét igénylik.

Figyelemre méltó, hogy az ENSZ, és sok vezető környezetvédelmi szervezet – köztük a National Audubon Society, a WorldWatch Institute, a Sierra Club, és a Union of Concerned Scientists – felismerte, hogy az élelmiszer céljából történő állattartás jobban károsítja a környezetet, mint szinte bármi más, amit csinálunk. Legyen szó ellenőrzés nélküli levegő- vagy vízszennyezésről, talajerózióról, vagy az erőforrások kiszipolyozásáról, az élelmiszer céljából történő állattartás tönkreteszi a Földet.

A vegetáriánussá válással az egyén segíthet…

1. A globális felmelegedés csökkentésében

• A globális felmelegedés jelenti az egyik legkomolyabb fenyegetést a globális környezetre, amivel az emberi történelem során valaha is találkoztunk. Mégis, kizárólag a szén-dioxid kibocsátásra koncentrálva fontos környezetvédelmi szervezetek nem vették figyelembe azokat a publikált adatokat, amelyek azt mutatták, hogy más gázok a fő bűnösök a ma látott globális felmelegedés mögött. Ennek eredményeként nem veszik észre azt a tényt, hogy az egyedi legfontosabb lépés, amit egy egyén a globális felmelegedés csökkentésére tehet [gyorsabb, mint bármilyen más eszköz], az a vegetáriánus étrend elfogadása.
• 2006-os jelentésében az ENSZ kijelentette, hogy az élelmiszer céljából történő állattartás több üvegházgázt termel, mint a világon az összes autó és teherautó együttvéve.

2. A túlzott CO2 termelés elkerülésében

• Az ENSZ jelentés szerint, amikor figyelembe veszik a földhasználatból, és földhasználat váltásból eredő kibocsátásokat, akkor az állattartó ágazat felelős az emberi tevékenységből származó CO2 9%-áért, de sokkal nagyobbb hányadot termel a még sokkal veszélyesebb üvegházgázokból.

3. A metán/nitrogén-dioxid termelés csökkentésében

• Az állattartó ágazat felelős az összes ember-okozta metán 37%-áért (23-szor annyira melegít, mint a CO2), amit főleg a kérődző emlősök (szarvasmarha és birka) emésztőrendszere állít elő, és az ammónia 64%-áért, ami jelentősen hozzájárul a savas esőhöz.A szarvasmarha és birkatartás felelős az összes emberi tevékenység által előállított metán 37%-áért.
• Az állattartó ágazat termeli az összes emberi eredetű nitrogén-dioxid 65%-át is, aminek 296-szor nagyobb a globális melegítőképessége (GWP), mint a CO2-nak. Ennek nagy része a trágyából származik.
• Azon az előnyön túl, hogy azonnal csökkenti a globális felmelegedést, az eltávolodás a metán-kibocsátó élelmiszerforrásoktól sokkal könnyebb is, mint a szén-dioxid csökkentése:

1. Először, ennél az üvegházgáznál nincs határa annak a csökkentésnek, amit a vegetáriánus étrenddel el lehet érni. Elvileg az állattartásból származó kibocsátás akár 100%-os csökkentése is elérhető, kevés negatív hatással. Ezzel szemben hasonló csökkentés a szén-dioxidnál lehetetlen a gazdaságot sújtó hatások nélkül. Még a legambíciózusabb szén-dioxid csökkentési tervek sem jutnak el a kibocsátás megfelezéséig.
2. Másodszor, az étrendi váltás az üvegházgáz kibocsátásokat sokkal gyorsabban csökkenti, mint az eltávolodás a fosszilis üzemanyagot égető technológiáktól, amik szén-dioxidot bocsátanak ki. A legtöbb kérődző háziállat „lecserélődési ideje” egy vagy két év, tehát a húsfogyasztás csökkenése szinte azonnali csökkenést eredményezne a metán kibocsátásban. Az autók és erőművek lecserélődési ideje viszont évtizedekbe telhet. Még akkor is, ha elérhetők lennének ma olcsó, nulla-kibocsátású üzemanyagok, sok évbe telne a felfuttatásuk, és annak a masszív infrastruktúrának a lassú helyettesítése, amin ma a gazdaságunk alapul.
3. Ugyanígy, a metán csupán nyolc év alatt kikerül a légkörből, így az alacsonyabb metán kibocsátás gyorsan megnyilvánul a Föld lehűlésében, nem úgy, mint a szén-dioxid, ami több mint egy évszázadig a levegőben maradhat.

4. Nagy mennyiségű víz megtakarításában

• Az 1kg marhahús előállításához szükséges vízre vonatkozó becslések váltakoznak, 13,000 litertől egészen 100,000 literig. Bármelyik számot használod, a kár egyértelmű, amikor figyelembe veszed, hogy 1kg búza előállításához1,000-2,000 liter közötti vízmennyiség kell.

5. Patakjaink, folyóink, óceánjaink további szennyezésének elkerülésében

• Az állati hulladék, antibiotikumok és hormonok a vizeink elszennyeződését okozzák, amik a víz körforgásba a bőrgyárakban használt vegyszerekkel, és a takarmánynövényekhez használt műtrágyákkal és rovarirtó szerekkel együtt lépnek be.
• A trágya, vagy a trágya-tartalmú szennyvíz súlyosan károsítja a folyók és patakok ökoszisztémáját. Az USA-ban a tenyésztett állatok nagyjából 130-szor annyi ürüléket produkálnak, mint a teljes emberi népesség. Mivel az állattartó telepeknek nincs olyan szennyvízkezelő rendszerük, mint a városainknak, ezért ez a koncentrált szennyvíz végül a vizeinket szennyezi, tönkreteszi a talaj termőrétegét, és szennyezi a levegőt.
• Amint az állattartó telepek szennyező anyagai - köztük nitrogén, foszfor, antibiotikumok és rovarirtószerek - elérik a vizeket, hatalmas kárt okoznak a vízi és emberi életben. Az algák burjánzása különösen nagy gond, elzárják a vizi utakat, lebomlásuk során felhasználják az oxigént, és megölik a természetes halpopulációkat.
• Nagy mennyiségben az állati hulladék komoly problémákat jelenthet a vizek és a közeli környezet számára. A 90-es évek második felében több mint 2 milliárd tonna állati trágya termelődött a világon. Feltételezve egy átlagosan 5% nitrogéntartalmat, ez azt jelenti, hogy 100 millió tonna nitrogén jut a vizeinkbe.

6. A humuszréteget és a trópusi esőerdőket érő rombolás csökkentésében

• A Föld teljes szárazföldi felszínének 30%-át - a teljes mezőgazdasági terület súlyos 70%-át - a tenyésztett állatok tartására használják. Ennek nagy része legelőterület, ami egyébként egy természetes ökoszisztémának adna otthont, például értékes esőerdőknek. A terményeket külön takarmánynövényként is termesztik - valójában a Föld növénytermesztésre alkalmas földterületének harmadát a tenyésztett állatoknak szánt takarmánytermesztésre használják.
• Az állattenyésztés túllegeltetéshez vezethet, ami talajeróziót, elsivatagosodást, és az erdőterület csökkenését okozza. A Föld legelőterületének 20%-át már leromlottnak nyilvánították a húsuk miatt tartott állatok legeltetése miatt.
• Az állattartás felelős Dél-Amerikában az Amazonasz erdőirtás 70%-áért, ahol az esőerdőt új legelők kialakítása miatt irtják ki.
• Az erdőirtás növeli az üvegházgáz kibocsátást, felszabadítva a korábban fákban tárolt szenet. Fő hajtóereje a biodiverzitás eltűnésének is - egy nyomasztó gond, amikor figyelembe vesszük, hogy most csak az állattartás néhány faja képviseli a teljes szárazföldi állati biomassza kb. 20%-át.

7. A vadvilág élőhelyeinek és a veszélyeztetett fajok pusztításának csökkentésében

• Az állattartó ágazat széleskörű erdőirtásért és hatalmas földterületek műveléséért felelős, ami évente állatok millióit kényszeríti lakóhelyeik elhagyására, sok fajt kockázatnak kitéve, és tartós, hosszú távú kárt okozva az élővilágban.

8. Az antibiotikumok, növekedési hormonok, és vegyszerek használatának csökkentésében

• A tenyésztett állatokkal és halakkal a gyógyszerek széles skáláját etetik meg, hogy gyorsabban hízzanak, és életben maradjanak olyan körülmények között, amik egyébként megölnék őket. Ezek a gyógyszerek bejutnak az emberi táplálkozási láncolatba, közvetlen fogyasztás, vagy a vízi utak szennyezése révén:
• Nem ismert, hogy emberekre milyen hatással van e gyógyszerek alacsony szintű fogyasztása egész életen át, de lehet súlyos. Az élelmiszeripar az állatok takarmányát és vizét antibiotikumokkal keveri, köztük penicillinnel, erythromycinnel, és szervetlen arzénnal (az arzén legmérgezőbb formájával).
• Az antibiotikumok jelentős mennyiséget tartalmaznak az arzén leginkább rákkeltő formájából. USDA kutatók azt találták, hogy „napi 6dkg csirkehús elfogyasztása - ami kb. egy csirkemell felével, harmadával egyenlő - a fogyasztót 3-5 mikrogramm szervetlen arzénnak teszi ki, az arzén legmérgezőbb formájának.” A naponkénti, alacsony szintű arzén bevitel az emberben rákot, elmebajt (dementia), idegrendszeri problémákat, és más betegségeket okoz.
• Az antibiotikumok a növekedést az állatok beleiben lévő baktériumok mennyiségének csökkentésével serkentik, és a fertőzések megakadályozásával, amire az összezsúfolt, stresszes állatok fogékonyak. Az antibiotikumok rutinszerű használata az egyéb hatásokon kívül (pl. az arzén rákkeltő), antibiotikum-rezisztens baktériumok kialakulásához is vezet, ezáltal csökkentve az antibiotikumok hatékonyságát az emberek gyógyításában, amikor azok ételmérgezéstől, vagy más fertőző betegségtől szenvednek. A hús alapos főzése megöli a baktériumokat, de a rákkeltő heterociklusos aminok koncentrációját is fokozza.
• A növekedés és termelékenység fokozására a gazdák hormonokat adnak az állatoknak. Használatuk az USA-ban széles körben elterjedt, és tudják róluk, hogy emberben különböző fajta rákot és reproduktív rendellenességet okoznak. Míg az USA állattartók azt állítják, hogy a növekedés serkentése hormonokkal biztonságos, az Európai Unió 1995 óta tiltja ezt a gyakorlatot.
• A haltenyésztés közvetlenül járul hozzá vizeink szennyezéséhez:

1. Nagy számú hal egy helyben tartása hosszú időn át jelentős mennyiségű, tömény ürüléket jelent, ami bejuthat a helyi vizekbe.
2. A parazita problémák miatt egyes haltenyésztők gyakran használnak erős antibiotikumokat, hogy a halakat életben tartsák. Sok hal, akár a 30%-uk is, mégis ideje előtt elpusztul. Ezeknek a gyógyszereknek a maradványai az emberi élelmiszerekben ellentmondásos témává váltak, mert úgy gondolják, hogy az antibiotikumok használata az élelmiszertermelés során megnövelte az antibiotikum rezisztencia gyakoriságát az emberi betegségek esetében.
3. Ezek a gyógyszerek az élelmiszerláncba maguknak a tenyésztett halaknak a közvetlen elfogyasztásával jutnak be, és az erősen besűrűsödött ürülék lerakódásokon keresztül, amelyek szennyezik a vízforrásokat. A jelentések szerint egyedül a skóciai lazacfarmok több mint 400-szor lépték túl a szennyezési határértékeket az elmúlt 3 év során.

9. Az ökológiai lábnyom csökkentésében

• Az egyének az állati termékekkel zsúfolt étrend helyett a vegetáriánusságot választva drámai mértékben lecsökkenthetik azt a föld, víz, és olaj erőforrást, amit felhasználnak, és a szennyezésnek azt a mennyiségét, amit egyébként okoznának. Az ökológiai lábnyomunk csökkentése persze azt is jelentené, hogy kevesebb kárt okozunk a Föld nem-emberi lakóinak. A vegetáriánus étrendre váltva minden ember évente több mint 100 állatot megmenthet a húsipar szörnyű kegyetlenségétől.

10. A környezet fenntarthatóságának biztosításában

• 2005-ben hozzávetőleg 6,5 milliárd ember élt a Földön, és ahogy a Föld népessége tovább gyarapszik, az élelmiszerigényünk is növekedni fog. A világméretú élelmiszertermelés a teljes rendelkezésre álló talaj 30%-át igényli, a fosszilis üzemanyag energia 20%-át, és az édesvízkészlet jelentős részét. A haszonállatok tartása a mezőgazdaság egyik legnagyobb kárt okozó komponense. Bármely nem-emberi faj közül ők okozzák a legnagyobb kárt a környezetben a túllegeltetés, talajerózió, elsivatagosodás, és a trópusi erdők irtása révén, a gáz kibocsátásukon és trágyatermelésükön kívül. A világ élelmiszerbiztonságával foglalkozó tanulmányok azt mutatják, hogy egy hústartalmú, bőséges étrend akár háromszor annyi erőforrást is igényel, mint egy vegetáriánus étrend.
• A világ hústermelése drámai módon megnövekedett, 130 millió tonnáról az 1970-es évek végén, 230 millió tonnára 2000-ben. Most a hús az egyedi legnagyobb állati fehérjeforrás minden gazdag országban, és az állati hús iránti igény 2050-ig várhatóan több mint duplájára növekszik. Ennek a növekvő étvágynak a kielégítésére az állatokat kétségtelenül intenzívebben és olcsóbban fogják tartani, állattartó telepekkel és vízkultúrával (haltenyésztés), ami további szennyezést, víz és földhasználatot okoz. Ha semmit nem teszünk, a hústermelés környezeti hatása csak növekedhet.
• A vegetáriánus étrend elfogadása fontos eszköz a környezeti fenntarthatóság elérésében.

A jobb egészségért, és az ártatlan állatok érdekében

A vegetáriánus étrend elfogadása mellett szóló környezetvédelmi érvek erősek, de sok vegetáriánus egyszerűen úgy gondolja, hogy rossz dolog ölni, amikor arra nincs szükség. Mások szeretik és tisztelik az állatokat, és csökkenteni akarják a szenvedésüket. Egyes vegetáriánusok kimondottan ellenzik az intenzív tenyésztést, és azért választják a vegetáriánusságot, mert az erőteljes jelzést küld, garantálja, hogy nem fogsz olyan állatot megenni, amit borzasztó körülmények között tenyésztettek, és elkerüli azt a gyötrelmet, amit minden, a húsáért lemészárolt állat átél. Bármi is az okuk a hús feladására, a vegetáriánusok sokkal többet nyernek, mint tiszta lelkiismeretet, a szívbetegség, cukorbaj, és bizonyos rákfélék alacsonyabb gyakoriságát.

Referencia: Vegetarian Society