Globális felmelegedés, klímaváltozás

A vízgőz 10 százalékos csökkenése 10 mérföld magasan a Föld légkörében nagy hatással volt a globális felmelegedésre, mondják egy, a Science magazinban január 28-án online publikált tanulmány szerzői.

 

A felfedezés segíthet megmagyarázni, hogy az utóbbi tíz évben miért nem emelkedtek a globális felszíni hőmérsékletek olyan gyorsan, mint a 80-as és 90-es években. A műholdak és léggömbök megfigyelései azt mutatják, hogy a sztratoszférikus vízgőz az utóbbi időben fel-le mozog, növekedett a 80-as és 90-es években, majd 2000 után csökkent. A szerzők kimutatják, hogy ezek a változások a sztratoszférának pontosan abban a vékony magassági régiójában történtek, ahol hatásuk a legnagyobb lenne az éghajlatra.

 

A vízgőz egy erősen változékony gáz, amit régóta elismernek, mint az üvegházgázok – szén-dioxid, metán, halogénezett szénvegyületek,  dinitrogén-oxid, stb. – koktéljának fontos tagját, ami hatással van az éghajlatra.

 

„A jelenlegi klímamodellek figyelemre méltó munkát végeznek a felszínközeli vízgőzzel kapcsolatban. De ez más – a felső légkör egy vékony szelete, ami egyik évtizedről a másikra nagyot üt, olyan módon, amire nem számítottunk”, mondja Susan Solomon, a NOAA vezető kutatója, és a tanulmány első szerzője.

 

2000 óta a sztratoszférában a vízgőz nagyjából 10%-kal csökkent. Ennek oka ismeretlen. A tanulmány számításai és modelljei kimutatják, hogy a változásból adódó hűtő hatás miatt a felszíni hőmérsékletek kb. 25%-kal lassabban növekedtek, mint ahogy az egyébként történt volna, csupán a szén-dioxid és egyéb üvegházgázok növekedése miatt. A 90-es években a sztratoszférikus vízgőz növekedésének valószínű ellentétes hatása volt, a szerzők szerint kb. 30%-kal fokozta az abban az időben megfigyelt felmelegedést.

 

A sztratoszféra a légkörnek a Föld felszíne feletti, kb. 10-től 50 km-ig terjedő régiója. A vízgőz a sztratoszférát főleg a trópusokon a levegő felemelkedésével éri el. Korábbi tanulmányok felvetették, hogy a sztratoszférikus vízgőz jelentősen hozzájárulhat a klímaváltozáshoz. A jelen vizsgálat az első, ami kapcsolatot létesít a sztratoszférikus vízgőz, és az utóbbi néhány évtized melegedésének specifikus változásai között… (ScienceDaily, 2010. febr. 1.; az eredeti angol cikk itt olvasható)

 


 

A kevesebb vízgőz lassíthatja a felmelegedés irányzatát

 

A tudósok arról számolnak be, hogy a légkör középső részein a vízgőz koncentráció csökkenése hozzájárult a Föld melegedésének lassulásához. Mint mondják, a felfedezés részben megmagyarázhatja a viszonylag stabil globális felszíni hőmérsékletű évek sorát. A cikk szerzői szerint a vízgőz csökkenés ellenére az átfogó irányzat továbbra is az éghajlat melegedése, amit elsősorban az emberi forrásokból származó szén-dioxid és más hővisszatartó gázok felhalmozódása okoz.

 

„Ez nem változtatja meg azt az alapvető konklúziót, hogy a világ melegedett, és annak a melegedésnek főleg az ember-okozta kibocsátásokhoz van köze”, mondta Susan Solomon, az Országos Óceán- és Légkörhivatal  (NOAA) klímakutatója és a Science magazin jan. 29-i számában megjelenő jelentés első szerzője.

 

A vízgőz, egy erős hővisszatartó gáz, felfogja a napsugarat, és hőt sugároz vissza a Föld légkörébe. A tanulmány szerint koncentrációja a sztratoszférában, a légkör három rétege közül a másodikban, úgy tűnik, hogy csökkent az utóbbi tíz évben.

 

Mint Dr. Solomon mondja, ez kb. 25%-kal csökkentette a Föld melegedésének sebességét. „A 10-10-10-t használjuk a leírására. Vagyis, 10% változás a vízgőzben, tíz mérföld (16km) magasan, az utóbbi tíz évben.”

 

A tanulmány azt is kimutatta, hogy 1980-tól 2000-ig a vízgőz növekedése fokozta a melegedés sebességét – ami a metán, egy másik üvegházgáz, kibocsátás növekedésének következménye az iparosodás időszakában. Amikor a metán oxidálódik, vízgőz keletkezik. Az még nem ismert, hogy mi okozta a vízgőz utóbbi tíz évben megfigyelt csökkenését.

 

Dr. Solomon hangsúlyozta, hogy a tanulmány a légkör középső rétegére koncentrált, ami nem keverendő össze a troposzférával, a légkör első rétegével. Évek óta tudják, hogy a vízgőz a troposzférában felerősíti az üvegházgáz kibocsátások hatását.

 

Egyes klímaszkeptikusok kijelentették, hogy néhány, viszonylag stabil hőmérsékletű év azt mutatja, hogy a globális felmelegedés fenyegetését túlhangsúlyozzák. Múlt héten a NASA által közzétett adatok azt mutatják, hogy a 2009-ben véget ért évtized a feljegyzések szerinti legmelegebb volt. (Sindya N. Bhanoo, The New York Times, 2010. január 28., az eredeti angol cikk itt olvasható).


 

A vízgőz rosszabb klímaváltozási tényező, mint gondolták

 

A légköri vízgőz növekedése okozta a 90-es évek globális felmelegedésének 30 százalékát. Ez a felfedezés azt sugallja, hogy az erős üvegházgáz nagyobb szerepet játszik a klímaváltozásban, mint korábban képzelték. Susan Solomon és kollégái az USA Országos Óceán- és Légkörhivatalától (NOAA) összegyűjtötték a műholdas méréseket és az időjárási léggömb adatokat, hogy nyomon kövessék a vízgőz koncentráció változásait 16 km magasságban, a sztratoszférában, a 80-as évektől napjainkig.

 

A sztratoszférában a vízgőz szintek a 90-es években emelkedtek, de 2001-ben 10%-kal csökkentek. Adataikat egy klímamodellbe táplálva a csoport azt mondja, hogy a vízgőz okolható a 90-es évek melegedésének majdnem egyharmadáért. A model azt is sugallja, hogy a vízgőz koncentráció 2001-ben bekövetkezett csökkenése a globális felmelegedés sebességét az utóbbi évtizedben 25%-kal csökkentette. „Ez a kutatás nem változtatja meg azt a konszenzust, hogy emberi kibocsátások hajtják a klímaváltozást”, mondja Fortunat Joos, a berni egyetem klímamodellezője. (New Scientist, az eredeti angol cikk itt olvasható)

 

Folyóirat hivatkozás: Science DOI: 10.1126/science.1182488

Idézet

A változás üteme kezdi felülmúlni a képességünket, hogy lépést tartsunk vele, annak megértése tekintetében.

Dr. Mark Serreze, az USA Országos Hó- és Jég Adatközpont kutatója a jégsapkák és gleccserek olvadásáról