Globális felmelegedés, klímaváltozás

Ahogy fokozatosan visszahúzódik a jég és a hó a sarkvidékről, úgy nyel el egyre több napenergiát a csupaszon maradt, sötét színű szárazföld és tengerfelszín. A következmény: felborul az az évezredek alatt kialakult tenger- és légáramlási rendszer, amely azt befolyásolja, milyenek a telek Európában és Észak-Amerikában.

 

Felgyorsíthatja a globális fölmelegedést a sarki hóval, illetve jéggel fedett területek visszaszorulása. A lecsupaszodó, "sötétebb" területek kevésbé verik vissza a napsugarakat, és a sötétebb felület több hőt nyel el, mint a világosabb. Amerikai kutatók műholdfelvételek alapján számolták ki, hogy az északi-sarkköri jégtáblák, a grönlandi gleccserek és hóval borított egyéb területek egyre kevesebb napsugarat vernek vissza. Erről szóló tanulmányuk a Nature Geoscience szakfolyóirat január 16-án megjelent számában olvasható.

 

Az 1979 és 2008 között készült felvételeken látható, hogy a sarkokon visszahúzódtak a természetes napernyőként viselkedő jég- és hófödte területek, így minden évben egyre több hőt nyelnek el a sötétebb, szárazföldi és vízzel borított területek. A mérések szerint ezzel az északi félteke jeges, havas területei átlagosan 3,3 Watt/négyzetméter energiát tükröznek vissza, azaz 0,45 Wattal kevesebbet, mint az 1970-es évek végén. A fényvisszaverő képesség neve a tudományos szakirodalomban az albedó. A felületek e jellemzőjére alapozva javasolta az amerikai energiaügyi miniszter, az 1997-ben fizikai Nobel-díjjal elismert Steven Chu azt, hogy a háztetők fehérre festésével mérsékelni lehetne a klímaváltozás hatásait.

 

Meteorológusok szerint, ha több napenergiát nyelnek el az északi sarkkörön túli területek, azzal felborul az az évezredek alatt kialakult tenger- és légáramlási rendszer, ami azt befolyásolja, milyenek a telek Európában és Észak-Amerikában. "A természetes hűtőhatás csökkenésével fokozatosan egyre több napenergiát nyel el a Föld felszíne" - magyarázta Mark Flanner kutatásvezető, a Michigani Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy ezt a jelenséget is figyelembe véve nagyobb mértékű és gyorsabb ütemű lehet a globális felmelegedés az eddigi előrejelzésekhez képest.

 

Szintén a Nature Geoscience-ben jelent meg az a tanulmány, amelyből kiderül: évszázadokkal ezelőtt élt szerzetesek naplóinak segítségével kutatják skót tudósok az éghajlatváltozást. A feljegyzésekből ötszáz évre visszamenőleg lehet ellenőrizni a modellszámításokat. A feljegyzések nagyjából megegyeznek az elmúlt 500 év európai éghajlati mintáit modellező komputerszimulációkkal, számoltak be az Edinburgh-i Egyetem kutatói. A naplókban részletes beszámoló van a termésről, emellett az írók kifejtik, hideg vagy meleg nyarakat és teleket értek-e meg.

 

A kutatók szerint a régi feljegyzések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy pontosabb előrejelzésekkel szolgáljanak a hőmérsékletekről és időjárási mintákról. A vizsgálatban német, spanyol és svájci tudósok működtek közre, az eredményekről a Nature Geoscience című tudományos folyóirat vasárnap megjelent számában írtak.

 

(MTI)

Idézet