Globális felmelegedés, klímaváltozás

Ahogy fokozatosan visszahúzódik a jég és a hó a sarkvidékről, úgy nyel el egyre több napenergiát a csupaszon maradt, sötét színű szárazföld és tengerfelszín. A következmény: felborul az az évezredek alatt kialakult tenger- és légáramlási rendszer, amely azt befolyásolja, milyenek a telek Európában és Észak-Amerikában.

 

Felgyorsíthatja a globális fölmelegedést a sarki hóval, illetve jéggel fedett területek visszaszorulása. A lecsupaszodó, "sötétebb" területek kevésbé verik vissza a napsugarakat, és a sötétebb felület több hőt nyel el, mint a világosabb. Amerikai kutatók műholdfelvételek alapján számolták ki, hogy az északi-sarkköri jégtáblák, a grönlandi gleccserek és hóval borított egyéb területek egyre kevesebb napsugarat vernek vissza. Erről szóló tanulmányuk a Nature Geoscience szakfolyóirat január 16-án megjelent számában olvasható.

 

Az 1979 és 2008 között készült felvételeken látható, hogy a sarkokon visszahúzódtak a természetes napernyőként viselkedő jég- és hófödte területek, így minden évben egyre több hőt nyelnek el a sötétebb, szárazföldi és vízzel borított területek. A mérések szerint ezzel az északi félteke jeges, havas területei átlagosan 3,3 Watt/négyzetméter energiát tükröznek vissza, azaz 0,45 Wattal kevesebbet, mint az 1970-es évek végén. A fényvisszaverő képesség neve a tudományos szakirodalomban az albedó. A felületek e jellemzőjére alapozva javasolta az amerikai energiaügyi miniszter, az 1997-ben fizikai Nobel-díjjal elismert Steven Chu azt, hogy a háztetők fehérre festésével mérsékelni lehetne a klímaváltozás hatásait.

 

Meteorológusok szerint, ha több napenergiát nyelnek el az északi sarkkörön túli területek, azzal felborul az az évezredek alatt kialakult tenger- és légáramlási rendszer, ami azt befolyásolja, milyenek a telek Európában és Észak-Amerikában. "A természetes hűtőhatás csökkenésével fokozatosan egyre több napenergiát nyel el a Föld felszíne" - magyarázta Mark Flanner kutatásvezető, a Michigani Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy ezt a jelenséget is figyelembe véve nagyobb mértékű és gyorsabb ütemű lehet a globális felmelegedés az eddigi előrejelzésekhez képest.

 

Szintén a Nature Geoscience-ben jelent meg az a tanulmány, amelyből kiderül: évszázadokkal ezelőtt élt szerzetesek naplóinak segítségével kutatják skót tudósok az éghajlatváltozást. A feljegyzésekből ötszáz évre visszamenőleg lehet ellenőrizni a modellszámításokat. A feljegyzések nagyjából megegyeznek az elmúlt 500 év európai éghajlati mintáit modellező komputerszimulációkkal, számoltak be az Edinburgh-i Egyetem kutatói. A naplókban részletes beszámoló van a termésről, emellett az írók kifejtik, hideg vagy meleg nyarakat és teleket értek-e meg.

 

A kutatók szerint a régi feljegyzések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy pontosabb előrejelzésekkel szolgáljanak a hőmérsékletekről és időjárási mintákról. A vizsgálatban német, spanyol és svájci tudósok működtek közre, az eredményekről a Nature Geoscience című tudományos folyóirat vasárnap megjelent számában írtak.

 

(MTI)

Idézet

Nem kell feláldoznunk semmilyen gazdasági vagy társadalmi fejlődést. Ez csak munkahely váltás. Irányt váltunk, hogy más munkákat végezzünk, más gazdasági terveket hajtsunk végre.

Ching Hai Legfelsőbb Mester a klímaváltozást kivédõ környezetbarát zöld munkahelyekről