Globális felmelegedés, klímaváltozás

Felerősíteni látszik az Arab-tenger feletti pusztító tájfunokat, trópusi ciklonokat a dél-ázsiai légszennyezés, a "nagy barna felhő", még mielőtt a monszunszezon elkezdődne. A három kilométer vastag szmogfelhő akadályozza a monszun jótékony hatásait.

 

A dél-ázsiai légszennyezés, a "nagy barna felhő" a monszun érkezte előtt felerősíteni látszik az Arab-tenger feletti trópusi hurrikánokat, illetve ciklonokat. Erre amerikai kutatók jöttek rá. A forgószelek közül sok továbbhalad a szárazföldre, ahol súlyos károkat okoz, ami a helyi légszennyezés további következményének tekinthető - írják Amato Evan, a Virginiai Egyetem kutatója és munkatársai a Nature című folyóiratban.

 

Noha az Arab-tenger hőmérséklete egész évben elég magas ahhoz, hogy ciklonok alakuljanak ki felette, ezek csak a monszun előtt vagy azt követően jönnek létre. A monszun előtt, májusban és júniusban átlagosan egy-három ciklon keletkezik. Augusztustól decemberig ugyanakkor csak egy-kettő, a monszun alatt ugyanis függőleges légzuhatagok akadályozzák meg a ciklonok kialakulását.

 

A mért szélsebességek kiértékeléséből kiderült, hogy 1979 óta jóval erősebbek a monszun előtti viharok. Ez feltehetően a légszennyezés növekedésére vezethető vissza. 1930 óta például meghatszorozódott a korom és a szulfátkibocsátás a régióban. Ennek következménye az a mintegy három kilométer vastag szmogfelhő, amely az Indiai-óceán északi része és az indiai szubkontinens felett tanyázik, az úgynevezett dél-ázsiai barna felhő. Ez a felhő csökkenti a napsugárzást, és megváltoztatja a víz felszíni hőmérsékletét, ami kihat a szélviszonyokra. A monszunt megelőző időszakban ezáltal csökkennek a függőleges légzuhatagok, így a ciklonok kialakulásának és intenzívvé válásának esélyei megnőnek.

 

A szennyezőanyagok kibocsátásának csökkenése azonnali hatással lenne a forgószelek intenzitására - írják a kutatók. A kutatás gyengéje, hogy mindössze a vizsgált időszak meglehetősen kevés viharának adatain alapszik. Ezért további vizsgálatokra van szükség, hogy alátámasszák a légszennyezés és a viharok erőssége közti összefüggést.

 

(greenfo/MTI 2011. november 9.)

Idézet

Valódi változásokat kell elérnünk. Nem lehet az a helyzet, hogy 2050-re a kibocsátás 80%-os csökkenését tűzik ki.

Dr. James Hansen, a NASA klímakutatója