Klímaváltozás, Globális felmelegedés

ImageAz  ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete
által  készített jelentés alátámasztja a tényt,
az állattenyésztés több üvegházhatást keltő
gázt termel, mint a közlekedés.

 

Néhány adat az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO)  jelentéséből:

"Az állattartás hosszú árnyéka"

  • Az állattenyésztés több üvegházhatáskeltő gázt termel, mint a szállító ipar, ha az általuk termelt CO2 mennyiségét hasonlítjuk össze. (18% - 13,5%)
  • Az emberi tevékenységből származó CO2 9%-áért felelős.
  • Az emberi tevékenységhez kapcsolódó nitrogén-oxid 65%-át az állattenyésztés termeli. A nitrogén-oxid globális felmelegedési potenciálja (GWP) 296-szorosa a CO2-nak. (A nitrogén-oxid többsége a trágyából származik. Csak gondoljuk meg, 56 milliárd állat "megy WC-re" minden nap!)
  • Az emberi tevékenységből keletkező metán 37%-áért felelős az állattenyésztés. A metán felmelegedés keltő hatása 23-szor akkora, mint a CO2-é. (Főleg a kérődzők emésztőrendszere termel metánt.)
  • Az állattenyésztés jelenleg a Föld teljes felületének 30%-át használja, főleg legelőnek, de 33%-án állati takarmányt termelnek.
  • Mivel erdőket irtanak ki, hogy új legelőkhöz jussanak, az erdők fogyatkozásának is ez az egyik fő oka. Az amazoni erdők mindegy 70%-át alakították át legelővé. (Ha egy fát kivágnak, az összes CO2, amit a fa elnyelt, felszabadul, és visszakerül a légkörbe.)
Az emberi természet szomorú megnyilvánulása, hogy a 400 oldalas jelentésben sehol se említik a legegyszerűbb megoldást: csökkentse, vagy hagyja abba a hús és tejtermékfogyasztást. 1600%-kal hatékonyabb növényi táplálékkal ellátni az embereket, mint állatokat etetni a gabonával. A jelentés összefoglalója alább olvasható.

Mi jár több üvegházgáz kibocsátással, az állattartás, vagy az autóvezetés? Meglepetés! Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által kiadott 2006-os jelentés szerint az állattartó ágazat több üvegházgáz kibocsátást okoz – CO2 egyenértékben számolva 18 %-ot – mint a közlekedés. A föld és víz minőségromlásának is egyik fő forrása.

 

Róma, 2006. november 29. – Henning Steinfeld, a FAO Állatállomány Információs és Politikai Osztályának vezetője, és a jelentés fő szerzője szerint: „Az állatállomány az egyik legjelentősebb okozója napjaink legsúlyosabb környezetvédelmi problémáinak. Sürgős tettekre van szükség a helyzet orvoslásához.”

A megnövekedett jólétben az emberek minden évben egyre több húst és tejterméket fogyasztanak. Az előrejelzés szerint a globális húsfogyasztás 2050-re több mint duplájára nő, az 1999/2001-es 229 millió tonnáról 465 millió tonnára, míg a tejtermelés várhatóan 580-ról 1043 millió tonnára emelkedik.

 

Hosszú árnyék

A világméretű állattartó ágazat bármelyik egyéb mezőgazdasági ágazatnál gyorsabban nő. Nagyjából 1,3 milliárd embernek nyújt megélhetést, és kb. 40 %-kal járul hozzá a világ mezőgazdasági termeléséhez. A fejlődő országokban sok szegény gazda számára az állatállomány amegújuló energia forrása is, és fontos forrása a veteményeikhez használt szervestrágyának.

De a FAO jelentése szerint (Az állatállomány hosszú árnyéka – Környezetvédelmi kérdések és lehetőségek) egy ilyen gyors növekedés meredeken emelkedő környezeti költséggel jár. „Az állattartás egységnyi termelésének környezeti költségét felére kell csökkenteni csupán ahhoz, hogy elkerüljük a kár mértékének fokozódását a jelenlegi szinten túl” – figyelmeztet a jelentés.

Amikor a földhasználatból, és a földhasználat változásából adódó kibocsátásokat figyelembe vesszük, az állattartó ágazat felelős az ember tevékenységéből származó CO2 9 %-áért, de sokkal nagyobb arányban termel még veszélyesebb üvegházgázokat. Ez állítja elő az ember-okozta dinitrogén-oxid 65 %-át, aminek a globális melegítő képessége (GWP) a CO2-énak 296-szorosa. Legtöbb a trágyából származik.

És ez felelős az összes ember által termelt metán 37 %-áért (23-szor annyira melegít, mint a CO2), ami főleg a kérődzők emésztőrendszerében jön létre, továbbá az ammónia 64 %-áért, ami jelentősen hozzájárul a savas esőkhöz.

Most az állatállomány használja a Föld teljes szárazföldi felszínének 30%-át, többnyire állandó legelőként, de szintén magában foglalja a teljes művelhető földterület 33%-át, amit az állatoknak szánt takarmány termelésére használnak, jegyzi meg a jelentés. Ez az erdőirtás fő hajtóereje, amint új legelők létrehozása miatt eltüntetik az erdőket, különösen Dél-Amerikában, ahol például az Amazonas erdőinek kb. 70%-át alakították át legeltetésre.

 

Föld és víz

Ugyanakkor a csordák széles körben járnak a föld leromlásával; a legelők nagyjából 20%-át tekintik leromlottnak a túllegeltetés, összetömörödés, és erózió miatt. Ez a szám még magasabb a száraz területeken, ahol a nem megfelelő intézkedések, és az állatállomány nem kielégítő kezelése hozzájárul a sivatag gyorsuló terjedéséhez.

Az állattartás az egyik legveszélyesebb ágazat a Föld egyre szűkösebb víztartalékaira nézve, többek közt hozzájárul a vízszennyezéshez, eutrofizálódáshoz, és a korallzátonyok pusztulásához. A legfőbb szennyező tényezők az állati hulladék, antibiotikumok és hormonok, a bőrgyárakban használt vegyszerek, és a takarmánynövényekre kijuttatott műtrágyák és peszticidek. A széleskörű túllegeltetés megzavarja a víz körforgását, csökkentve a talaj feletti és alatti vízkészletek újratöltődését. Jelentős mennyiség vonódik ki a takarmánytermeléshez.

Becslések szerint a Dél-kínai tenger szárazföldi foszfor és nitrogén szennyezésének fő forrása az állatállomány, hozzájárulva a tengeri ökoszisztémák biodiverzitásának csökkenéséhez.

A húsért és tejért tartott állatok jelentik most a teljes szárazföldi állati biomassza 20%-át. Az állatállomány jelenléte hatalmas területeken, valamint takarmányigénye a biodiverzitás csökkenéséhez is hozzájárul; a 24 jelentős ökoszisztéma rendszerből 15-t tekintenek hanyatlónak, és egy beazonosított tettes az állatállomány.

 

Gyógymódok

A jelentés, ami a sok intézményre kiterjedő Állatállomány, Környezet, és Fejlődés (LEAD) kezdeményezés támogatásával készült, kimondottan javasolja ezeknek a környezeti költségeknek a figyelembe vételét, és több módot ajánl a helyzet orvoslására, többek közt:

Föld leromlás – a közös legelőkön a hozzáférés ellenőrzése, és a mobilitást gátló akadályok eltávolítása. Talaj megőrző módszerek és a ligetes legeltetés használata, az érzékeny területekről az állatállomány ellenőrzött kizárásával; fizetési sémák az állattartás-alapú földhasználatban a környezeti szolgáltatásokért, így segítve a talaj leromlás csökkenését, és visszafordítását.

Légkör és éghajlat – az állattartás és a takarmánytermesztés hatékonyságának fokozása. Az állatok étrendjének javítása az emésztőrendszerben zajló erjedés, és az azt követő metán kibocsátás csökkentésére; biogázüzem kezdeményezések felállítása a trágya újrahasznosítására.

Víz – az öntözőrendszerek hatékonyságának fokozása. A víz teljes költségű árazásának bevezetése, adókkal, hogy akadályozza az állattartás nagymérvű koncentrálódását a városok közelében.

Ezek, és ehhez kapcsolódó kérdések alkotják Bangkokban ezen a héten a globális konzultációk fő gerincét a FAO és partnerei közti megbeszéléseken, hogy kijelöljék az állattartás számára követendő utat. Ezek a megbeszélések a jelentős közegészségügyi kockázatokat is felölelik, hiszen az állati betegségek egyre inkább kihatnak az emberre; az állattartó ágazat gyors növekedése a növekvő piacokról a kistermelők kiszorulásához is vezethet.

Az eredeti jelentés az ENSZ honlapján (angolul): www.fao.org

Idézet

Ez a mi kis bolygónk nem egy játék tegnapról.

Mohandas Gandhi