Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Ezzel a címmel jelent meg tegnap az index.hu cikke. A metán szerepe a klímaváltozásban nem újdonság, évek óta közlünk cikkeket erről. Tudományos körökben régóta ismert a metán és a metán-klatrátok kulcsfontosságú szerepe az öngerjesztő folyamatokban. Jusson eszünkbe, hogy szibériai fagyott mocsarak olvadása miatt egyre több metán jut a légkörbe. Hasonlóan sarkvidéki jégsapkák olvadása miatt a tengerfenékről is metán jut a légkörbe, amit tovább fokozza a felmelegedést.

A Metán nagyon erős üvegház gáz, ami gyorsan távozik a légkörből. Ezért a metánkibocsátás csökkentésével komoly eredmény érhető el a globális felmelegedés megfékezésében.

Nagy baj inkább azért van, mert az emberiség nem elég gyorsan reagál a klímaváltozásra.

(szerk.)

A cikk:

Eddig nagyon alulbecsülték az üvegházhatást okozó metán globális kibocsátásának mértékét. A legfrissebb, minden eddiginél átfogóbb vizsgálat szerint a korábbi becslésnél

kétszer több ilyen gáz kerül a légkörbe.

A Nature című tudományos lapban publikáló tudósok az eddigieknél 100-szor nagyobb adatbázissal dolgoztak, és olyan módszertant alkalmaztak, amivel elkerülhetők a korábbi modellek alapját képező feltételezések.

Az új számítások szerint a fosszilis üzemanyagok, a gáz, az olaj és a szén használatakor, előállításakor 20-60 százalékkal több metán szivárog a légkörbe, mint ahogy eddig sejtették. Ennek a mértékét minden tanulmány alulbecsülte - mondta Stefan Schweitzke, az USA Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézetének (NOAA) munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

Az ipari és természetes források kibocsátása együttesen 60-110 százalékkal magasabb a korábbi becsléseknél.

Ennek a felfedezésnek komoly hatása lehet a klímaváltozás elleni globális küzdelemre, amelyben a hőmérséklet növekedését 2 Celsius-fok alatt szeretnénk tartani. Pontosabban szólva: nehezebb lesz elérni az ENSZ által kitűzött célt, mint ahogy azt gondolták.


A nemrég felfedezett 7 szibériai kráter egyike,
amiknek tudósok szerint a metánkibocsátáshoz és a klímaváltozáshoz lehet közük.

Fotó: Vasily Bogoyavlensky / AFP

Bár a metán messze nem olyan hosszú életű, és kisebb mennyiségben van jelen, mint a szén-dioxid, százéves viszonylatban vizsgálva a felmelegedést okozó hatása 28-szor erősebb. A szén-dioxid után a metán a második fő oka a globális felmelegedésnek, és az elmúlt 250 évben több mint kétszeresére nőtt a légköri metán mennyisége.

Rejtélyes módon 1999-ben tetőzött a metánszint, ezután egészen 2007-ig stagnált, amikor megint meredeken nőni kezdett a mennyiség. Ennek az okát még nem ismerik a tudósok, és nem valószínű, hogy a fosszilis üzemanyagok állnak mögötte.

Az éves metánkibocsátás jelentős részéért felel a természet, a mocsarak, erdőtüzek és a vadállatok, ugyanakkor a legtöbb gázt - kétszer többet, mint hittük - az emberiség bocsátja ki. Ebben éppúgy bűnös a fosszilis üzemanyagok gyártása, mint a szemétlerakóink, a rizsföldjeink, valamint a milliószámra tenyésztett szarvasmarhák.

 

(forrás: index.hu, 2016. 10. 06. / phys.org 2016. 10. 05.)

Idézet

A világ népei soha nem tapasztaltak ilyen felfordulást, eseményt korábban. Még ha talán tudják is valahogy, még egyesek, akik tudnak is errõl, tájékozottak ez ügyben, még akkor is zavarodottak és döbbentek a tekintetben, hogy mit tegyenek.

Ching Hai Legfelsőbb Mester a klímaváltozásról