Petíció Magyarország lakosságának egészségéért, utódaink jövőjéért, és bolygónk ökológiájának fennmaradásáért


Petíciónk oka:

A klímaváltozás korunk legsúlyosabb problémája, amely puszta létében fenyegeti a bolygót és az emberiséget is. Legfőbb oka azonban csak az utóbbi pár évben kezd nyilvánvalóvá válni. Az energia és közlekedési szektor közismert klímaváltozást okozó hatása mellett az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2006. őszén hívta fel a világ figyelmét az állattartás 18%-os hozzájárulására (1). Azonban a FAO kiadványának megjelenése óta egyre több az olyan nézet, hogy az állattartás valós szerepe ennél lényegesen nagyobb. Ezeket összegzi a Világbank kutatóinak 2009. októberében megjelent elemzése, amely szerint az állattartás legalább 51%-kal járul hozzá a klímaváltozás folyamatához (2). Ez azt jelenti, hogy az állattartás problémájának hatékony és gyors megoldása nélkül a klímaváltozás megfékezése egyszerűen lehetetlen. Régóta ismert az is, hogy az óriási mértékű állattartás a legfőbb oka korunk számos más égető problémájának, köztük a globális éhínségnek és vízhiánynak (3), erdőirtásoknak (4), környezetszennyezésnek, ökológiai hitelválságnak, világjárványoknak, stb. 

Szerencsére azonban, ez az összes, létünket fenyegető probléma egyszerűen orvosolható egy életmódváltással, a húsfogyasztás csökkentésével, illetve az állati eredetű termékek ízletes és tápláló, növényi eredetű termékekkel történő kiváltásával. Ez kis költséggel és gyorsan megoldható (2), és óriási költségmegtakarítást is jelent (5). Rendkívül hatékony az üvegházhatású gázok csökkentésében (6), amelynek már éveken belül érezhető a hatása a klímaváltozás megfékezésében (7). Táplálkozási szakemberek egyöntetű véleménye szerint a húsmentes étrend rendkívül egészséges (8, 9), és rengeteg egyéb előnnyel is rendelkezik (10), hátrányáról pedig nem számoltak be.
 

Petíció

Magyarország miniszterelnökének

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A fentiekkel egyetértve, felelős gondolkodású választópolgárokként nyomatékosan kérjük Önt, hazánk miniszterelnökét az alábbiakra: 

1. Kérjük, hogy mélyítse tovább tudását, személyesen tanulmányozva az állattartás klímaváltozásra gyakorolt hatását, tekintve annak életbevágó fontosságát! Reagáljon bátor és higgadt vezetőként korunk e kihívására!

2. Kérjük, hogy képviselje hazánkat személyesen a a mexikói Klíma Csúcstalálkozón, és ott hazánk, az emberiség és a bolygó valós, hosszú távú érdekeit hangoztassa, és ilyen megállapodásokért dolgozzon!

3. Kérjük, hogy dolgozzon ki átfogó, gyorsan megvalósítható stratégiát az állattartástól való eltávolodás társadalmi és gazdasági feltételeinek megteremtéséhez!

A társadalmi feltételek megteremtése között:

4. Kérjük, hogy kezelje a legnagyobb prioritással a társadalom alapos és tárgyilagos tájékoztatását, minden rendelkezésére álló eszközzel! Hangsúlyozza a növényi alapú megoldás szinte végtelen számú pozitív, mindenki által hamar megtapasztalható aspektusát!

5. Kérjük, hogy tegye lehetővé, hogy a fogyasztó felelősen választhasson! Ennek részeként vezesse be az élelmiszerekre, de különösen a hús-, és azt helyettesítő termékekre az „ökolábnyom” feltüntetését! Továbbá dolgozza ki az élelmiszerek árképzésénél azt a rendszert, ami tükrözi a valós és teljes gazdasági és környezeti költségüket, egyik lehetséges eszközként szénadó bevezetésével!

6. Kérjük, hogy a változtatásra hajlamos emberek számára minden eszközzel könnyítse meg ezt a folyamatot, a helyi közigazgatási és civil szféra szervezeteivel is együttműködve! (Pl. húsmentes főzőtanfolyamok, honlapok, stb. támogatásával, mindezt akár az oktatási rendszerbe is beépítve, például a belgiumi Ghent város mintáját követve (11)).

A gazdasági feltételek megteremtése között:

7. Kérjük, hogy vegyen részt a húsipar (ill. tejipar) tájékoztatásában, hiszen a Világbank kutatóinak jelentése részletesen taglalja, hogy a jelenleg hús (és tej) alapanyagot feldolgozó iparágakat ez a változás nem létükben fenyegeti! Ellenkezőleg, alapvető érdekük, hogy ők maguk hús (és tej) alternatívákra átállva biztosítsák hosszútávú fennmaradásukat. Meggyőzésükkel, és számukra az átállást ösztönző gazdasági feltételek megteremtésével ők a változási folyamat ellenzői helyett annak kulcsfontosságú támogatói és motorjai lehetnek (2)!

8. Kérjük, hogy alakítsa át a mezőgazdaság támogatási rendszerét úgy, hogy az valóban tükrözze hazánk hosszú távú érdekeit! Csoportosítsa át a környezetkárosító, és a bolygó létét fenyegető állattartás támogatására szánt összegeket, és azt használja a különböző zöld és bio termesztési ágazatok felfuttatására!

9. Kérjük, hogy biztosítson ingyenes átképzési lehetőségeket a jelenleg állattartásban dolgozók számára, a mezőgazdaságon belül kitörési ágazatnak szánt területekre, különös tekintettel a bio növénytermesztésre, környezetvédelmi és zöld projektekre, a takarmánytermesztés alól felszabaduló területeken esetleg bioüzemanyag előállításra vagy CO2-megkötő erdősítésre, stb! (Ezekre fedezet lehet pl. a fent említett szénadóból befolyt összeg.) 

Hiszünk abban, hogy a fentiek végrehajtásával a szükséges változtatások gyorsan, a társadalom és minden egyes ember érdekét szolgálva és figyelembe véve, kis erőfeszítéssel és anyagi ráfordítással megoldhatók. Mindez biztosíthatja a jelen és az elkövetkező nemzedékek fennmaradását és életminőségének javulását.

Hivatkozások

Az alábbi hivatkozások legtöbbje további linkeket is tartalmaz, így segítve az alapos tájékozódást. 

1. ENSZ FAO: Az állattartás hosszú árnyéka (2006). Az állattartásnak a klímaváltozásban játszott, itt 18%-osnak számolt szerepén kívül a kiadvány részletesen beszámol az egyéb, óriási környezetkárosító hatásokról is. Itt található a 2006-os kiadvány magyar összefoglalója, angol összefoglalója, és az eredeti, teljes angol kiadvány. 

2. Robert Goodland és Jeff Anhang: Állattartás és klímaváltozás (2009). A Világbank kutatóinak 2009. októberben megjelent kiadványa, amely szerint az állattartás hozzájárulása a klímaváltozáshoz legalább 51%. Ajánlásokat tartalmaz a kibocsátás mérséklésére, és gazdasági megvalósíthatóságára is. Az angol eredeti kiadvány itt található.

3. Nemzetközi Vízkészlet-gazdálkodási Intézet: Húsevés és globális vízhiány (2004). A kutatók szerint a mezőgazdaság használja a vízkészletek 90%-át, ezen belül főleg az állattartás, és így fő okozója a vízhiánynak. A fent említett FAO jelentés is hasonló adatokat tartalmaz. 

4. Greenpeace: Az Amazonasz lemészárlása (2009) A kiadvány nyomon követi a marhahús, bőr és számos más szarvasmarha termék útját az esőerdei farmoktól a top márkák fogyasztói láncának végéig. Angol nyelvű pdf fájl letölthető itt. Az erdőirtás legfőbb oka a fent említett FAO tanulmány szerint is az állattartás. 

5. Elke Stehfest , Lex Bouwman, Detlef P. van Vuuren, Michel G. J. den Elzen, Bas Eickhout és Pavel Kabat: Az étrend változásának éghajlati hasznai (2009). A Hollandiai Környezetvizsgáló Hivatal tanulmánya az étrend hatását vizsgálja a klímaváltozás megállításának költségére, és azt találja, hogy a globálisan 40 billió dolláros összeg 50%-kal csökkenthető alacsony hústartalmú étrend esetén, 70%-kal lakto-vegetáriánus étrend mellett, és 80%-kal vegán étrendet követve. Itt található a magyar, ill. angol nyelvű összefoglaló. 

6. FoodWatch: Bio: Az éghajlat megmentője? (2008). A FoodWatch német környezetvédelmi szervezet elemzésében összehasonlítja a különböző táplálkozási módok „szénlábnyomát”, és azt találja, hogy pl. a bio vegán életmód szénlábnyoma csak 6%-a a húsos étrendének. Itt található a magyar összefoglaló, ill. az eredeti kiadvány angol nyelvű pdf fájlként. 

7. Vegán: A leggyorsabb út egy hűvösebb bolygóhoz (2009). A Supreme Master Television műsoraiból készült 42 perces filmben a klímaváltozás neves kutatói nyilatkoznak az állattartás szerepéről, és a húsmentes étrend megoldásának számos, rövid távon is már érzékelhető előnyéről. 

8. Amerikai Dietetikusok Szövetsége (ADA): A vegetáriánusság megfelelő az életciklus bármely szakaszában (2009). A világ legnagyobb táplálkozási szakértőket tömörítő szervezetének nyilatkozata arról, hogy a vegetáriánus/vegán életmód az ember számára az élet minden fázisában megfelelő, és számos egészségügyi előnnyel rendelkezik. Itt található az eredeti angol nyilatkozat, ill. a magyar összefoglaló. 

9. Az egészségügyi előnyök egyik legerősebb bizonyítéka az úgynevezett „Kínai tanulmány”. Itt található a magyar és angol nyelvű összefoglaló. Dr. T. Colin Campbell ötven perces angol nyelvű előadása itt nézhető meg. Az eredeti angol cikk itt jelent meg: "Diet and Chronic Degenerative Diseases:  Perspectives from China," T. Colin Campbell and Chen Junshi,  American Journal of Clinical Nutrition, 1994; 59 (suppl): 1153S-61S.30. 

10. Sürgős felhívás bolygónk megmentésére, Research Review, 2009 szeptember, 20-21. oldal. Az Európa Parlament Research Review magazinjában megjelent interjú Ching Hai Legfelsőbb Mesterrel. Átfogó képet nyújt az állattartás káráról, ill. a vegetáriánus megoldás számtalan előnyéről. Az angol pdf fájl online olvasható, ill. letölthető innen. 

11. A belgiumi Ghent város heti egy napos vegetáriánus kezdeményezéséről olvashatunk itt beszámolót, videóval. Egyre népszerűbbé válását követhetjük nyomon itt. 

A petíció megfogalmazója a Globális Felmelegedés Munkacsoport.

További információ: http://www.globalisfelmelegedes.info E-mail: info@globalisfelmelegedes.info