Globális felmelegedés, klímaváltozás

Gázok kiszabadulása

Szibéria és Alaszka tartósan fagyott mocsaraiból, valamint az óceánok mélyéről nagy mennyiségű metán (CH4) kerülhet a légkörbe, ami drámai mértékben gyorsíthatja a globális felmelegedést. Az óceán mélyéről mérgező hidrogén-szulfid (H2S) és dinitrogén-oxid (N2O) gázok juthatnak a légkörbe, ahogy a Föld története során már tőbb nagy kipusztulási esemény során tették.

Osztrák kutatók műholdas adatok elemzése alapján megállapították, hogy az arktikus területeken az eddig számítottnál lényegesen nagyobb a kiolvadt, vizenyős területek aránya.

Bővebben...

Jelentősen hozzájárulhat egy erőteljesen üvegházhatású gáz, a metán kibocsátáshoz az Arktiszi-óceán - közölték amerikai kutatók a Nature Geoscience című szakfolyóiratban.

Bővebben...

Hatalmas méretű, olykor az egy kilométeres átmérőt is elérő metánkiáramlások tarkítják a Jeges-tenger felszínét, a tengerfenékről közvetlenül a légkörbe juttatva ezzel a veszélyes gázt.

Bővebben...

Az USA Berkeley Laboratóriumának tudósai szerint a nagy tenger alatti metán felszabadulások túlterhelhetik a Jeges-tenger azon képességét, amellyel az erős üvegházgázt fogyasztja.

Bővebben...

Oroszországban 1972 óta nem voltak ilyen katasztrofális mértékű erdőtüzek, és ebben az évezredben nem volt ehhez hasonló nyári hőség.

Bővebben...

Egy nemzetközi kutatócsoport szerint, amelyet Natalia Shakhova és Igor Szemiletov, a Fairbanks székhelyű Alaszkai Egyetem (UAF) kutatói vezettek, a Jeges-tenger talapzatának egy hatalmas, fagyott metán lerakódásokat tartalmazó szakasza az instabilitás, és az erőteljes üvegházgáz széles körű kiszabadulásának jeleit mutatja.

Bővebben...

Egy tudományos cikk kapcsolatba hozza a klímaváltozást a megnövekedett izlandi vulkáni tevékenységgel. Az április 14-én kezdődött izlandi vulkákitörés hatalmas hamuoszloppal tovább folytatódott, ami Európa felett szétterülve a légi közlekedés tömeges leállásával járt, utasok millióit hozva így nehéz helyzetbe és bizonytalanságba afelől, hogy mikor fognak a járatok folytatódni. Izlandon a vulkánkitörés a megnövekedett jégolvadás miatt árvizet okozott, ami több száz ember kiköltöztetését vonta maga után…

Bővebben...

Úgy tűnik, az Északi-sarkvidék a köztudatban nevetőgázként ismert dinitrogén-oxidot böfög fel. A poén sajnos az, hogy ez egy erőteljes üvegházgáz.

Bővebben...

A dinitrogén-oxid üvegházgáz jelentős részét az óceán oxigénhiányos részein élő, nitritet felhasználó baktériumok termelik.

Bővebben...

251 millió évvel ezelőtt szibériai vulkánkitörések indíthatták el az eseményeknek azt a láncolatát, ami az óceánokban és a légkörben magas hidrogén-szulfid szinthez vezetett, és a Föld történetének legnagyobb tömeges kihalásában érte el tetőfokát.

Bővebben...

Idézet

Olyan jégtáblák tűnnek el, amik 10 000 éven át ott voltak, a legutolsó jégkorszak vége óta, mert az éghajlat ennyivel vált melegebbé, és csupán az utóbbi 20 vagy 30 évben ennyivel vált melegebbé.

Dr. Ted Scambos, az USA Országos Hó és Jég Adatközpontjának (NSIDC) vezető kutatója a sarki olvadásról