Globális felmelegedés, klímaváltozás

Most először a klímakutatás történetében tudósok egy csoportjának sikerült matematikai egyenlettel leírnia, hogy mekkora hatással van az emberi tevékenység összessége a Föld éghajlatára. Az egyenlet szerint 170-szer gyorsabban változik a klíma emberi hatásra, mint a természet bármely más erejétől, írja a Guardian.

A képletet Will Steffen professzor, az Ausztrál Nemzeti Egyetem klímaváltozást kutató szakértője és társai állították fel, ezzel kapcsolatos tanulmányuk az Anthropocene Review folyóiratban jelent meg. A kutatásban résztvevők szerint az elmúlt 4,5 milliárd évben csillagászati és geofizikai tényezők voltak leginkább hatással a földi bioszférára, azaz a légkörre, a vízburokra, a sarkok jégtakarójára, a talajra és az alatta lévő kőzetrétegre. Az elmúlt hat évtizedben, a kutatók által antropocén kornak nevezett időszakban azonban az ember befolyása olyan hihetetlenül nagy mértékben fokozódott, hogy összemérhetővé vált a természeti hatásokéval.

Will Steffen, és Owen Gaffney, a Stockholm Resilience Centre kutatója ezen emberi hatás leírására megalkotta az antropocén egyenletet. A számszerű összefüggésben a földi élet fennmaradásához szükséges tényezők: a légkör, a folyók, az óceánok, az erdőségek, a jégtakarók és a biodiverzitás változásának aránya szerepel. A már említett csillagászati és geofizikai tényezők (a Föld Nap körüli keringésének változása, más égitestekkel való gravitációs kölcsönhatása, a Nap hőkibocsátásának változása, a kontinensek mozgása, a vulkanikus tevékenységek, az evolúció, stb.) összessége a képletben a nulla felé konvergál, mivel emberi léptékkel mérve rendkívül ritka és lassú jelenségekről van szó. A kutatók szerint ezek az erők elhanyagolható, csupán évszázadonként 0,01 Celsius-fokos változást eredményeztek bolygónk hőmérsékleti viszonyaiban.

Ebből a szempontból tekintve az emberi tevékenység hatása nagyságrendekkel nagyobb. Az elmúlt 45 évben kibocsátott, üvegházhatást okó gázok miatt 1,7 Celsius-fokot emelkedett a hőmérséklet százéves összehasonlításban – azaz 170-szer gyorsabban változik az éghajlat emberi hatásra. Emellett eltörpül a természetes eredetű klímaváltozás mértéke, hangsúlyozzák a kutatók.

A kutatók által felírt képlet eredendően így néz ki:

dE/dt = f (A, G, I, H)

ami a föld éghajlatváltozását (E) mutatja az idő (t) függvényében. A: csillagászati erők, G: geofizikai erők, I: a Föld éghajlatának belső dinamikája, H: az emberi tevékenység. Mivel ezekből a A, G, I a H mértékéhez képest elhanyagolható (A, G, I –> 0), a képlet drámaian egyszerűsödik:

dE/dt = f (H)
(A, G, I –> 0)

A szakértők szerint a csillagászati és geofizikai tényezők továbbra is hatással vannak Földünk éghajlatára, de mostanra, a hozzájuk képest töredéknyi idő alatt hatást kifejtő emberi tényező megjelenésével matematikailag elhanyagolható mértékűvé váltak. “Az éghajlatra gyakorolt emberi hatás nem fokozatos, sokkal inkább olyan, mint egy aszteroida-becsapódás” – érzékeltette Steffen professzor az évmilliók alatt és az elmúlt pár évtized, évszázad alatt bekövetkezett változások közti jókora különbséget.

A kutatók nem mellékesen a klímaváltozás következményeire is felhívják a figyelmet: amennyiben nem sikerül az emberi hatást csökkenteni, az rövid távon a társadalmi rendszerek összeomlásához vezethet.

 

Forrás:

Idézet

A váltás a vöröshúsban gazdag étrendrõl a növényi alapú étrendre nagyjából olyan csökkenést jelent a szén kibocsátásban, mint a váltás egy Chevrolet Suburban városi terepjáróból egy Toyota Prius hibridautóra.

Lester Brown, az Earth Policy Institute alapítója és elnöke