Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Az ipari forradalom óta zajló rendkívül gyors ütemű tengersavasodás összemérhető azokkal a folyamatokkal, amelyek a földtörténet során tömeges kihalási hullámokhoz vezettek - hívta fel a figyelmet Hans-Otto Pörtner állatfiziológus, az Alfred-Wegener Sark- és Tengerkutatási Intézet munkatársa.

 

 

A Die Welt című német napilapnak nyilatkozó kutató közlése szerint az ipari forradalom kezdete óta a világtenger savassága átlagosan mintegy 30 százalékkal nőtt, ami a pH-skálán körülbelül 0,1 egységnek felel meg. A sarkok térségében nagyobb mértékű a savasodás, mint az Egyenlítő környékén.

 

Az óceán savasodását a légköri szén-dioxid-koncentráció emelkedése okozza, hiszen a víz feloldja az üvegházgázt, és szénsav képződik.

 

Míg a globális felmelegedés és az üvegházgázok közötti kapcsolatot egyesek vitatják, addig a légköri karbonszint emelkedése és az óceánok savasodása közötti összefüggés vitathatatlan - hangsúlyozta a kutató a lap internetes kiadása szerint.

 

A savasodás számos tengeri élőlényre, sőt egész ökoszisztémákra káros hatással van. Elsősorban a mészképző élőlényeket érinti, így például nehezebbé teszi a kagylók, csigák, rákok és korallok szilárd burkának és vázának képződését.

 

A kutatók sokáig abban reménykedtek, hogy az óceánok hatalmas tárolóként részben elnyelik a légköri szén-dioxidot, s így legalábbis enyhítik annak éghajlati hatásait. "Aztán néhány évvel ezelőtt jött az aha-élmény, amikor világossá vált, milyen méreteket ölt és milyen következményekkel jár a savasodás" - idézte fel Pörtner.

 

A földtörténetben már többször is változott jelentősen a légköri szén-dioxid-koncentráció, ennek következtében pedig az óceánok vegyi összetétele. Ezeket olykor kihalási hullámok kísérték, mint például 55 vagy 250 millió évvel ezelőtt. A kiváltó ok mindig természetes - vulkáni tevékenység vagy éghajlatváltozás - volt. "A szén-dioxid itt más tényezőkkel együtt fejtette ki hatását, például szélsőséges hőmérsékletekkel vagy oxigénhiánnyal párosult" - magyarázta a kutató.

 

Pörtner szerint a lassabban végbemenő változások - így például a legutóbbi hideg és meleg periódus közötti átmenetben - valószínűleg lehetőséget hagytak a természetnek az alkalmazkodásra. "Az ipari forradalom óta végbemenő fejlemények azonban százszor ilyen gyorsan történtek" - hangsúlyozta.

 

(MTI, 2010. okt. 2.)

 

További hasonló cikkeink:

Az Északi-óceán is hamar megtelik széndioxiddal

Az óceán változásainak végzetes hatása lehet az emberiségre

A tudományos akadémiák az óceán savasodásának veszélyére figyelmeztetnek

Vegán: A leggyorsabb út egy hűvösebb bolygóhoz

Az Északi-sarkvidék olvadása fenyegetés az emberiségre nézve

A klíma „fordulópontjai” figyelmeztetés nélkül jöhetnek

Idézet

Milyen valószínű, hogy az ember a fosszilis üzemanyagok égetésével metán bugyogásokat fog előidézni? Senki sem tudja. De ezen a ponton ez valahol a lehetséges és valószínű között van, és egyre valószínűbbé válik minden egyes olyan évvel, amikor elmulasztjuk a cselekvést.

John Atcheson USA geofizikus

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok