A WHO elkészítette az első jelentését az európai szénerőművek egészségkárosító hatásairól. A 257 szénerőmű rangsorában a lignitet égető Mátrai Erőmű a legrosszabbak elitjébe tartozik.

Elkészült az első elemzés az Európai Unió szénerőműveinek határokon átnyúló egészségügyi hatásairól. A 257 szénerőművet vizsgáló jelentésben a magyarországi Mátrai Erőmű a 27. helyen szerepel, a legszennyezőbb szénerőművek listáján. A jelentés tartalmát egészségügyi szakértők is megerősítették. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint a légszennyezés világszerte milliók haláláért felelős.

A szén energetikai célú elégetése által okozott környezetszennyezés és egészségkárosítás messze átnyúlik az Európai Unió tagállamainak határain. A szénenergiával való szakítás jelentős egészségügyi és pénzügyi előnyökkel járna az Európai Unió polgárai számára. Ez derül ki egy tegnap közzétett új jelentésből, melyet a WWF Európai Irodája, a Health and Environment Alliance (HEAL), a Climate Action Network (CAN) Europe, és a Sandbag közösen adott ki. Az "Európa fekete felhője: Hogyan betegítik meg a szénenergiát használó országok szomszédjaikat" című jelentés az Európai Unió 280 szénerőművéből azt a 257-et vizsgálta, melyek publikus adatokkal rendelkeznek. Az elemzés kimutatta, hogy a szénerőművek teljes káros anyag kibocsátása 2013-ban összesen 22,900 korai elhalálozást, több tízezer megbetegedést (a szívelégtelenségtől kezdve a hörghurutig) és közel 62,3 milliárd Euró egészségügyi költséget jelentett.

Ez az első elemzés, amely számszerűsíti a szénerőművek kibocsátásának határokon átnyúló egészségügyi hatásait és annak becsült költségeit. A jelentésben nevesített öt tagállam, amelyek szénerőművei a legtöbb kárt okozták más tagállamok számára: Lengyelország (4 690 külföldi korai haláleset okozója), Németország (2 490), Románia (1 660), Bulgária (1 390) és Nagy-Britannia (1 350). Az öt tagállam pedig, akiket a legsúlyosabban érint szomszédjaik szén-szennyezése (a saját erőműveikből származón kívül) Németország (3 630 korai haláleset), Olaszország (1 610), Franciaország (1 380), Görögország (1 050) és Magyarország (700).

Magyarország számára elsősorban a lengyel, román, bolgár és német szénerőművek okoznak komoly légszennyezést, és ezáltal egészségügyi problémákat. A jelentés háttérszámításai alapján 2013-ban a külföldi szénerőművek légszennyezése hazánkban 700 ember korai halálát okozta. Ehhez adódik hozzá a Mátrai Erőmű, amely az Európai Unió 30 legszennyezőbb erőműve közé (a 27. helyre) került. "A Mátrai Erőmű többszörösen is károsítja a környezetet és a levegőminőséget, ezzel együtt pedig az emberi egészséget. Amellett, hogy mint erőmű, a rossz energiahatékonyságú lignit elégetésével hazánk legnagyobb szén-dioxid kibocsátó létesítménye, további komoly egészségügyi kockázatot okoz azáltal, hogy egyre nagyobb mennyiségű lignitet értékesít a háztartások számára. A térség eleve erősen terhelt levegőminőségét tovább rontja a lakossági kályhákban és egyéb olcsó tüzelőberendezésekben elhasznált lignit füstgázszűrés nélküli légszennyezése." - mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatvédelem és Energia Programjának vezetője.

"A Mátrai Erőmű egyébként továbbra is tervezi egy új lignitblokk megépítését, de az engedélyezési dokumentumok alapján eddig egyáltalán nem vette figyelembe az erőmű által okozott légszennyezés határon átnyúló lehetséges hatásait." - tette hozzá a programvezető.
A jelentés kimutatta: minden egyes szénerőmű bezárása komoly előrelépést jelentene az egészségügyben. Sőt, nem csupán az erőművek környékén élők számára, hanem a szomszédos országok lakóinak egészségére nézve is. Amennyiben 2025-re Nagy-Britannia leállítja összes szénerőművét, évente akár 2870 életet is megmenthet - több mint 1300-at a kontinensen.  Ha Németország leállítja és bezárja szénerőműveit, azzal évente több mint 1860 korai halálesetet előzhetne meg belföldön, és akár 2500-at külföldön - olvasható az összegzésben.

"A jelentés bebizonyítja, hogy a szénenergiától való teljes függetlenedés olyan ügy, amely egész Európát érinti, és mint ilyen, az Európai Unió egyik deklarált célja kell, hogy legyen" - tette hozzá Imke Lübbeke, a WWF Európai Irodájának Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője.

(hvg.hu, 2016. július. 06.)