Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A Jeges-tengernél nagyobb víztömegű ősi óceán terülhetett el egykor a Mars északi féltekéjén - állapították meg az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai.

A Jeges-tengernél nagyobb víztömegű ősi óceán terülhetett el egykor a Mars északi féltekéjén - állapították meg az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai. "Talán mintegy 4,3 milliárd évvel ezelőtt elegendő víz lehetett a Mars felszínén ahhoz, hogy nagyjából 137 méter mély folyékony réteget képezzen a bolygó egészének felszínén" - húzta alá közleményében a NASA.

A szakemberek szerint azonban ennél sokkal valószínűbb, hogy a víz a bolygó északi féltekéjének majdnem felét elfoglaló óceánt alkotott, amely néhol meghaladta az 1,6 kilométeres mélységet is. A vörös bolygó ősi óceánja legalább húszmillió köbkilométernyi vizet tartalmazhatott, ám ennek 87 százaléka az űrbe veszett.

A Science című amerikai tudományos folyóiratban közölt tanulmány készítői a Föld legerősebb teleszkópjait, köztük a hawaii W. M. Keck Obszervatórium távcsöveit használva figyelték meg hat éven keresztül a Mars légkörében lévő - deutériumot (nehézhidrogén) tartalmazó - "nehézvíz" és a könnyű, vagyis a szokás víz arányát.

Az eredmények alapján a szakemberek arra jutottak, hogy a vörös bolygó nagyjából 6,5-ször annyi vizet veszíthetett, mint amennyit a bolygó északi és déli sapkái jelenleg tartalmaznak. Az elveszett vizet is magába foglaló ősi óceán a Mars felszínének 19 százalékát boríthatta. Összehasonlításképpen az Atlanti-óceán a Föld felszínének 17 százalékát foglalja el.

A vörös bolygó mai felszíne alapján a kutatók úgy sejtik, hogy az ősi óceán valószínűleg a Mars északi síkságán húzódott. "Mivel a Mars ilyen sok vizet veszített, ezért a bolygó nagy valószínűséggel hosszabb ideig volt nedves, mint azt eddig véltük, ami azt sugallja, hogy hosszabb ideig is lehetett lakható" - mondta a tanulmány készítője, Michael Mumma, a NASA Goddard Űrkutatási Központjának kutatója.

forrás MTI

Idézet

Ha megnézed a klímaváltozás hatását a vízre, emberi egészségre, mezőgazdaságra, ökoszisztémákra, tényleg olyan sávba jutunk, ahol ezek a hatások nagyon súlyosakká válnak , még 1-1,5oC-os hőmérséklet emelkedéssel is.

Dr. Rajendra Pachauri, a Béke Nobel-díjas IPCC vezetője

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok