Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Több mint kétszeresére lehetne növelni a csapadék mennyiségét a Szaharában nagy kiterjedésű napelem- és szélfarmok kiépítésével – állítják a kutatók, akik egy szimulációs modell segítségével vizsgálták meg, hogy milyen hatása lenne, ha a Föld legnagyobb sivatagjának egészét beborítanák szélturbinákkal és napelemekkel.

Számítottunk arra hogy több lesz az esőzés és a növényzet, ám amikor lefuttattuk a klímamodellünket és megláttuk az eredményeket, szó szerint ledöbbentünk

– idézi az MTI beszámolója Safa Motesharreit, a Marylandi Egyetem kutatóját.


Fotó: Fadel Senna

Az Észak-Afrikában elterülő Szahara nagy része lakhatatlan. A sivatag déli peremén húzódó Száhel-övezet lakossága azonban rohamosan növekszik, noha ez a világ egyik legszegényebb régiója, amelyet ráadásul nem kímélnek az éghajlatváltozás pusztító hatásai. A legutóbbi, 2017-es aszály olyan élelmiszerválságot eredményezett, amelynek nyomán hat ország ötmillió lakója szorul rá élelmiszersegélyekre, az alultáplált gyerekeket pedig az éhenhalás veszélye fenyegeti. 

Az új kutatás szerint a légmozgások és felszíni hőmérsékletek megváltoztatásával azonban a szélturbinák és napelemek képesek növelni a régióban a csapadék mennyiségét. A modell szerint az esőzés serkenti a vegetáció növekedését, ami még több esőt eredményez. Ennek pedig jelentős ökológiai, környezeti és társadalmi hatásai lennének.

Oli Brown, a Chatham House londoni agytröszt szakértője szerint azonban a régió egyes részeit sújtó szegénység és fegyveres konfliktusok megnehezítenék a nagy kiterjedésű napelem- és szélfarmok kiépítését, még ha azok kivitelezhetőek is lennének. Az ilyesfajta beruházások továbbá számos problémát vetnének fel az őslakosok földhöz való jogával és kitelepítésével kapcsolatban. "Úgy vélem, hogy a Szahara napelemekkel és szélfarmokkal való beépítése nagy valószínűséggel nem fog megvalósulni a közeljövőben" – mondta Brown, hozzátéve, hogy ugyanakkor fontos és hasznos dolog elgondolkodni különböző alternatív jövőkön és, hogy azoknak milyen szándékolatlan következményei lehetnek, legyenek azok akár negatívak, akár pozitívak.

 

Forrás:

  • Domschitz Mátyás, index.hu, 2018. szeptember 14.

Idézet

Ha beindítjuk ezt az elszabaduló metán felszabadulást, nincs visszafordulás. Nincs második lehetõség. Ha egyszer elkezdõdik, valószínû teljesen végbemegy.

 John Atcheson geofizikus a metánhidrátok kiszabadulásáról

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok