Nem lesznek képesek érdemben javítani az európai atomerőművek biztonságán a most induló nukleáris stressztesztek, ezért számos más tagállam erőművei között a Paksi Atomerőművet is le kellene állítani - állítja a hvg.hu által megszerzett az energetikai biztoshoz írt levelében a Bolgár Nukleáris Biztonsági Hatóság előző vezetője.
A japán földrengés nyomán bekövetkezett fukusimai nukleáris baleset után úgy látszott, Európa összezár az atombiztonság kérdésében. A kontinensen ugyanis máig nemzeti alapon szabályozzák és ellenőrzik az atomerőműveket, s ez rendkívül eltérő biztonsági szabványokhoz vezet.
A tagállamok a katasztrófa nyomán tanácsi határozatban állapodtak meg, hogy átfogó kockázati és biztonsági elemzésnek vetik alá Európa 143 atomerőművét, s ennek részeként az emberi mulasztás veszélyeit is számba veszik. Hiába bízták azonban meg az Európai Bizottságot a katasztrófák, balesetek és egyéb nem várt események nyomán fellépő veszélyek megbecslésének koordinálásával és kiértékelésével, az atomenergia terén nincs olyan közös jogalap, amely az unió végrehajtó testületének hatáskörébe adná a teszteken elbukó reaktorok bezáratását.
A most induló stresszteszteknek ezért több tonna dokumentum előállításán túl semmilyen érdemi hatása nem lesz - állítja Georgi Kastchiev fizikus, a Bécsi Tudományos Egyetem Biztonsági és Kockázati Intézetének munkatársa. Az 1997 és 2011 között a Bolgár Nukleáris Biztonsági Hatóság vezetőjeként dolgozó szakember szerint az önkéntes alapon, a nemzeti hatóságok által elvégzendő tesztek nem fognak hozzájárulni a nukleáris biztonság javításához.
A fizikus a fentiek okán az összes brit első generációs gázhűtésű MAGNOX reaktor, az összes belső biztonsági burok és kiégett fűtőelem-tároló medence nélkül működő egység (így a WWER-440/V-213 típusú magyar, szlovák és cseh reaktorok), valamint a régi német, spanyol, svéd és finn forralóvizes reaktorok leállítására szólít. Emellett a kivitelezés alatt álló bulgáriai Belene, a szlovák Mochovce 3-és és 4-es reaktorának és a romániai Cernavoda 3-as és 4-es blokkjainak engedélyezési felülvizsgálatát javasolja. Az atomtudós a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség japán baleset utáni fellépését is hibásnak tartja, mert az szerinte hallgatásba burkolózott és ezzel megtévesztette a nyilvánosságot a katasztrófa valódi léptékét illetően.
Kastchiev Günter Oettinger, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős biztosához címzett levelében azzal érvel, hogy nem várható el, hogy azok a nemzeti szakemberek, akik gyakran évtizedek óta felügyelik, üzemeltetik vagy építik az atomreaktorokat, objektíven vizsgálják felül azok biztonságosságát.
Kastchiev a hvg.hu-nak nyilatkozva elmondta, kapott ugyan választ a biztosnak címzett levélre, ez azonban a bürokrácia legjobb tradíciója szerint íródott, és nem adott érdemi válaszokat felvetéseire. Példaként hozta a tudós a bizottság válaszában, hogy miközben visszautasították a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség transzparenciájának kritikáját, ugyanaznap a japán hatóságok bejelentették: valóban eltitkolták 5000 mérésük eredményét Fukusima esetében.
A bolgár szakember, aki több mint három évtizede aktív a szektorban, úgy véli, a stressztesztek lebonyolítását csakis egy független uniós biztonsági hatóság végezheti el, előre meghatározott feltétel- és kritériumrendszer mentén. Hogy aztán az összes érdekelt fél részvételével, közös elvek mentén elemezhessék ki a kapott eredményeket, és dönthessenek az erőművek további működtetésének kockázatairól.
A tagállamok hatóságainak hozzáállása közti jelentős különbségeket példákkal alátámasztó Kastchiev levelében a 2003-as paksi és a 2006-os bulgáriai baleseteket is megemlíti, mint olyan eseteket, amikor az üzemeltetők és a hatóságok a kompetenciák és felelősség hiányáról tettek tanúbizonyságot. A szakember hangsúlyozza, az eddigi legsúlyosabb nukleáris katasztrófák - így a Three Mile szigeti, a csernobili és a fukushimai is - olyan országokban estek meg, ahol gyengén léptek fel a nemzeti hatóságok.
Kastchiev az EB elnökének, José Manuel Barrosonak a minapi kijelentését, amely szerint az emberi eredetű kockázatokra is ki kell terjednie a teszteknek, üdvözlendőnek nevezte. A 14, atomerőműveket működtető európai ország által nem támogatott elképzelés azonban a tagállamok szerint megkönnyítené a terroristák dolgát. A bolgár tudós ellenben úgy véli: az elutasítás valódi oka az, hogy számos nyugat-európai erőmű is elbukna az egyebek mellett például katonai vagy civil repülők reaktorokba csapódását vizsgáló teszteken. Kastchiev szerint a meglévő teszteredményekre épülő stressztesztek “elvégzése” ezáltal teljes formalitássá válik - magyarázta a hvg.hu-nak.
(Folk György, Brüsszel 2011. május 12., hvg.hu)
