Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Bár az éghajlatváltozásra irányuló figyelem nagy része a fosszilis üzemanyagok melegító hatására összpontosul a közelmúlt ipari korszakában, egy új kutatás rámutat a globális felmelegedés évezredekkel korábbi kezdetére, amikor erdőket irtottak ki, hogy az állatállomány és egyéb mezőgazdaság számára helyet teremtsenek.

 

Ezek a változások nyilvánvalóak Grönland és Antarktisz jégrétegeiben, amelyek a megtisztított erdők és rétek felégetésével és pusztulásával összefüggésben a szén-dioxid szint növekedését mutatják. Az USA, kaliforniai Carnegie Intézet Globális Ökológiai Tanszékének, és a németországi Max Planck Meteorológiai Intézetnek a tudósai kutatásukhoz egy olyan modellt használtak, ami nagyjából i.u. 800-tól nézi a szárazföld globális lefedettségét. Hogy meghatározzák, hogyan hathat az újraerdősödés a légkör szén-dioxid szintjeire, a történelem négy olyan időszakát vizsgálták, amikor akár konfliktus, akár betegség miatt csökkent az emberi népesség, és emiatt abbamaradt mezőgazdasági területek művelése.

 

E csökkenő emberi tevékenységgel járó időszakokról azt találták, hogy hűtő hatással jártak, mivel az erdők természetesen megújultak, és újrakezdték a CO2 megkötését a légkörből. Dr. Julia Pongratz, a cikk első szerzője az ilyen újraerdősödés jelenkori vonatkozásait a bolygó hűtésére a következőképp magyarázza, „Ma a Föld szárazföldi felszíne nettó elsődleges produktumának kb. egynegyedét valamilyen módon az emberek használják fel, főleg a mezőgazdaság révén... A múltból nyert tudásunk alapján most abban a helyzetben vagyunk, hogy a földhasználatról olyan döntéseket hozzunk, amelyek csökkentik hatásunkat az éghajlatra és a szén ciklusra.”

 

Nagyon köszönjük Dr. Pongratznak és kollégáinak munkájukat, amellyel feltárják az újraerdősödés alapvetően előnyös hatásait az éghajlatváltozás enyhítésére. Tegyük meg, ami csak tőlünk telik, hogy bolygónk védelme érdekében csökkentsük a fák elvesztését, az állattartás, és egyéb, nem fenntartható mezőgazdasági módszerek leállításával.

 

Egy 2009. júniusi konferencia során bemutatott video üzenetben Ching Hai Legfelsőbb Mester beszélt a létfontosságú erdők megőrzésének fontosságáról, valamint egy olyan módról, amellyel ez véghezvihető.

 

Ching Hai Legfelsőbb Mester: Be kell tiltanunk az erdőirtást. És persze több fát kell ültetnünk. Akárhol erózió, vagy csupasz föld van, ott fákat kell ültetnünk. Az erdőirtást is főleg az állattartás hajtja. Miközben az ENSZ becslése szerint az erdőirtás felelős az összes üvegházgáz kibocsátások kb. 20%-áért, szinte az összes erdőirtás a hústermeléssel függ össze.

 

A kivágott Amazonasz erdő 80%-át marhalegelőnek jelölik ki, ahol az állatokat előkészítik a levágáshoz, a maradékot pedig szójával vetik be, amit szintén főleg állati takarmánynak használnak. Tehát az állati termékek megállítása egyenlő értékes erdőinknek, a Föld tüdejének a védelmével, és létfontosságú tényező életben maradásunkhoz.

 

(Supreme Master Television, 2011. febr.  23.)

 

További magyar nyelvű információ: Dzsingisz Kán a környezetvedő

Angol nyelvű információ: Mongabay, Eurekalert

Idézet

Ha valaki egészségesebben akar élni, ha a szennyezett város közepéről próbál kijjebb költözni, és autó helyett inkább biciklivel jár, akkor ő nem az áldozatot látja, hanem úgy érzi majd, hogy jobban él. Tehát az áldozat fogalma nagyon függ az értékrendtől. Az értékrendünk pedig attól függ, hogyan képzeljük el magunkat és a világunkat.

László Ervin, a Római Klub alapító tagja

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok