Megrendítően direkt összefüggés van aközött, hogy mennyi csirkét termelnek a magyar gazdák és mennyi fát vágnak ki az Amazonas-mentén fekvő esőerdőkből - hívja fel a figyelmet az Átlátszó. A kulcs az a génmódosított szója, amiből évről-évre egyre többet fogyasztunk.

Európa a világ második szójaimportőre (Kína az első), ezt a szóját pedig elsősorban a nagyipari állattartásban használjuk fel - írja az Átlátszó. Ez azt jelenti, hogy az európai és a magyar állattenyésztés nagymértékben függ az amerikai kontinensen megtermelt génmódosított szójától, amely évről-évre terjeszkedik az esőerdők ellenében.

Az elmúlt 20 évben a világ szójatermelése több mint duplájára emelkedett, 2017-ben már 352 millió tonna volt, amiből körülbelül 33 millió tonnát Európa importál. Az Európába érkező szója túlnyomó részét (87 százalék) az állattenyésztés szippantja be, azaz a génmódosított (GMO) növények termesztését nagyrészt tiltó uniós országokban az állattenyésztés jelentős részben az import GMO-s szójára támaszkodik. Az ezredforduló óta három amerikai államban összpontosul a termelés 88 százaléka: Egyesült Államok, Argentína és Brazília. Az utóbbi kettő állította elő tavalyelőtt a világon elfogyasztott szója csaknem felét (48 százalék).

A fenti számok a Greenpeace franciaországi szervezetének június 11-én közreadott anyagából származnak, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a szójaimport óriási károkat okoz a biodiverzitás és klímaváltozás szempontjából. A környezetvédő szervezet szerint sürgős lenne, hogy az európai kormányok leszorítsák a behozott szója mennyiségét, illetve át kellene gondolniuk, hogyan lehetne kiváltani, elsősorban pedig csökkenteni az állattenyésztés szója-, illetve növényi fehérjeszükségletét. A statisztika szerint az EU-ban az állatok élelmezését szolgáló szója körülbelül felét a baromfi-, csaknem negyedét (24 százalék) a sertés-, egy valamivel kisebb részét pedig a szarvasmarhatenyésztés emészti fel – az utóbbi 16 százalékát a tejükért, 7 százalékát pedig a húsukért nevelt állatok.

A világon termelt szója fele, a Brazíliában és Argentínában termelt szója pedig 95 százaléka génmódosított, az előállításához nagy mennyiségű rovar- és gyomirtó szükséges, ami óriási pusztítással jár a biodiverzitás, és a helyi ökoszisztémák tekintetében. Az 1990-es évek és a génmódosított növények elterjedése óta az egységnyi területen felhasznált rovar- és gyomirtó mennyiség 170 százalékkal növekedett. Ugyanakkor nem csak az ad aggodalomra okot, hogy az unió állattenyésztésének nagy része a GMO-s szójára támaszkodik, de azt is érdemes kiemelni, hogy a Brazíliában jelenleg használt növényvédő szerek harmadát, tehát amelyekkel a szóját is permetezik, tilos használni az EU-ban.

Forrás:

• agrárszektor,hu, 2019. június 27.