A húsipar, haszonállat tartás a klímaváltozás egyik legfőbb oka

22 ország miniszterei és képviselői találkoztak a múlt hétvégén Mexikóban, hogy tárgyaljanak a klímaváltozás nem-CO2 okozóinak csökkentéséről, mint a folyamat megállításának gyorsabb módjáról. A résztvevőkhöz szólva Achim Steiner, az ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP) vezetője kijelentette, hogy miközben szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a hőmérséklet emelkedése 2050-re elérheti a veszélyes 4 Celsius fokot, az ő ügynökségének a kutatása egyértelműen azt mutatja, hogy a CO2 szint csökkentése még szorgalmasabb erőfeszítésekkel sem lenne elegendő egy ilyen hőmérséklet emelkedés elkerülésére.

A nitrogén túlzott mennyiségei a környezetben évente közel 20 milliárd euro kárt okoznak Európa környezetében és az emberek egészségében, egy 21 ország 200 szakértője által elvégzett jelentős vizsgálat szerint. Ennek a szennyezésnek a költsége, ami főleg az állatállomány trágyájából és a műtrágyákból ered, több mint kétszer annyi, mint a kontinens mezőgazdasági ágazata által elért haszon.

Dél-Koreában a tél folyamán országszerte tehenek, és főleg sertések millióit temették el élve tömegsírokba, így téve kísérletet az ágazatot november óta sújtó, súlyos száj- és körömfájás járvány megállítására.

A brazil marhahús növekvő exportja közvetve erdőirtáshoz vezet az Amazonas vidékén. A svédországi Chalmers és SIK kutatása, amit nemrég közöltek az Environmental Science & Technology folyóiratban, azt mutatja, hogy sokkal nagyobb az éghajlatra gyakorolt hatás, mint amit a jelenlegi számítások mutatnak. A kutatók most azt kérik, hogy amikor meghatározzák egy termék szénlábnyomát, akkor vegyék figyelembe a földre gyakorolt közvetett hatást.

Az Európai Parlament tagjai közül többen elutasítják, hogy az uniós adófizetők pénzéből támogassák a nagy volumenű intenzív sertésipart, amelyet nagyban veszélyeztet egy speciális baktérium.

Egy új jelentés kijózanító olvasmányt nyújt, bizonyítva a tányérunkon lévő hús és a környezet pusztulása közti közvetlen kapcsolatot.

A hús és tejtermék iránti növekvő igénytől hajtva az állattartás növekvő termelésének komoly és visszafordíthatatlan hatása lehet az egész bolygóra. Egy új elemzés szerint, ha a hús, baromfi, tojás és tejtermék iránti igény lépést tart az előrejelzésekkel, akkor 2050-re az állattartás környezeti következményei a bolygó szempontjából biztonságosnak tartott összes üvegházgáz kibocsátások 70%-áért lehetnek felelősek. Ez kevés teret hagy az üvegházgázok összes egyéb forrásának, például a közlekedésnek és áramtermelésnek, amelyek jelenleg a kibocsátások több mint 80%-át jelentik.

A ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) műhold adatainak felhasználásával a kaliforniai (USA) Stanford Egyetem kutatói úgy találták, hogy 1980 és 2000 között a trópusi termőföld növekedés több mint 80%-a nem a meglévő földek felhasználásából származott, hanem erdőirtásokból, elsődlegesen esőerdőkből. Azt is dokumentálták, hogy az erdőket legelők létrehozása miatt irtják, valamint állati takarmányozásra használt termények, úgy mint szója és pálmaolaj termesztéséért.

A nagyüzemi állattartás környezeti és társadalmi hatásairól készített tanulmányt egy nemzetközi kutatócsoport a Stanford Egyetem és az USA mezőgazdasági minisztériuma vezetése alatt.