A globális felmelegedés okai

Ahogy fokozatosan visszahúzódik a jég és a hó a sarkvidékről, úgy nyel el egyre több napenergiát a csupaszon maradt, sötét színű szárazföld és tengerfelszín. A következmény: felborul az az évezredek alatt kialakult tenger- és légáramlási rendszer, amely azt befolyásolja, milyenek a telek Európában és Észak-Amerikában.

A Nature Climate Change folyóirat 2011 decemberi számában nemzetközi kutatók által közölt cikk arról számol be, hogy 2010-ben volt a fosszilis üzemanyagokból származó globális szén kibocsátások legnagyobb éves növekedése, ami 1990 óta 49%-os növekedést is jelent. A szerzők a trend megfordítására irányuló tetteket sürgetnek.

(Supreme Master Television 2011. dec. 15., további angol nyelvű hírek: PhysOrg, NY Times)

A környezetvédő szervezetek nem akarják, hogy megnézd ezt a filmet!

A Cowspiracy: The Sustainability Secret úttörő környezetvédelmi nagydokumentumfilm. A mindenre elszánt filmes, Kip Andersen útját mutatja be, aki felfedezi a bolygó legpusztítóbb iparágát, és azt kutatja, hogy a világ legnagyobb környezetvédő szervezetei miért félnek beszélni róla.

Ugyan mi lehet a tenger fenekén, ami olyan értékes, hogy óriáscégek milliárd dolláros projektekben igyekeznek kifejleszteni a technikát, amivel fel lehet hozni az? Lepényhalak? Hajóroncsok? Spongya Bob és barátai? Nem, a megoldás kicsit unalmasabb: fehér, jégkása-szerű trutyi, és 5-10 centis, krumplira emlékeztető kavicsok. Előbbi a világ energiagondjait oldhatja meg jó hosszú időre, a másik a hitech iparágaknak adhat óriási lökést. Csak közben ott van az óceán élővilága, ami nagyon nem örül a mélytengeri bányászatnak.

A pernye csökkentése jelentősen lassítaná a sarkvidékek jégolvadását. Mark Jacobson professzor az USA Stanford Egyeteméről azt találta, hogy az üzemanyagok és a biomassza, mint például a kidöntött fák nem tökéletes égésekor keletkező pernye az egyik legfontosabb tényező az északi-sarki jégolvadásban. A pernyerészecskék a levegőben több ezer kilométert utazhatnak, és megfigyelték lerakódásukat a gleccsereken és sarki jégsapkákon, ahol a hőt visszatartó sötét szín fokozza az olvadás sebességét.

Kutatók beszámolója szerint Alaszka súlyos tüzei az utóbbi tíz évben sokkal több szenet szabadítottak fel, mint amennyit a régió erdőségei ugyanezen idő alatt megkötöttek. Arra figyelmeztettek, hogy ez a mintázat az „elszabaduló éghajlatváltozás” forgatókönyvéhez vezethet, ahol a nagyobb és erősebb tüzek több üvegházgázt bocsátanak ki, ami viszont további melegedéshez vezet.

A toplista szerint a húsevéssel szennyezzük leginkább bolygónkat, mert az állattenyésztésnek a legnagyobb a CO2-vonzata. Egy kiló bárányhús elfogyasztása egyenlő azzal a füstkibocsátással, mintha 152 kilométert tennék meg autóval.

Erőteljesebben gyorsul a klímaváltozás, mint hittük. Ennek az az oka, hogy a felmelegedés révén, a természetes úton légkörbe kerülő üvegházhatású gázok kibocsátása is felpörög. Ezt egy új tanulmány erősítette meg, ami a természetes metánkibocsátást vizsgálta.

Mi jár több üvegházgáz kibocsátással, az állattartás, vagy az autóvezetés? Meglepetés! Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által kiadott 2006-os jelentés szerint az állattartó ágazat több üvegházgáz kibocsátást okoz – CO2 egyenértékben számolva 18 %-ot – mint a közlekedés. A föld és víz minőségromlásának is egyik fő forrása.

A fagyos télben a tundrából ugyanúgy árad az üvegházhatású metángáz a légkörbe, mint nyáron, amikor kiolvad a sarkvidéki föld, mutatták ki svéd kutatók.