A globális felmelegedés okai

Ahogy fokozatosan visszahúzódik a jég és a hó a sarkvidékről, úgy nyel el egyre több napenergiát a csupaszon maradt, sötét színű szárazföld és tengerfelszín. A következmény: felborul az az évezredek alatt kialakult tenger- és légáramlási rendszer, amely azt befolyásolja, milyenek a telek Európában és Észak-Amerikában.

A Nature Climate Change folyóirat 2011 decemberi számában nemzetközi kutatók által közölt cikk arról számol be, hogy 2010-ben volt a fosszilis üzemanyagokból származó globális szén kibocsátások legnagyobb éves növekedése, ami 1990 óta 49%-os növekedést is jelent. A szerzők a trend megfordítására irányuló tetteket sürgetnek.

(Supreme Master Television 2011. dec. 15., további angol nyelvű hírek: PhysOrg, NY Times)

A jelenlegi húsfogyasztás fenntarthatatlan

Az emberiség átlagos húsfogyasztása 122 gramm naponta. Ebben hagyományosan nincs benne a halfogyasztás, amely ezen felül kb. napi 55 grammot tesz ki. Az átlag ugyanakkor hatalmas különbségeket fed el az egyes régiók és a különböző vagyoni helyzetű emberek fogyasztási szokásai között.

Az USA-ban a napi átlag húsfogyasztás 276, Magyarországon 176, Kínában 137, de Indiában már csak 8, Szudánban pedig mindössze 0,05 gramm - tájékoztat a Qubit.

Miközben a környezetudatosabb hírfogyasztók vagy csak egyszerűen a lélegezni kedvelők legalább annak próbálnak örülni a koronavírusos időkben, hogy Kínától Budapesten át Amerikáig mindenhol javul a korlátozások miatt a levegő, aggasztó történelmi csúcsról számol be a NOAA. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal friss adatai szerint a rendszeres mérések kezdete óta soha nem volt még olyan magas a metánkoncentráció a földilégkörben, mint most. A szén-dioxidnál 80-szor erősebb üvegházhatású gázról van szó.

A pernye csökkentése jelentősen lassítaná a sarkvidékek jégolvadását. Mark Jacobson professzor az USA Stanford Egyeteméről azt találta, hogy az üzemanyagok és a biomassza, mint például a kidöntött fák nem tökéletes égésekor keletkező pernye az egyik legfontosabb tényező az északi-sarki jégolvadásban. A pernyerészecskék a levegőben több ezer kilométert utazhatnak, és megfigyelték lerakódásukat a gleccsereken és sarki jégsapkákon, ahol a hőt visszatartó sötét szín fokozza az olvadás sebességét.

Kutatók beszámolója szerint Alaszka súlyos tüzei az utóbbi tíz évben sokkal több szenet szabadítottak fel, mint amennyit a régió erdőségei ugyanezen idő alatt megkötöttek. Arra figyelmeztettek, hogy ez a mintázat az „elszabaduló éghajlatváltozás” forgatókönyvéhez vezethet, ahol a nagyobb és erősebb tüzek több üvegházgázt bocsátanak ki, ami viszont további melegedéshez vezet.

A környezetvédő szervezetek nem akarják, hogy megnézd ezt a filmet!

A Cowspiracy: The Sustainability Secret úttörő környezetvédelmi nagydokumentumfilm. A mindenre elszánt filmes, Kip Andersen útját mutatja be, aki felfedezi a bolygó legpusztítóbb iparágát, és azt kutatja, hogy a világ legnagyobb környezetvédő szervezetei miért félnek beszélni róla.

A NASA tudósai több mint 400 alkalommal repültek el az Északi-sark felett, hogy megnézzék, hol szivárog a metán a talajból. A helyzet egyáltalán nem jó. A jégtakaró olvadásával óriási mennyiségű metán kerülhet a légkörbe, ami lényegében katalizálja a globális felmelegedést.

A vízgőz 10 százalékos csökkenése 10 mérföld magasan a Föld légkörében nagy hatással volt a globális felmelegedésre, mondják egy, a Science magazinban január 28-án online publikált tanulmány szerzői.

Amerikai és kanadai kutatók a közelmúltban jelentést közöltek a bálnavadászatnak az óceán szénciklusára gyakorolt hatásáról a nemzetközi Public Library of Science-ben, megjegyezve, hogy az utóbbi 100 év bálnagyilkolása több százmillió tonnányi szén-dioxidot juttathatott a légkörbe.