A globális felmelegedés okai

Amerikai és kanadai kutatók a közelmúltban jelentést közöltek a bálnavadászatnak az óceán szénciklusára gyakorolt hatásáról a nemzetközi Public Library of Science-ben, megjegyezve, hogy az utóbbi 100 év bálnagyilkolása több százmillió tonnányi szén-dioxidot juttathatott a légkörbe.

A toplista szerint a húsevéssel szennyezzük leginkább bolygónkat, mert az állattenyésztésnek a legnagyobb a CO2-vonzata. Egy kiló bárányhús elfogyasztása egyenlő azzal a füstkibocsátással, mintha 152 kilométert tennék meg autóval.

Mi jár több üvegházgáz kibocsátással, az állattartás, vagy az autóvezetés? Meglepetés! Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által kiadott 2006-os jelentés szerint az állattartó ágazat több üvegházgáz kibocsátást okoz – CO2 egyenértékben számolva 18 %-ot – mint a közlekedés. A föld és víz minőségromlásának is egyik fő forrása.

Korábban felvetõdött néhány tudósban, hogy talán mégsem a környezetszennyezés okozza a globális klímaválozást, hanem inkább a forró napszelek. Néhány grafikon összehasonlításával kiderült, hogy szó sincs ilyesmirõl, az ember felelõssége egyértelmû.

Egy évtizednyi viszonylagos állandóság után 2007-ben újra növekedni kezdett a metán mennyisége a Föld atmoszférájában, állítják a Massachusetts Műszaki Egyetem (MIT) kutatói. Ez azért rossz hír, mert a metán a legfontosabb üvegházhatást kiváltó gázok közé tartozik.

Az emberiség által kibocsátott szén-dioxid mennyisége gyorsabban nő, mint az 1990-es években - figyelmeztettek a hét végén Chicagóban kutatók, akik az ipari és más tevékenységek által a légkörbe kibocsátott szén-dioxidot és egyéb üvegházhatású gázokat okolják a hőmérséklet emelkedésért.

A CO2-nél mintegy 10000-szer több energiát nyelnek el egységnyi molekulaszámra vonatkoztatva. A teljes üvegház-hatás 10-14 %-ért felelõsek. A nagybani felhasználásuk mintegy 40 éve alatt az emberiség meg volt gyõzõdve arról, hogy teljesen ártalmatlan vegyületekkel van dolga. Amire rájöttünk, hogy ezek a gázok, amelyeket hûtõközegként, dezodorok hajtógázaként évtizedeken keresztül nyakra-fõre használtunk milyen károkat okoznak a felsõbb légrétegekben, majdnem elkéstünk.

Bár a kilencvenes évek közepén úgy tûnt, hogy a Föld légkörében az üvegházhatásért is felelõs metán koncentrációja stagnál, sõt, kis mértékben csökken, a klímakutatók most azt állítják, a statisztikák csalókák voltak. A földbõl kiáramló metángáz valóban csökkent, ám az emberi eredetû metán mennyisége növekedett.

A tudósok új vészjelzést adtak ki a klímaváltozásról, a Japán-tenger által elnyelt szén mennyiségének hirtelen és drámai összeomlását felfedezve. Az eltolódás megriasztja a szakértőket, akik a globális felmelegedést hibáztatják.

Az élelmiszerek közül a bárány- és marhahúsnak, valamint a sajtoknak a legnagyobb a karbon-lábnyoma. A zöldség és a gabona még mindig a „legzöldebb” élelmiszer. Már csak ezért is érdemes csökkenteni a húsfogyasztásunkat.