A globális felmelegedés okai

A jelenlegi húsfogyasztás fenntarthatatlan

Az emberiség átlagos húsfogyasztása 122 gramm naponta. Ebben hagyományosan nincs benne a halfogyasztás, amely ezen felül kb. napi 55 grammot tesz ki. Az átlag ugyanakkor hatalmas különbségeket fed el az egyes régiók és a különböző vagyoni helyzetű emberek fogyasztási szokásai között.

Az USA-ban a napi átlag húsfogyasztás 276, Magyarországon 176, Kínában 137, de Indiában már csak 8, Szudánban pedig mindössze 0,05 gramm - tájékoztat a Qubit.

Jason Box elismert éghajlatkutató, a Dán és Grönlandi Geológiai Kutatóintézet professzora, számtalan cikk és tanulmány szerzője. Ha valakitől, hát tőle nem várná az ember, hogy sommásan össze tudja foglalni álláspontját egy olyan sokrétű kérdésben, mint a klímaváltozás, ám hála a Twitternek, a klimatológus egy mondatba sűríthette szakmai véleményét.

„Ha a jeges-tengeri metánkészlet akár egy töredéke is a légkörbe jut, baszhatjuk” – osztotta meg a kutató. 

Korábban felvetõdött néhány tudósban, hogy talán mégsem a környezetszennyezés okozza a globális klímaválozást, hanem inkább a forró napszelek. Néhány grafikon összehasonlításával kiderült, hogy szó sincs ilyesmirõl, az ember felelõssége egyértelmû.

Az emberiség által kibocsátott szén-dioxid mennyisége gyorsabban nő, mint az 1990-es években - figyelmeztettek a hét végén Chicagóban kutatók, akik az ipari és más tevékenységek által a légkörbe kibocsátott szén-dioxidot és egyéb üvegházhatású gázokat okolják a hőmérséklet emelkedésért.

A környezetvédő szervezetek nem akarják, hogy megnézd ezt a filmet!

A Cowspiracy: The Sustainability Secret úttörő környezetvédelmi nagydokumentumfilm. A mindenre elszánt filmes, Kip Andersen útját mutatja be, aki felfedezi a bolygó legpusztítóbb iparágát, és azt kutatja, hogy a világ legnagyobb környezetvédő szervezetei miért félnek beszélni róla.

A helyiek csak „az alvilág átjárójaként” hívják azt a Szibériában található óriási krátert, mely a közelmúltban jelent meg a globális felmelegedés hatására. Az emberek nem mernek a közelébe menni, a szakértők szerint pedig helyesen is teszik, hogy félnek tőle.

A CO2-nél mintegy 10000-szer több energiát nyelnek el egységnyi molekulaszámra vonatkoztatva. A teljes üvegház-hatás 10-14 %-ért felelõsek. A nagybani felhasználásuk mintegy 40 éve alatt az emberiség meg volt gyõzõdve arról, hogy teljesen ártalmatlan vegyületekkel van dolga. Amire rájöttünk, hogy ezek a gázok, amelyeket hûtõközegként, dezodorok hajtógázaként évtizedeken keresztül nyakra-fõre használtunk milyen károkat okoznak a felsõbb légrétegekben, majdnem elkéstünk.

A tudósok új vészjelzést adtak ki a klímaváltozásról, a Japán-tenger által elnyelt szén mennyiségének hirtelen és drámai összeomlását felfedezve. Az eltolódás megriasztja a szakértőket, akik a globális felmelegedést hibáztatják.

A toplista szerint a húsevéssel szennyezzük leginkább bolygónkat, mert az állattenyésztésnek a legnagyobb a CO2-vonzata. Egy kiló bárányhús elfogyasztása egyenlő azzal a füstkibocsátással, mintha 152 kilométert tennék meg autóval.

Ugyan mi lehet a tenger fenekén, ami olyan értékes, hogy óriáscégek milliárd dolláros projektekben igyekeznek kifejleszteni a technikát, amivel fel lehet hozni az? Lepényhalak? Hajóroncsok? Spongya Bob és barátai? Nem, a megoldás kicsit unalmasabb: fehér, jégkása-szerű trutyi, és 5-10 centis, krumplira emlékeztető kavicsok. Előbbi a világ energiagondjait oldhatja meg jó hosszú időre, a másik a hitech iparágaknak adhat óriási lökést. Csak közben ott van az óceán élővilága, ami nagyon nem örül a mélytengeri bányászatnak.