A globális felmelegedés okai
Gondolta volna, hogy például egy kilogramm sajt előállítása annyi üvegházgáz kibcsátással jár, mintha 70 kilométert autóznánk? A klímaváltozásért felelős üvegházhatású gázok mennyiségének növekedéséért elsősorban az erőműveket és a közlekedést tesszük felelőssé, holott a mezőgazdaság szerepe szintén nem elhanyagolható.
Az állati termékek fogyasztása, amely az Állategészségügyi Világszervezet (ÁVSZ) előrejelzése szerint 2020-ig 50 százalékkal nő a jelenlegi szinthez képest, komoly egészségügyi kockázatokkal jár és veszélyezteti a környezetet.
A nitrogén tipikus példája annak, hogy ami mértékkel hasznos, az nagy menyiségben igencsak károssá válik. A nitrogén kulcsfontosságú az élethez, a DNS, a fehérjék és a szövetek fontos alkotóeleme, ugyanakkor károsítja a vízi életet, tönkreteszi a fákat és az emberek egészségét, ha túl sok van belőle, rossz helyen, rossz időben és nem megfelelő formában jelenik meg.
Idézet
A globális felmelegedést övező tudományos bizonytalanság nem arról szól, hogy vajon ez zajlik-e, vagy emberi tevékenység okozza-e, sőt nem is arról, hogy túl sokba fog-e „kerülni”, hogy most törődjünk vele. Ez mind eldőlt. A kutatók most azon vitáznak, hogy nem túl késő-e megakadályozni a bolygó pusztulását, vagy még van egy kis időnk arra, hogy a globális felmelegedés legrosszabb hatásait megelőzzük.
John Atcheson, USA geofizikus
