Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A gleccserek további olvadását ebben az évszázadban csak egyetlen esetben lehet feltartóztatni, ha azonnal leállítjuk az összes üvegházhatású gáz kibocsátását. Az MTI a Brémai és az Innsbrucki Egyetem kutatóinak a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányára hivatkozva írja, hogy „az olvadó gleccserek nagy hatással vannak a tengerszint alakulására. Számításunkban figyelembe vettük a világ valamennyi gleccserét, kivéve az antarktiszi és a grönlandi jégmezőket és felszíni gleccsereket, és modelleztük azokat a legkülönfélébb klímaforgatókönyvekben" - mondta Georg Kaser, az Innssbrucki Egyetem klímakutatója, a tanulmány egyik szerzője.

A 2015 decemberében tartott párizsi klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak érdekében, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 Celsius-fok alatt maradjon, sőt ha lehet, a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot. A megállapodást aláíró országok célja továbbá, hogy a század végéig elérjék a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást, csökkentve a klímaváltozáshoz kötődő kockázatokat.

Az osztrák és a német kutatók azt vizsgálták tanulmányukban, hogy ezen célok betartása milyen hatással van a gleccserek egyre nagyobb mértékű olvadására.

Számításaik szerint a gleccserek olvadására a következő 100 évben nincs nagy hatása annak, hogy a globális felmelegedés 2 vagy 1,5 Celsius-fokon belül marad.

A gleccserek jegének mintegy 36 százaléka az üvegházhatású gázkibocsátás ellenére is el fog olvadni. Ez azt jelenti, hogy a hegyekben ma létező gleccserjég több mint egyharmadát nem lehet megmenteni még a legambiciózusabb klímaintézkedésekkel sem

Ben Mazion, a Brémai Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője mondta ezt.

Ha azonban távolabbra tekintünk, van jelentősége annak, hogy a 2 vagy a 1,5 Celsius-fokos szcenárió valósul meg. "A gleccserek lassan reagálnak a klímaváltozásra. Ha például meg akarjuk őrizni a jelenlegi gleccserjégtömeget, akkor az iparosodás előtti hőmérsékleti növekedést kellene elérnünk, ami lehetetlen.


A gleccserolvadás megfékezésére óriási takarókkal borították be a Rhone-gleccser
barlangjának a bejáratát és környékét a svájci Uri kantonban a Furka-hágó közelében
2017. június 24-én.Fotó: Urs Flüeler / MTI / EPA

Az üvegházhatású gázkibocsátás a múltban már olyan változásokat idézett elő, amelyeket nem lehet leállítani. Ez azt is jelenti, hogy a mostani magatartásunknak hosszú távon van hatása a gleccserek alakulására" - tette hozzá Georg Kaser.

Hogy érzékelhetővé tegyék ezeket a hatásokat, a kutatók kiszámolták, hogy minden egy kilogramm szén-dioxid, amelyet ma kibocsátunk, 15 kilogramm gleccserjég elolvadását jelenti hosszú távon. Ha ezt a Németországban 2016-ban újonnan bejegyzett személygépkocsikra kivetítjük, akkor az azt jelenti, hogy egy kilogramm gleccserjeget veszítünk el egy középosztályú gépkocsi 500 méteres útján - közölték a kutatók.

Az MTI egy másik híre szerint az eddig véltnél jóval nagyobb hányada fekszik az óceánvízen az Antarktisz egyik hatalmas gleccserének, ami azt jelenti, hogy a melegedő óceánvíz gyorsabban olvaszthatja a jégóriást, amely nagyjából három méternyi globális tengerszint-emelkedéshez elegendő jeget tartalmaz.

Ausztrál kutatók a Totten-gleccser az Antarktisz egyik leggyorsabban mozgó és legnagyobb gleccserén mesterségesen gerjesztett szeizmikus hullámok segítségével "néztek keresztül". A PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon számoltak be erről.

"Néhány helyen, ahol szilárd talapzatra számítottunk, óceánvizet észleltünk, ami azt mutatja, hogy a gleccser valójában a víz felszínén lebeg" - mondta Paul Winberry, a Central Washington University munkatársa, aki az Antarktiszon töltötte a déli félteke nyári hónapjait, hogy a Totten-gleccsert tanulmányozza.

Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy a gleccser szárazföldi része alatt hasadék húzódik, lehetővé téve a melegebb, sós óceánvíz számára, hogy alulról olvassza a jégóriást. Ennek hatására egyre nagyobb a gleccser azon része, amely az óceánon terül el és nem az alapkőzeten, ami gyorsítja a feltöredezést. 

"Ez azt is jelenti, hogy a Totten a jövőben érzékenyebb lehet az éghajlati változásokra" - tette hozzá a szakember. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) adatai szerint 2002 és 2016 között évente 125 gigatonna jeget veszített az Antarktisz, éves szinten 0,35 milliméterrel növelve a globális tengerszintet.

A kutatócsoportot vezető Ben Galton-Fenzi, az ausztrál környezetvédelmi minisztérium Antarktisz-részlegének (AAD) munkatársa szerint a Totten-gleccser nagyjából három méternyi globális tengerszint-emelkedéshez elegendő jeget tartalmaz.

"Az 1900-as évek óta a globális tengerszint körülbelül 20 centiméterrel emelkedett és a 21. század végére akár egy méterrel, vagy még többel is növekedhet. Mindezt azonban óriási bizonytalanság övezi, ezért fontos az olyan gleccserek vizsgálata, mint amilyen a Totten" - jegyezte meg a szakember.

 

Forrás:

Idézet

A klímaváltozás ítéletnapi órája egyre gyorsabban ketyeg éjfél felé; egyszerűen nem reagálunk elég gyorsan.

Károly herceg , Anglia

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok