Az északi-féltekét borító permafrost több mint kétszer annyi szenet tartalmaz, mint a légkör, ami az olvadásának tempójától függően a globális klímaváltozás ’mammut’ hozzájárulójává teheti.
Erre a következtetésre jut egy közel két tucat tudósból álló csoport, az e héten, a Bioscience újságban megjelenő cikkükben. A cikk fő szerzője Ted Schuur, a Floridai Egyetem ökológia professzora. Schuur és munkatársai korábbi munkáikban a permafrost széntartalmát mérték fel Szibéria északkeleti részén. Az új kutatás ezt a felmérést terjeszti ki Oroszország, Európa, Grönland és Észak-Amerika permafrosttal borított további északi területeire. A permafrostban tárolt, 1672 milliárd tonnára becsült szénmennyiség több mint kétszerese a ma légkörben lévő 780 milliárd tonnának. „Ez nagyobb, mint gondoltuk”, mondja Schuur.
A permafrost folyamatosan fagyott talaj, ami rendkívül lassan lebomló gyökereket, és egyéb szerves anyagot tartalmaz. Amikor megolvad, a szerves anyagban lévő szenet a baktériumok és gombák sokkal gyorsabban bontják le, és szén-dioxidot vagy metánt bocsátanak ki a légkörbe – mindkettő üvegházgáz.
A kutatók egyre jobban aggódnak e természetes folyamat miatt, ahogy a hőmérséklet a Föld legészakibb szélességi fokain emelkedik. Épp múlt héten jelentették be, hogy a Jeges-tengert borító tengeri jég mennyisége az idén nyáron új alacsony szintet érhet el. Eközben széleskörű az egyetértés abban, hogy a sarkvidéki területek fognak leggyorsabban melegedni, amely folyamat már látható a gleccserek világszerte gyorsuló olvadásában.
Két évvel ezelőtt Schuur és két munkatársa a Science újságban megjelent cikkükben azt mérték fel, hogy Északkelet-Szibéria 1 millió négyzetkilométernyi területén a permafrost 500 milliárd tonnányi szenet tartalmaz. Ebben az új cikkben a kutatók a különböző fajta permafrost talajok széntartalmára vonatkozó mérések kiterjedt adatbázisát e talajok becsült elterjedésével kombinálták Oroszországban, Európában, Grönlandon és Észak-Amerikában.
Schuur szerint a kutatók a permafrost széntartalmát három méteres mélységig mérték fel, két méterrel mélyebben, mint sok korábbi becslés. Bár a permafrost mélysége a helyszíntől függően igen változó, a felmérést három méteres mélységre alapozva „jobban érzékelhető a permafrost szénraktárának valódi mérete”, mondta Schuur.
Szerinte az új felmérés azért fontos, mert tükröz más klímaváltozási kutatásokat, amelyek azt sugallják, hogy egy bizonyos fordulópont után a természetes folyamatok jelentős mennyiségű üvegházgázzal járulhatnak hozzá, kiegészítve az ember-okozta, fosszilis üzemanyag szenet felszabadító ipari folyamatokat.
„Viszonylag kevés ember él a permafrost zónában. De jelentős mennyiségű szénkibocsátásunk lehet ezekről a félreeső területekről.” Óriási jelentőségű kérdés, hogy milyen gyorsan fogja a permafrost kiereszteni a tárolt szenet.
Schuur szerint a fosszilis üzemanyagok égetése kb. évente 8,5 milliárd tonna szén-dioxiddal járul hozzá. A trópusi erdők kiirtása, és az erdő helyettesítése legelővel, vagy más mezőgazdasággal évente kb 1,5 milliárd tonnát ad ehhez. Hogy mennyit fog a permafrost hozzátenni, az attól függ, milyen gyorsan olvad, de Schuur szerint kutatásai azt jelzik, hogy ez a jövőben megközelítheti évente a 0,8-1,1 milliárd tonnát, ha a permafrost tovább olvad.
A sarkvidék melegedésével és a permafrost olvadásával valószínű, hogy bokrok és fák fognak nőni a korábban tundrával borított területen – valóban, már megfigyeltek ilyen átalakulást Alaszka egyes részein, ahol a sarki tundra bokros vidékké válik. Mivel a növények szén-dioxidot vesznek fel és oxigént bocsátanak ki, úgy tűnhet, hogy ellensúlyozhatják, bármennyi szén is szabadul ki az olvadó permafrostból.
De Schuur szerint a permafrostban tárolt szén mennyisége sokkal nagyobb, mint ami a bokrokban és fákban található. Például egy kifejlett sarki erdő négyzetméterenként öt kg tárolt szenet tartalmazhat. De ugyanakkora területű permafrost talaj 44kg-t tartalmazhat, aminek 80%-a eltűnhet egy hosszantartó felmelegedés során. Mint mondja, „a lényeg az, hogy nem nevelhetsz elég nagy erdőt ahhoz, hogy ellensúlyozd a permafrostból kiszabaduló szenet.” …
(ScienceDaily, 2008. szeptember 7.)
