Víz- és élelemhiány

Egy svéd kutatócsoport tanulmánya szerint, ami a globális élelmiszerellátás és az édesvíz elérhetősége közti kapcsolatot vizsgálja, többé nem engedhetjük meg magunknak, hogy annyi húst együnk, mint most. A következő negyven évben le kellene szoknunk az állati eredetű ételekről, mert az állattartás vízigénye többszöröse a mezőgazdasági növénytermesztésnek és minden cseppre szükségünk lesz, hogy a növényekből megtermeljük a szükséges minimumot a bolygó lakosságának.

Az nem igaz, hogy már száraz lábbal át lehet kelni a Tiszán Záhonynál, de valóban nagy a kiszáradás a mederben, ahol az ilyenkor szokásosnak csak harmada a vízhozam.

Rendkívül súlyos környezeti és gazdasági hatásai lesznek a klímaváltozásnak Kínában, élelem- és vízhiány, áradások és szárazság vár az országra a következő évtizedekben - állítja egy tanulmány.

A Texasi Erdőszolgálat tudósai 2011. december 20-án arról számoltak be, hogy közel 500 millió fa pusztult el az állam rendkívüli és tartós szárazsága során, ami még nem mutatja az enyhülés jeleit.

(Supreme Master Television 2011. dec. 24.)

Ttovábbi angol nyelvű hírek a témában: Huffington Post, Reuters

Afrika Szahel-övezete a világ legsúlyosabb hosszú távú szárazságát éli át; a csapadék akár 48%-os csökkenése nemcsak jelentős fapusztulással járt, hanem fajok teljes kihalásához is vezetett, amerikai tudósok dec. 13-i bejelentése szerint.

(Supreme Master Television, 2011. december 22.)

További angol nyelvű hírek a témában: Ecopolity, PhysOrg

Egy 2011. december 13-án megjelent cikkben mexikói hivatalnokok bejelentették, hogy a rendkívüli szárazság miatt a termények több mint egymillió hektáron károsodtak – vannak olyan gazdák, akik azt mondják, egész évben alig láttak esőt.

A China Network Television online hírcsatorna beszámolója szerint az ország parlamentje előtt felszólalva J. Saule, Mongólia Élelmiszerügyi, Mezőgazdasági és Könnyűipari miniszterhelyettese kijelentette, hogy az ország sztyeppéinek több mint 70%-a leromlott az illegális bányászat és legeltetés miatt, miközben a 90-es évek óta az állatállomány létszáma több mint 12 millióval nőtt.

Néhány Balaton-szakértő határozottan állítja: másfél évtized múlva megkezdődhet legnagyobb hazai tavunk kiszáradása – írja a Magyar Nemzet. A vízügyi szakemberek kitartanak amellett, hogy a természet a jövőben is megoldja a Balaton vízellátását, a klimatológusokat viszont nem győzi meg ez az érvelés. A Balaton is szerepel azon a listán, amelyet az ENSZ klímaszakértői állítottak össze arról a száz legveszélyeztetettebb helyről, amelyekre a klímaváltozás következtében néhány évszázad múlva már csak fotó emlékeztet. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a nyári csapadék mennyisége Közép-Európában akár harminc–hetven százalékkal is csökken.

A téli szárazságok egyre közönségesebbek a mediterrán régióban, és az ember-okozta klímaváltozás részben felelős ezért, a NOAA és a CIRES (Cooperative Institute for Research in Environmental Sciences) kutatóinak egy új elemzése szerint. Az utóbbi 20 évben zajlott le a 12 legszárazabb tél közül 10 a Földközi-tengert övező vidékeken.

A területen az elsők között megjelent tanulmányban, amely a talajvíz használat mértékét és annak tengerszint emelkedésre gyakorolt hatását vizsgálja, az USA Földtani Intézetének kutatói a „New Scientist” magazin 2011. szeptember 25-i számában arról számolnak be, hogy az elfolyó talajvíz közel akkora emelkedéssel jár, mint amit Grönland és Antarktisz jégolvadása együttesen okoz.

(Supreme Master Television, 2011. október 2.)