Víz- és élelemhiány

Néhány Balaton-szakértő határozottan állítja: másfél évtized múlva megkezdődhet legnagyobb hazai tavunk kiszáradása – írja a Magyar Nemzet. A vízügyi szakemberek kitartanak amellett, hogy a természet a jövőben is megoldja a Balaton vízellátását, a klimatológusokat viszont nem győzi meg ez az érvelés. A Balaton is szerepel azon a listán, amelyet az ENSZ klímaszakértői állítottak össze arról a száz legveszélyeztetettebb helyről, amelyekre a klímaváltozás következtében néhány évszázad múlva már csak fotó emlékeztet. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a nyári csapadék mennyisége Közép-Európában akár harminc–hetven százalékkal is csökken.

A téli szárazságok egyre közönségesebbek a mediterrán régióban, és az ember-okozta klímaváltozás részben felelős ezért, a NOAA és a CIRES (Cooperative Institute for Research in Environmental Sciences) kutatóinak egy új elemzése szerint. Az utóbbi 20 évben zajlott le a 12 legszárazabb tél közül 10 a Földközi-tengert övező vidékeken.

A területen az elsők között megjelent tanulmányban, amely a talajvíz használat mértékét és annak tengerszint emelkedésre gyakorolt hatását vizsgálja, az USA Földtani Intézetének kutatói a „New Scientist” magazin 2011. szeptember 25-i számában arról számolnak be, hogy az elfolyó talajvíz közel akkora emelkedéssel jár, mint amit Grönland és Antarktisz jégolvadása együttesen okoz.

(Supreme Master Television, 2011. október 2.)

Az Oxfam felhívást tett közzé a világ élelmiszer rendszerének alapvető átalakítására, figyelmeztetve, hogy néhány évtizeden belül további embermilliókat fog markában tartani az éhség a népesség növekedése és az éghajlat által sújtott termések miatt. Az angliai központú segélycsoport előrejelzése szerint „egy tönkrement élelmiszer rendszer” azt jelenti, hogy alaptermények ára fog több mint duplájára emelkedni 2030-ra, szétlapítva a világon a legszegényebbeket, akik jövedelmük akár 80%-át is élelmiszerre költik.

A modern embert érő legkomolyabb klímakatasztrófa 17-16 ezer évvel ezelőtt következett be Afrikában és Dél-Ázsiában. Teljesen elmaradt a monszun, hatalmas tavak száradtak ki, a Nílus és a Kongó szinte patakká zsugorodott. Az ok a jégkorszak végén bekövetkező jégolvadás volt.

Algériában cukrot követeltek egy erőszakos tüntetés résztvevői a múlt héten, ami az első látványos jele annak, hogy a 2008-as éhséglázadások idején beállított magasságokba emelkedett az alapvető élelmiszerek ára januárra. Az ENSZ szerint gabonahiány fenyegeti a világot, több mint 80 ország pedig készülhet az éhezésre, bár az idei évet még ki lehet húzni a felhalmozott tartalékokkal.

Egy új holland tanulmány a víz, mint globális kérdés fontosságát hangsúlyozza. Marc Bierkens professzor és az Utrechti Egyetem csoportja a talajvizet, mint erőforrást vizsgálta, és azt találták, hogy kimerülésének sebessége 1960 és 2000 között több mint kétszeresére nőtt, a vízkészletből évente 280 köbkilométer víz tűnt el. A legtöbb víztároló esetében a kinyerésnek ez a sebessége messze felülmúlja utánpótlásukat.

Az USA és sok más sűrűn lakott ország a következő évtizedekben súlyos és hosszan tartó szárazsággal fog szembenézni, Aiguo Dai, az USA Országos Légkörkutató Központ (NCAR) kutatójának tanulmánya szerint. A részletes elemzés szerint az éghajlatváltozással együtt járó melegedés valószínű fokozódóan száraz körülményeket fog teremteni a bolygó nagy részén a következő 30 évben, egyes területeken a század végére a modern időkben ritkán, vagy soha nem tapasztalt méreteket öltve.

Egy friss USA National Research Council jelentés bemutatja a globális átlaghőmérséklet minden egyes foknyi emelkedésének környezeti hatását. Ezek közé tartozik a csapadék akár 10%-os csökkenése az olyan száraz területeken, mint az USA délnyugati része, a mediterrán régió és Afrika déli része, erdőtüzekkel együtt, amik például az USA-ban háromszor akkora területet fognak felemészteni. A folyóvölgyek 10%-kal kisebb vízáramlást könyvelhetnek el, és egyes termények hozama minden egyes foknyi hőmérséklet emelkedéssel 15%-kal fog csökkenni az USA-ban, Afrikában és Indiában.

Az ENSZ felhívja a kormányokat, hogy készüljenek fel az élelmiszerellátás nagyobb ingadozására. A jelenlegi éghajlattal összefüggő aszály, tűz és árvíz miatti oroszországi és pakisztáni kétségbeejtő terményveszteséget követően a globális élelmiszerellátás bizonytalanságára irányuló figyelem felhajtotta a nyersanyagárakat.