A globális felmelegedés veszélyei

Néhány Balaton-szakértő határozottan állítja: másfél évtized múlva megkezdődhet legnagyobb hazai tavunk kiszáradása – írja a Magyar Nemzet. A vízügyi szakemberek kitartanak amellett, hogy a természet a jövőben is megoldja a Balaton vízellátását, a klimatológusokat viszont nem győzi meg ez az érvelés. A Balaton is szerepel azon a listán, amelyet az ENSZ klímaszakértői állítottak össze arról a száz legveszélyeztetettebb helyről, amelyekre a klímaváltozás következtében néhány évszázad múlva már csak fotó emlékeztet. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a nyári csapadék mennyisége Közép-Európában akár harminc–hetven százalékkal is csökken.

Mint arról a 2011. december 12-i Science and Development Network beszámol, egy friss műholdas képelemzés mérései alapján a Himalája Hindukush hegységében a gleccserjég tényleges vesztesége akár nyolcszorosa az előző vizsgálatokban becsült értéknek.

(Supreme Master Television 2011. dec. 15., további angol nyelvű hírek: Scidev)

Az USA Huffington Post hírportálján 2011. december 10-én megjelent cikk amerikai kutatóknak az utóbbi 300 ezer év éghajlati adatait tanulmányozó vizsgálatáról számol be, és kijelenti, hogy ha a globális felmelegedés a jelenlegi sebességével folytatódik, a klímaváltozás több mint százszor gyorsabb lehet, mint az a sebesség, amihez a fajok alkalmazkodni tudnak.

(Supreme Master Television 2011. dec. 15.)

további angol nyelvű hírek: Huffington Post, Plosone

A Savoie Egyetem kutatóinak eredményei, amit az Amerikai Geofizikai Társaság összejövetelén mutattak be 2011. december 9-én, Kaliforniában, azt jelzik, hogy az utóbbi 40 évben a francia Alpok gleccserei 25%-kal húzódtak vissza a globális felmelegedés miatt.

(Supreme Master Television 2011. dec. 14., további angol nyelvű hírek a témában: Treehugger, BBC)

Több évnyi kutatás csúcspontjaként új dokumentumot bocsátott ki az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC). A végső változat közzététele egybeesett az ENSZ COP 17 Klímaváltozási Konferenciájával, ami november 28-án vette kezdetét a dél-afrikai Durban városában.

A téli szárazságok egyre közönségesebbek a mediterrán régióban, és az ember-okozta klímaváltozás részben felelős ezért, a NOAA és a CIRES (Cooperative Institute for Research in Environmental Sciences) kutatóinak egy új elemzése szerint. Az utóbbi 20 évben zajlott le a 12 legszárazabb tél közül 10 a Földközi-tengert övező vidékeken.

A viharos esőzések által hátrahagyott iszaphalmok között csapkodva mentőmunkások hulladékot takarítanak el és túlélők után kutatnak Toszkánában és Ligúriában, miután földcsuszamlások és áradások miatt legalább hat ember meghalt és több százan váltak hajléktalanokká Olaszország egyik legfestőibb vidékén.

A Jeges-tengert borító tengeri jég kiterjedése előző hónapban a feljegyzések szerinti második legalacsonyabb szintre csökkent. A NASA és a NASA által támogatott Boulder, Colorado székhelyű Országos Hó és Jég Adatközpont (NSIDC) műholdas adatai azt mutatták, hogy a nyári tengeri jég borítottság alig kerülte el a rekord alacsony szintet.

Dr. Rajendra K. Pachauri, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének elnöke Nepálban, az International Center for Integrated Mountain Development tudósaihoz szólva arra figyelmeztetett, hogy a tengerszint emelkedés a legsúlyosabb, visszafordíthatatlan és hirtelen változás, amire az emberek számíthatnak, ha nem történik cselekvés a klímaváltozás kordában tartására és mérséklésére.

A területen az elsők között megjelent tanulmányban, amely a talajvíz használat mértékét és annak tengerszint emelkedésre gyakorolt hatását vizsgálja, az USA Földtani Intézetének kutatói a „New Scientist” magazin 2011. szeptember 25-i számában arról számolnak be, hogy az elfolyó talajvíz közel akkora emelkedéssel jár, mint amit Grönland és Antarktisz jégolvadása együttesen okoz.

(Supreme Master Television, 2011. október 2.)