A globális felmelegedés veszélyei

Irakot gyilkos hőhullám sújtja, csütörtökön 50 fokot mértek, és még koránt sincs vége, a jövő héten még magasabbra emelkedhet a hőmérő higanyszála. Csütörtökön az embereket hazaküldték a munkahelyekről, mert elviselhetetlen volt a hőség.

Meleg van. Egész Európát hőhullám érte el, ahogy korábban megírtuk,  Közép-Európában a legmelegebb júniusok egyike várható. De Nagy-Britanniát is megtalálta a meleg: a Dailymail hosszú cikket közölt arról, mit művel a hőmérséklet az utakkal Cambridge környékén.

A Severe Weather Europe azt írja: nagyon úgy tűnik, hogy itt a legmelegebb június. Legalábbis a második felében egy erős hőhullám várható, masszívan 30-35 fok között lesz majd a nappali hőmérséklet egész Közép-Európában.

Hőség tombol az Egyesült Államok déli és délnyugati államaiban, Kalifornia egyes vidékein 53 Celsius-fokot mérnek - írja az MTI. A leginkább Új-Mexikóban, Arizonában, Nevadában, Kaliforniában szenvednek a hőhullámtól.  

Már korábban is nyilvánvaló volt, hogy a nyári időszak alatt az Antarktisz jege megolvad és kialakulhatnak kis tavak vagy folyók a jégpáncélon. Egy új kutatás azonban azt mutatja, hogy az eddig gondoltnál jóval nagyobb mértékű olvadásról van szó: 700 tó, folyó, patak és csatorna jelent meg a kontinensen az elmúlt évtizedek során, és ez komoly aggodalomra ad okot.

Idén márciusban megdőlt egy 140 éves rekord, és most először fordult elő, hogy az El Nino hatása nélkül több mint 1 fokkal volt magasabb a havi átlaghőmérséklet a korábbi évek átlagánál - közölte az MTI az amerikai nemzeti Óceán-és Légkörkutató Intézet (NOAA) bejelentése alapján.

Ausztrál kutatók szerint a klímaváltozás a felelős azért, hogy hazájukban 205 időjárási rekord dőlt meg az elmúlt három hónapban az extrém forró nyár miatt, a szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy egyre gyakoribbak lesznek az időjárási szélsőségek, ami veszélyt jelent az energiabiztonságra és a mezőgazdaságra, írja az MTI.

Most először a klímakutatás történetében tudósok egy csoportjának sikerült matematikai egyenlettel leírnia, hogy mekkora hatással van az emberi tevékenység összessége a Föld éghajlatára. Az egyenlet szerint 170-szer gyorsabban változik a klíma emberi hatásra, mint a természet bármely más erejétől, írja a Guardian.

Az Északi-sarkvidéken kétszer gyorsabb a felmelegedés üteme, mint a világ többi részén, és ennek hatásai máshol is éreztetik hatásukat kutatók szerint. Az amerikai Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) Északi-sarkvidékről szóló kedden ismertetett éves jelentésében sorakoznak a magas hőmérsékletre, a jégtakaró és a gleccserek zsugorodására vonatkozó aggasztó rekordok.