A globális felmelegedés veszélyei

Most először a klímakutatás történetében tudósok egy csoportjának sikerült matematikai egyenlettel leírnia, hogy mekkora hatással van az emberi tevékenység összessége a Föld éghajlatára. Az egyenlet szerint 170-szer gyorsabban változik a klíma emberi hatásra, mint a természet bármely más erejétől, írja a Guardian.

Az Északi-sarkvidéken kétszer gyorsabb a felmelegedés üteme, mint a világ többi részén, és ennek hatásai máshol is éreztetik hatásukat kutatók szerint. Az amerikai Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) Északi-sarkvidékről szóló kedden ismertetett éves jelentésében sorakoznak a magas hőmérsékletre, a jégtakaró és a gleccserek zsugorodására vonatkozó aggasztó rekordok.

Az Északi-sark körüli területekkel foglalkozó kutatók jelentése szerint az egész Földön katasztrofális következményei lehetnek annak, amilyen tempóban olvad jelenleg a jég északon.

A legtöbben arra számítottak, hogy csak évtizedek múltán lehet majd ilyen szinten érzékelni a változást, írják a tanulmány szerzői. A hatásokat viszont az emberek is érzékelhetik, például. A hatásokat viszont az emberek is érzékelhetik, például megnövekedik a kárvetők száma, több a járvány, megjósolhatatlan változások következnek be a haltenyészetekben, és csökken a terméshozam.

A gyorsan olvadó grönlandi jégtakaró jövőbeli lehetőségeket és veszélyeket is rejt, és most sajnos az utóbbi listára kell felírni még egy kis atomhulladékot. A hidegháborús örökség feltakarítása drága lesz, és még nem dőlt el, hogy ez kinek a feladata.

A klímaváltozás hatásaként rohamtempóban szaporodnak az olvadékvíztavak: Látványnak szépek, a jégtakarónak azonban nem kedveznek.

A kutatók megerősítették, hogy az Antarktisz keleti részén ezrével jelennek meg a furcsa kék tavak. Ez eléggé aggasztó jelenség, mert már láttak hasonlót korábban is. Akkor a grönlandi jégpáncél olvadt nagyon gyorsan, 2011 és 2014 között több mint egybillió tonna jég olvadt el. A kutatók arra következtetnek, hogy a kék tavak ennek a folyamatnak a tünetei.

Amerikai tudósok szerint, ha nem tesznek lépéseket az USA-ban a globális felmelegedés és az emberiség egyéb beavatkozásai ellen a természetbe, a hurrikánok, viharok pusztítása sokkal nagyobb lehet, mint korábban, nem beszélve az óceánok vízszintjének emelkedésétől – írja a Mashable.  

Osztrák kutatók műholdas adatok elemzése alapján megállapították, hogy az arktikus területeken az eddig számítottnál lényegesen nagyobb a kiolvadt, vizenyős területek aránya.

A szélsőséges éghajlati események, például extrém szárazságok vagy hőhullámok növelik a háborúk esélyét az etnikailag kevert országokban – mondja egy német kutatás.