Klímaváltozás, Globális felmelegedés


Forrás: Dr. Vétek Gábor

Most még csak a lámpafényre jönnek esténként, de egyes helyeken megnövekedett számuk azt jelzi: a behurcolt, idegenhonos poloskák megállíthatatlanul és egyre növekvő egyedszámmal árasztják el Magyarországot.

Az elmúlt években minden ősszel találkozhattunk téli pihenőre lakásokba özönlő poloskákkal – itt írt róla részletesen a 24.hu. Főleg egy nagydarab, barna rovarral, az idegenhonos ázsiai márványospoloskával: hangosan zúgva repül, ha megfogjuk, bűzös váladékot bocsát ki, esténként akár tucatjával szédeleg be a nyitott ablakon. Az emberek többsége frászt kap tőlük.

Ez még csak a bevezetés

A klímaváltozás, környezetszennyezés és az inváziós fajok behurcolása kapcsán gyakran hangzik el a sötét jóslat, miszerint, amit most extrém jelenségnek tartunk, a jövőben megszokottá válikennek éppen szemtanúi vagyunk poloskafronton. Az inváziós rovarok ugyanis még tovább feszítik a húrt, egyes területeken már most, augusztusban nagy számban repülnek otthonainkba.

Ilyenkor jellemzően még nem fagymentes zugokat keresnek, hanem a lámpafény vonzza őket sötétedés után.

Tömegesen majd az első őszi hidegekkel igyekeznek búvóhelyet találni. Így volt ez az elmúlt években is, ám akkor az augusztusi egy-két rovar még nem, csak az októberi nagy roham lépte át ingerküszöbünket.

Ha helyenként már most érzékelni véljük a jelentősebb egyedszámot, az azt jelentheti, hogy bizonyos fertőzött körzetekben ősszel még nagyobb invázióra számíthatunk, mivel valószínűleg megnőtt a poloskafaj helyi népessége

– mondja a 24.hu-nak Dr. Vétek Gábor, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszékének docense.

Kemény dió

Az előbbi feltételezés fogalmazás amiatt indokolt, mert egyelőre még hiányzik az ázsiai márványospoloska magyarországi életmódjának tudományos szintű vizsgálata. A kulcskérdés megválaszolása, miszerint milyen mértékben özönli el az országot, számos nehézségbe ütközik.

  • A kifejlett rovar, más szóval imágó sokáig él, így az év bizonyos időszakában gyakorlatilag képtelenség megállapítani, hogy a befogott egyedek melyik generációt képviselik.
  • Életciklusukat a térségben jellemző klíma, de akár az adott évben uralkodó időjárási viszonyok is jelentősen befolyásolják. Olaszországban egy évben két nemzedékük is kialakulhat, míg mondjuk Svájcban csak egy. Sajnos feltételezhető – bár ezt biztosan megerősíteni még nem lehet, az erre vonatkozó vizsgálatok jelenleg is zajlanak –, ebből a szempontból mi inkább Itália leszünk.
  • A poloska aktívan terjedve évről évre újabb és újabb területeket hódíthat meg, melyet jelentősen segít, hogy tápnövényekben nem válogat.
  • A helyben született egyedeken kívül folyamatosan számolni kell a rendszeres, emberi közvetítéssel történő, véletlenszerű behurcolás miatti népességnövekedéssel is.

A jó hír, hogy a Szent István Egyetem Rovartani Tanszékén megkezdődtek a fajjal kapcsolatos tudományos adatgyűjtések,  így poloskánk figyelő, szakértő szemek kereszttüzébe került.

Idővel elözönli az országot

A rossz hír viszont

A kártevő most már biztosan nem fog eltűnni Magyarországról, sőt minden bizonnyal kevesebb sem lesz belőle, és mind nagyobb területen terjed majd el

– emeli ki Vétek Gábor.

Egyedszáma az előzőekhez képest évről évre változni fog, és nem zárható ki a hirtelen növekedés sem, az enyhe telek és a nyárias ősz kedvezőek a számára. Szaporodásának, terjedésének egyelőre semmi nem jelent komoly akadályt, a fokozódó nemzetközi kereskedelemmel pedig újabb „utánpótlás” érkezhet.

Babot károsító ázsiai márványospoloska lárvák:

Forrás: Dr. Vétek Gábor

Belföldön is könnyen eljuthat nagy távolságokra akár saját szárnyán vagy lábán – gyalog is fürge rovarról van szó –, a határokon belüli áruszállítással pedig órák alatt képes városról városra „ugrani”.

Jelen ismeretek szerint a Budapest–Kecskemét vonalon jelentkezik igazán feltűnően a probléma, de rövidesen eláraszthatja az egész országot.

Óriási gazdasági károk
Hogy ez miért nagyon nagy baj, arra cikkünk elején utaltunk egy linkkel, nézzük most a lényeget.

Itt említettünk két olyan, hazánkban nemrégiben felbukkant poloskafajt, amelyek kiválóan érzik magukatt új környezetükben, természetes ellenségek, betegségek nem tizedelik népességeiket, így terjedésüket gyakorlatilag semmi nem gátolja. De mindkettő már most súlyos károkat okoz.

Az egyik az eddig is emlegetett ázsiai márványospoloska. Neve származási helyére, valamint színezetére, mintázatára utal. Vélhetően nemzetközi kereskedelmi szállítmányokkal utazva, „potyautasként” érkezett Amerikába és Európába. Magyarországon 2013 óta ismert az előfordulása. A kívülálló szemében ő a „nagy, barna poloska”.

A „nagy, zöld poloska”, amely megfigyelés alatt rendszerint a vándorpoloska magyar névvel illetett faj értendő, valószínűleg Kelet-Afrikában, illetve Dél-Európában őshonos, és a 2000-es évek elején jelent meg nálunk – ebben minden bizonnyal az éghajlatváltozás is szerepet játszott.

Mindkét rovar növényi nedveket szívogat, zöldségfélékben, szántóföldi növényeken, de az ázsiai márványospoloska gyümölcsösökben is felmérhetetlen károkat okoz világszerte.

Az étlap szinte végtelenül hosszú: paradicsom, paprika, bab, szója, kukorica, alma, körte, őszibarack stb. – különösen olyan növényfajok, melyek a nyár második felében és ősszel érnek. Nehéz a védekezés, mert a szedéshez közeli érettségi állapotban lévő termés rovarölő szerekkel történő kezelése sok kockázatot rejt humán-egészségügyi szempontból.

Az ellenük hatásos készítmények többsége ráadásul a hasznos élő szervezeteket is pusztítja, így azok használata szabadföldön környezetvédelmi és gazdasági szempontból is aggodalomra adhat okot.

Végezetül kérdezhetjük, hogy mindezt magunknak köszönhetjük? Amíg az ember saját magát a természet törvényei felett állónak tartja, más végszó nem lehetséges.

 

Forrás:

  • Bihari Dániel, 24.hu, 2017. 08. 27

Idézet

Nagyon komolyan úgy tekinthetünk a folyamatra, mint egy olyan közelgő válaszra , mely egyszerűen lerázza magáról az irritáló élősködőket, azaz minket, embereket. Vagy legalábbis lecsökkenti a létszámunkat.

James Lovelock, a Gaia-elmélet megalkotója a klímaváltozásról