Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Üvegházhatásnak nevezzük azt a jelenséget, amely során a napsugárzás be tud hatolni egy adott rendszerbe (pl. a Föld légkörébe), de  a felszínrõl visszasugárzott (hõ)energia egy része nem jut ki belõle, mert a külsõ határoló réteg (a Föld esetén a légkörben található üvegházhatású gázok) nem engedi ki.
Image

A Földet érõ sugárzások abszolút többsége a Napból ered, amely a Nap felszínérõl széles spektrumú elektromágneses sugárzás formájában lép ki. A Föld felszínét fõleg a látható és infravörös tartományba tartozó sugarak érik el. Az üvegházhatás kialakulásának meghatározó mozzanata az, amikor a visszaverõdés során az energia jellege megváltozik: fénybõl (látható tartomány) hõenergia (infravörös tartomány) lesz. A hõenergia egy része pedig az üvegházhatású gázoknak köszönhetõen bent reked, ezért a Föld légköre felmelegszik.

Már jóval az ember elõtt is voltak üvegházhatású gázok a légkörben, így az üvegházhatás korábban is lejátszódott. Ekkor a vízgõz, a szén-dioxid, a metán, és az ózon voltak a fõ összetevõk. A földi élet kifejlõdése nem is lett volna lehetséges ezek nélkül, hisz a természetes üvegházhatás nélkül kb. 30 °C-kal lenne alacsonyabb a Föld átlaghõmérséklete.

Jelenleg azonban az a probléma, hogy az ember tevékenységének köszönhetõen a légkör több üvegházhatású gázának koncentrációja jelentõs mértékû, többnyire folyamatos emelkedést mutat, ezért a légkör túl sok hõt tart vissza, és így felmelegszik.

Idézet

A szén kibocsátásokat nagyjából 100%-kal kell csökkentenünk .

Dr. James Hansen, az USA fő klímakutatója

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok