A globális felmelegedés egyéb okai
A klímaváltozásra vonatkozó eddigi előrejelzések jelentősen alábecsülték a felhők szerepét, ami azt jelenti, hogy a jövőben várható melegedés jóval súlyosabb lehet az eddig feltételezettnél – derült ki egy új tanulmányból.
Felerősíteni látszik az Arab-tenger feletti pusztító tájfunokat, trópusi ciklonokat a dél-ázsiai légszennyezés, a "nagy barna felhő", még mielőtt a monszunszezon elkezdődne. A három kilométer vastag szmogfelhő akadályozza a monszun jótékony hatásait.
A kutatók szerint a folyók a dinitrogén-oxid üvegházgáz jelentős forrásai. Számításuk azt sugallja, hogy a bolygó vízi útjai háromszor annyi dinitrogén-oxidot juttatnak a légkörbe, mint ahogy azt az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC), az ENSZ éghajlatváltozás kutatást áttekintő tudományos testülete becsülte.
Ahogy fokozatosan visszahúzódik a jég és a hó a sarkvidékről, úgy nyel el egyre több napenergiát a csupaszon maradt, sötét színű szárazföld és tengerfelszín. A következmény: felborul az az évezredek alatt kialakult tenger- és légáramlási rendszer, amely azt befolyásolja, milyenek a telek Európában és Észak-Amerikában.
A pernye csökkentése jelentősen lassítaná a sarkvidékek jégolvadását. Mark Jacobson professzor az USA Stanford Egyeteméről azt találta, hogy az üzemanyagok és a biomassza, mint például a kidöntött fák nem tökéletes égésekor keletkező pernye az egyik legfontosabb tényező az északi-sarki jégolvadásban. A pernyerészecskék a levegőben több ezer kilométert utazhatnak, és megfigyelték lerakódásukat a gleccsereken és sarki jégsapkákon, ahol a hőt visszatartó sötét szín fokozza az olvadás sebességét.
A vízgőz 10 százalékos csökkenése 10 mérföld magasan a Föld légkörében nagy hatással volt a globális felmelegedésre, mondják egy, a Science magazinban január 28-án online publikált tanulmány szerzői.
Korábban felvetõdött néhány tudósban, hogy talán mégsem a környezetszennyezés okozza a globális klímaválozást, hanem inkább a forró napszelek. Néhány grafikon összehasonlításával kiderült, hogy szó sincs ilyesmirõl, az ember felelõssége egyértelmû.
A CO2-nél mintegy 10000-szer több energiát nyelnek el egységnyi molekulaszámra vonatkoztatva. A teljes üvegház-hatás 10-14 %-ért felelõsek. A nagybani felhasználásuk mintegy 40 éve alatt az emberiség meg volt gyõzõdve arról, hogy teljesen ártalmatlan vegyületekkel van dolga. Amire rájöttünk, hogy ezek a gázok, amelyeket hûtõközegként, dezodorok hajtógázaként évtizedeken keresztül nyakra-fõre használtunk milyen károkat okoznak a felsõbb légrétegekben, majdnem elkéstünk.