A klímaváltozás szélsőséges hatásai

Az idei nyár megmutatta, hogy a világ egyik felén milyen extrém hőhullámokat, a másikon pedig milyen pusztító áradásokat tud okozni, hogy mára az ipari forradalom kezdetéhez képest 1,2 Celsius-fokkal emelkedett a Föld hőmérséklete. (A párizsi klímaegyezmény célja, hogy a század végéig ez ne emelkedjen 1,5 Celsius-foknál jobban.) Bár a tudósok régóta figyelmeztettek arra, hogy a klímaváltozás ilyen szélsőséges időjárással járhat, most sokakat mégis meglepett, hogy ez ilyen gyorsan történik.

Ezer éve nem volt olyan gyenge az Atlanti-óceán körforgási rendszere (Atlantic Meridional Overturning Circulation – AMOC), mint most. Ez is hozzájárul az extrém időjárási jelenségekhez (mint például a szokatlanul erős viharokhoz a Brit-szigeteken, vagy a fagyhoz és hóeséshez Texasban), valamint a gyengülés miatt megemelkedhet a vízszint az USA keleti partjánál.

Akik a tudósok ismétlődő figyelmeztetései ellenére is arra számítottak, hogy a járvány miatti korlátozások érzékelhető mértékben csökkentik majd a globális felmelegedés tempóját, most csalódottak lesznek. 2020 ugyanis a legmelegebb évnek bizonyult a mérések kezdete óta Európában és nőtt az atmoszféra széndioxid-koncetrációja is - derül ki a Magyar Tudományos Akadémia közleményéből. Globális szinten 2020 holtversemyben volt a legmelegebb év, 2016-tal.

Apokaliptikus képek érkeztek múlt héten az Egyesült Államok nyugati partjáról. Az erdőtüzek narancssárgára festették az eget, Kaliforniában volt, hogy egyszerűen nem lehetett látni a napot napközben sem. 

Legalább huszonhatan meghaltak, tízezreket kellett kitelepíteni Oregon államban, önmagában a levegő belélegzése is súlyosan egészségkárosító volt. Száz nagyobb tűz pusztítását láttuk több mint 18 ezer négyzetkilométeren.

Kilakoltatott emberek, áramkimaradások, mértéktelen pusztítás, elviselhetetlen hőmérséklet – így pusztít tűzvész Kaliforniában.

Apokaliptikus képek érkeznek az amerikai erdőtűzről. Kaliforniából Oregonba és Washington államba is átterjedt a tűz, az oregoni kormányzó szerint ez lehet a legnagyobb kárt okozó természeti katasztrófa.

Az időjárási feljegyzések kezdete óta először mértek 20 Celsius-fok fölötti hőmérsékletet az Antarktiszon, a Seymour-szigeten jegyzett 20,75 Celsius-fokot a kutatók „hihetetlennek és abnormálisnak” nevezték.

Brazil kutatók február 9-én mérték a rekordmagas hőmérsékletet, ami 1 Celsius-fokkal magasabb az előző, 19,8 Celsius-fokos rekordnál, amit 1982-ben mértek a Signy-szigeten.

2019 júliusa volt a valaha mért legforróbb hónap. Több mint száz évre visszamenőleg vannak erről részletes feljegyzések, a rekordot eddig 2016 forró júliusa tartotta, de idén ennél is melegebb volt 0,04 fokkal. Erre jutott a Kopernikusz program, az EU klímaváltozással foglalkozó szervezete.

„Mindig is voltak meleg nyarak, de ez már nem olyan, mint azok a nyarak, amiket fiatalon átéltünk, vagy amilyeneket nagyszüleink ismertek”...

Világszerte vészhelyzet alakult ki az klímaváltozás miatt, és a kormányok eddigi, elégtelen vállalásai miatt az elviselhetőnél kétszer nagyobb mértékben, 3 Celsius-fokkal emelkedhet a globális átlaghőmérséklet az évszázad végéig az iparosodás előtti korszakhoz képest - figyelmeztetett Patricia Espinosa, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) főtitkára hétfőn a németországi Bonnban az egyezmény 25. éves ülésének (COP 25) előkészítésére összehívott tanácskozás kezdetén.

Ausztráliában a forró nyári hónapokban több mint 200 hőmérsékleti rekord dőlt meg – derült ki egy csütörtökön megjelent jelentésből.

Az elmúlt napokban különös időjárási jelenséget figyelhettünk meg: Európa nagy részén hidegebb volt, mint a most éppen téli sötétségbe boruló északi sarkon. Miközben Norvégiában csütörtökön helyenként mínusz 42 fokot mértek, az Északi-sarkon plusz 2 fok is volt a héten. vagyis 28 fokkal volt melegebb az ilyenkor normálisnál, és 44 fokkal volt melegebb, mint Norvégiában. Még, Magyarországon is 25 fokkal hidegebb volt, mint az Északi-sarkon, ahol, nem győzöm hangsúlyozni, hónapok óta nem jött fel a nap.