Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Dióhéjban a globális felmelegedésről, klímaváltozásról.
Az egyes témakörök részletes taglalása a menüszerkezetből érhető el.

"Amikor az erdőket elpusztítják – ahogy Amerikában az európai ültetvényesek felelőtlen és nemtörődöm módon mindenütt cselekszenek –, a patakok kiszáradnak, vagy erősen csökken a vízhozamuk... A hegyek oldaláról az erdőkkel együtt eltűnik a fű és a moha, és nincs többé semmi, ami a lezúduló esővizet fékezze, visszatartsa – így ahelyett, hogy a szivárgás lassan és folyamatosan táplálná a folyókat, az esővíz egyszerűen lezúdul a kopár hegyoldalakon, magával sodorva a meglazult talajt, s így keletkeznek a vidéket végigpusztító, hirtelen érkező árvizek... Az erdősült régiók háromféleképpen csökkentik a hőmérsékletet: hűs árnyékkal, párologtatással és a hő kisugárzásával."

Read more ...

A honlapot magánemberek hozták létre és szerkesztik a saját szabadidejükben, felismerve, hogy a globális felmelegedés valós okait és a megoldás módjait illetően a közvélemény tájékoztatásában még igen sok teendő van.

Read more ...

Amivel csak lehet, szeretnénk hozzájárulni a globális felmelegedés megállításához. Úgy látjuk, a magyar közvélemény mind a helyzet súlyosságát, mind a mindenki által megtehető ellenlépéseket illetően alul-, illetve félreinformált, ezért ebben szeretnénk hatékony segítséget nyújtani.

Read more ...

A globális felmelegedés a felszínközeli légrétegek és az óceánok átlaghőmérsékletének emelkedése az elmúlt évtizedekben, és annak előrejelzett folytatódása.  A Föld felszíni levegőjének globális átlaghőmérséklete 0,7-0,8 oC-kal emelkedett az utóbbi száz évben, 2005-ig bezárólag. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint "a XX. század közepe óta megfigyelt globális átlaghőmérséklet emelkedés nagy része nagyon valószínû az emberi tevékenység által megnövekedett koncentrációjú üvegházhatású gázoknak tudható be, az üvegházhatás mechanizmusán keresztül."
Üvegházhatásnak nevezzük azt a jelenséget, amely során a napsugárzás be tud hatolni egy adott rendszerbe (pl. a Föld légkörébe), de  a felszínrõl visszasugárzott (hõ)energia egy része nem jut ki belõle, mert a külsõ határoló réteg (a Föld esetén a légkörben található üvegházhatású gázok) nem engedi ki.
Image

Read more ...

A globális felmelegedéshez az ember fõleg három üvegházgáz, a szén-dioxid (CO2), metán (CH4), és dinitrogén-oxid (N2O) légkörbe juttatásával járul hozzá.

Read more ...

Viszonylag kis kezdeti hőmérséklet emelkedés hatására beindulhat több önerősítő, úgynevezett pozitív visszacsatolásos folyamat, amelyek egymást is erősítik, illetve egymásra épülhetnek. Így egy esetleg ártalmatlannak tűnő kezdeti felmelegedés beláthatatlan következményekkel járhat.

Read more ...

Egy sokak által ismeretlen "időzített bomba", ha felrobban, a következményeiről csak annyit tudunk megjósolni, hogy minden egyéb veszély eltörpül emellett. A Föld története során már többször előfordult.

Read more ...

A globális felmelegedés a végzetes mennyiségű metán felszabadulásán kívül is rengeteg veszéllyel jár. Számos szervezet - a Greenpeace-tűl a Union of Concerned Scientist-on át a Világbankig és a Pentagonig - egyetért abban, hogy veszélyeztetett bolygónk számára a globális felmelegedés tán a legkomolyabb fenyegetés. A Pentagon jelentése például azt állítja, hogy a globális felmelegedés formájában jelentkezű éghajlatváltozást „a tudományos vita szintjérűl nemzetbiztonsági üggyé kell emelni" - még a terrorizmusnál is fontosabb üggyé.

Read more ...

A klímaváltozást az ember tevékenysége indította be, és gyors cselekvéssel meg is állíthatja. De ehhez nagyon gyors és határozott lépésekre van szükség. Egyikünk sem várhat a másikra, vagy bújhat ki a cselekvés alól azért, mert félénk, vagy mert bármilyen, pl. gazdasági versenyben emiatt hátrányba kerül, stb. Itt egészen másféle versenyről van szó: az ellenfél az óra, a tét pedig emberéletekben mérhető!
Mit is tehetünk pontosan?

Read more ...

Idézet

Ha kevesebb húst eszünk, az egy mindenkire nézve minden másnál jobb megoldás.

Dr. Rajendra Pachauri, a Béke Nobel-díjas IPCC vezetõje a húsfogyasztásról

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok