Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Egy friss tanulmány szerint 635 millió évvel ezelőtt a metán gyors légkörbe jutása elszabaduló globális felmelegedést okozott, ami újra megtörténhet a közeli jövőben.

 

ImageAz e heti Nature magazinban megjelenő tanulmány bepillantást nyújt abba, mi történhet a Föld légkörével, ha Kanada, Szibéria és Alaszka fagyott metán lerakódásai elkezdenek olvadni. A Cryogén időszak alatt (850-630 millió éve) a Föld mindenütt teljesen fagyott volt, a trópusokig lekúszó gleccserekkel, amelyek lehet, hogy még az Egyenlítőt is elérték. A „hógolyó Földként” is ismert időszak, a bolygó fagyása, önfenntartó volt. A bolygót borító jég ragyogó fehér burkot alkot, ami visszaverte a Nap sugarait, megakadályozva a felszín melegedését.

 

De 155 millió évnyi mélyfagyasztott állapot után a Föld drámai módon megolvadt. Az esemény mikéntje élénk vita tárgya, de abban mindenki egyetért, hogy ez örökre megváltoztatta a bolygó klímarendszerét, és az óceán kémiáját. A tudósok most a metán-klatrátokra mutatnak rá. Ezek a metán-gazdag lerakódások jégrétegek alatt jönnek létre, bizonyos hőmérsékleti és nyomásviszonyok között.

 

Ördögi kör 

A tanulmány szerzői, köztük Chris von der Borch ausztrál geológus, nyugalmazott professzor a Flinders Egyetemről, úgy gondolják, hogy a Cryogén időszak végén a Földet borító jégrétegek instabillá váltak, ami enyhítette a metán-klatrátokra nehezedő nyomást. Ahogy a klatrátok elkezdtek párologni, metánt szabadítottak fel, ami a Nap hőjének nagyobb részét ejtette csapdába, és melegítette a bolygót. Ez több klatrátot olvasztott meg, ami további melegedéshez vezetett, és így tovább, létrehozva egy ördögi kört. A metánt rendkívüli üvegházgáznak tartják, hiszen a CO2-nál több mint 30-szor hatékonyabb a Nap hőjének visszatartásában.

 

A kutatást vezető Martin Kennedy, a Kaliforniai Egyetem, Riverside geológusa azt mondja, hogy a gyors olvadás bizonyítéka a Dél-Ausztráliából vett tengeri üledékes minták százaiból származik. Az üledékekben lévő oxigénizotóp elemzése a jégtáblákban olvadó vízre és az olvadékvíz klatrátokat destabilizáló hatására utalt. Kennedy azt mondja, a felfedezéseknek jelentősége van egy manapság nagyon rettegett pozitív visszacsatolással kapcsolatban.

 

Északi-sarki aggodalmak 

„A globális felmelegedésre jelenleg gyakorolt emberi hatásra úgy is tekinthetünk, hogy globális méretű kísérletet folytatunk a Föld klímarendszerével”, mondja Kennedy. „Sosem látott ütemű melegedésnek vagyunk tanúi, kevés, vagy nem létező tudással arról, hogy milyen instabilitások rejtőznek a klímarendszerben, és azok hogyan befolyásolhatják az életet a Földön.” Az Északi-sarki területen megfagyott klatrátok olvadása több milliárd tonna metánt juttathat a légkörbe.

 

Amiatt aggódnak, hogy lehet, hogy viszonylag kis hőmérsékletemelkedéstől elkezdődhet a gáz kiszabadulása, ami aztán beindíthat egy megállíthatatlan melegedési ciklust. Mint mondja, ha a hógolyó Föld végét használjuk útmutatónak, a pozitív visszacsatolások, „ha egyszer beindulnak, a klímát teljesen más állapotúra változtatják”.

 

(ABC Science, 2008. május 29.)

Idézet

A rendszernek, amely eléri az instabilitás kritikus pontját, szembe kell néznie egy szabályszerűséggel: így, ahogy volt, nem megy tovább. Most ezen a ponton van a földgolyó. Vagy összeomlik a rendszer, amelyben élünk, vagy olyanná változtatjuk, hogy fenntartható legyen.

 László Ervin, a Római Klub alapító tagja

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok