Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A nagy presztizsű Nature újságban most megjelenő új cikk a legrosszabb eset forgatókönyvét mutatja be az elszabaduló klímaváltozásról, ami a Földet egy nemzedék alatt teljesen jégmentessé teheti.

 

Image

Ha a globális hőmérsékletek tovább emelkednek, óriási mennyiségű metángáz szabadulhat ki abból a 10 000 gigatonnányi fagyott metán készletből, ami jelenleg a világ óceánjainak mélyén, és a permafrostban van bezárva. Ennek az éghajlati fordulópontnak a meghaladása olyan globális felmelegedést eredményezne, ami sokkal rosszabb és gyorsabb lenne, mint a kutatók jelenlegi becslései.

Az új cikk azt taglalja, hogy a metánkészletek pontosan ilyen, kaszkádszerű felszabadulása 635 millió évvel ezelőtt gyorsan felmelegítette a Földet, egy jégkorszakot trópusi hőséggel váltva fel. A cikk fő szerzője azt mondja, hogy ez ismét megtörténhet, méghozzá gyorsan – nem évezredek, vagy évmilliók alatt, hanem lehet, hogy egy évszázadon belül.

„Ez egy fontos kérdés, mert lehet, hogy csak egy kicsi felmelegedés szabadjára engedheti ezt a bezárt metánt”, mondta sajtónyilatkozatában Martin Kennedy, az UC Riverside professzora. „A metánkészlet kicipzározása a Földet potenciálisan több tíz fokkal felmelegítheti,és a folyamat geológiai értelemben nagyon gyors lehet.” A metán 25-ször olyan erős üvegházgáz, mint a szén-dioxid. És a fagyott készlet térfogatát tekintve kétszer akkora, mint a világ ismert fosszilis üzemanyag tartalékai.

Az éghajlati előrejelzések, például azok, amiket a Nobel-díjjal kitüntetett Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) készített, általában sima vonalaknak tűnnek, amik folyamatosan felfelé mennek a szén-dioxid szinttel együtt, tükrözve az ábrák alapját képező lineáris matematikai modelleket. De Kennedy és más geológusok, miközben elfogadják az emberi eredetű üvegházgázok kibocsátásának fontosságát, azt mondják, hogy a standard éghajlati modellek nem tudják megmagyarázni az évtizedek alatt bekövetkező masszív klímaváltozásokat.

Ebből semmi sem lineáris. Ez nem-lineáris”, mondta Kennedy.

Kennedynek a Nature-ban megjelent munkája egy 635 millió évvel ezelőtt történt gyors jégolvadási időszakot vizsgált, azt a „kapcsológombot” keresve, ami a bolygószerte robbanásszerűen bekövetkező melegedéshez vezetett. Tanulmányának forgatókönyve szerint a vízzel összefagyott, klatrátként (vagy gázhidrátként) ismert metán instabillá vált az alacsonyabb szélességi fokokon, és elkezdett metánt kiereszteni. A gáz által beindított melegedés kezdte kaszkádszerűen instabillá tenni a  klatrátokat, ami egy elszabaduló visszacsatolási folyamatként felfelé, a sarkok felé rohant, és a Föld klímáját gyorsan jégkorszakiról trópusira változtatta.

Kennedy a Marinoan jégolvadás (Marinoan deglaciation) néven ismert időszakot választotta, mert párhuzamokat lát a távoli esemény, és a Földön most tapasztalható gyors hőmérséklet emelkedés között. Ez utóbbit az üvegházgázok megnövekedett szintjének fokozódó hővisszatartása (úgynevezett sugárzásos fűtés, radiative forcing) okozza.

„Mi fog történni, ha a CO2 szintet 2x-re, vagy 3x-ra növeljük?”, kérdezte. A mi világunkban klatrátok most az Északi-sarkkör permafrostjában, és az óceánokban vannak, a szárazföldek közelében. A professzor amiatt aggódik, hogy az emelkedő CO2 szintek eléggé előrehajthatják a melegedést ahhoz, hogy az instabillá tegye a Föld klatrát készleteit. Az elemzése alapján, amit a geológiai maradványokon végzett, ez olyan klímaváltozáshoz vezethet, ami gyorsabb, mint amit a legtöbb kutató elképzel, és amivel az emberiségnek nehéz lenne megbirkóznia.

Ha a Föld új állapotba fog átmenni, azt nagyon gyorsan fogja megtenni”, mondta Kennedy. Más geológusok osztják az aggodalmát. Jim Kennett, a UC Santa Barbara geológia és paleobiológia professzora szerint a klíma kapcsolóinak és fordulópontjainak vizsgálata korunk legfontosabb tudományos problémájává vált. „Martin Kennedy munkája igen fontos, és szerintem jó nyomon jár”, mondta Kennett. Kennedyhez hasonlóan Kennett úgy érvel, hogy a klatrátokból kiszabaduló metán az egyetlen lehetséges kapcsoló a csupán évtizedek alatt bekövetkező masszív klímaváltozások mögött.

De nem minden kutató fogadja el, hogy a metánjég súlyos fenyegetést jelent az éghajlatra nézve. Larry Smith, a UCLA Föld- és űrtudományok Intézetének professzora szerint egy korábbi kutatás sokat enyhített azokon a félelmeken, hogy a metán-klatrátok instabillá válnak, és eleresztik a metán tartalmukat. „A klatrátok instabillá válása nem tűnt valósnak a jövő valószínűsíthető körülményei között,” mondta Smith.

David Archer, a Chicagói Egyetem földtudományi professzora tavaly egy cikkben úgy érvelt, hogy a metán kiszabadulás inkább tűnik „krónikusnak, mint katasztrofálisnak”, és csak az emberi fosszilis üzemanyag égetés skáláján van. Sok kutató úgy gondolja, hogy sok egyéb tényező, például a Föld albedojának (tükröződésének) változása szolgálhat magyarázatul a masszív, gyors klímaváltozásokra, amik a történelem során bekövetkeztek.

Annak eldöntése, hogy melyik elmélet a helyes, döntő hatása lehet a kutatások prioritásaira, és a politikai intézkedésekre is. Ha Kennedynek van igaza, akkor a hőmérséklet emelkedése az északi vidékeken, ahol a permafrost van, nagyon rossz jel lenne a Föld éghajlatára nézve. Valóban, ahogy Larry Smith, a permafrost egyik szakértője megjegyezte, az Északi-félgömbön a permafrost hőmérséklete folyamatosan emelkedik. Ennek hatására az ENSZ idén arra figyelmeztetett, hogy a klatrátok egy komoly éghajlati bizonytalansági tényező. Előző hónapban orosz kutatók arra mutattak be bizonyítékot, hogy a hidrátok instabillá válása már zajlik a Jeges-tengeren. 

Mégis, hiányoznak a jó adatok arról, hogy mennyi metán jut a légkörbe a melegedő permafrostból és óceáni forrásokból. Ez akadálya az olyan számszerűsítésnek, ami felkelti a kormányok figyelmét, és irányváltásra készteti őket. „A permafrostból szivárgó metán létező jelenség”, mondta Kennedy. „Ma az a kihívás, hogy nem tudjuk mérni, ezért csak naivan nem veszünk róla tudomást.” (Alexis Madrigal, 2008. május 28.)

 

A kép a US Geological Survey hozzájárulása

A térkép a klatrátok előfordulási helyeit mutatja.

Az említett cikk forrása: Nature Vol 453, 29 May 2008

A cikk angolul itt olvasható: http://blog.wired.com/wiredscience/2008/05/could-methane-t.html 


Nagy mennyiségű metán felszabadulás lehet a felelős a 635 millió évvel ezelőtt történt hirtelen klímaváltozásért

 

…. „Amit tudnunk kell, az a kapcsoló érzékenysége: mekkora ráhatás kell ahhoz, hogy egyik stabil állapotból a másikba kerüljön, és közeledünk-e ma valami hasonlóhoz, a jelenlegi szén-dioxid felmelegedéssel.” ….

Kennedy szerint a jégkorszak végének gyorsasága, az ősi óceán vegyi összetételének változása, és szokatlan kémiai lerakódások, amelyek a hógolyó Föld jégkorszaka alatt történtek az óceánban, sok évtizeden át furcsaságként és kihívásként álltak a klímakutatók előtt. „Ebből a korszakból a lerakódások egészen mások, mint amiket az ezután következő jégolvadások során találunk. Továbbá közvetlenül megelőzik az állatok első megjelenését a Földön, valamilyen környezeti kapcsolatot sejtetve. A metán hipotézisünk képes megmagyarázni ezeket a furcsa geológiai, geokémiai, és paleoóceanográfiai megfigyeléseket is.”

A mocsárgáznak is nevezett metán egy színtelen, szagtalan gáz.…. Az óceán-légkör rendszerbe bejutva reakcióba lép az oxigénnel, amiből szén-dioxid keletkezik, és oxigénhiányt idézhet elő a vízben, ami megöli az oxigént használó állatokat. Ezt a fő óceáni kipusztulások magyarázatának tartják.

„A globális felmelegedésre gyakorolt emberi hatásra úgy is tekinthetünk, hogy globális méretű kísérletet folytatunk a Föld klímrendszerével”, mondta Kennedy. „Soha nem látott tempójú felmelegedésnek vagyunk tanúi, kevés, vagy nem létező tudással arról, hogy milyen instabilitások rejtőzködnek a klímarendszerben, és azok hogyan hathatnak az életre a Földön. De nagyjából ugyanezt a kísérletet 635 millió évvel ezelőtt már elvégezték, és az eredménye megőrződött a geológiai maradványokban. Látjuk, hogy az éghajlatra gyakorolt erős nyomás, ami nem különbözik a jelenlegi, szén-dioxid kiváltotta nyomástól, a klímarendszerben megbúvó kapcsolók aktiválódását eredményezi. Ha ezek egyszer bekapcsolnak, az éghajlatot teljesen más állapotúra változtatják.”

 

(ScienceDaily, 2008. május 29.)

Idézet

A váltás a vöröshúsban gazdag étrendrõl a növényi alapú étrendre nagyjából olyan csökkenést jelent a szén kibocsátásban, mint a váltás egy Chevrolet Suburban városi terepjáróból egy Toyota Prius hibridautóra.

Lester Brown, az Earth Policy Institute alapítója és elnöke

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok