Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Stratégia ismertetése faültetés után 

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium idei legfontosabb feladatának a zöld alkotmányozás megteremtését tekinti, amelynek egyik legfontosabb alapja a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia.

Fodor Gábor miniszteri expozéjában hangsúlyozta: sokan a klímaváltozás kérdését környezetvédelmi problémává szűkítik le, holott sokkal több annál: nemzetbiztonsági, politikai és komoly gazdasági kihívás is egyben. Ezekre a kérdésekre Magyarországnak is választ kell adnia, fel kell készülnie a bekövetkező változásokra, és minden embernek hozzá kell járulnia a változás mértékének csökkentéséhez.

Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) öt párti konszenzusának jelképeként a Magyar Természetvédők Szövetségével, Szili Katalin Házelnökkel valamint a parlamenti pártok képviselőivel fát ültetett a Parlament előtt. A tárca vezetője a közös akció után mutatta be a parlament képviselőinek a NÉS-t, kérve a legmagasabb szintű támogatottságát a stratégiának. Fodor Gábor szerint az elfogadást követően új időszámítás kezdődhet, hiszen olyan új filozófia terjedhet el Magyarországon, amely meghatározza a döntéseinket a gazdasági életben és a mindennapokban is.     

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium idei legfontosabb feladatának a zöld alkotmányozás megteremtését tekinti, amelynek egyik legfontosabb alapja a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia.

Fodor Gábor miniszteri expozéjában hangsúlyozta: sokan a klímaváltozás kérdését környezetvédelmi problémává szűkítik le, holott sokkal több annál: nemzetbiztonsági, politikai és komoly gazdasági kihívás is egyben. Ezekre a kérdésekre Magyarországnak is választ kell adnia, fel kell készülnie a bekövetkező változásokra, és minden embernek hozzá kell járulnia a változás mértékének csökkentéséhez. Az ENSZ egyik tudóscsoportja azt állapította meg, hogy a klímaváltozás a biológiai sokszínűségre, azaz az élővilág fajgazdagságára gyakorolt hatása szempontjából Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa. Minket kétszeresen súlyt a hőmérséklet emelkedése. Ami világviszonyalatban 1 fokos emelkedés, nálunk 1,5-2. Felelősségünk, hogy tudatosítsuk mindenkiben: amennyiben a Föld átlaghőmérsékletének növekedése meghaladja a 2 C-ot  visszafordíthatatlan katasztrófa következik be - emelte ki a miniszter.

A NÉS legfontosabb célkitűzései között szerepel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, alkalmazkodóképességünk kialakítása, és a klímatudatosság erősítése a társadalomban. Fodor Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a kibocsátások csökkentése elkerülhetetlen, s nem folytatható az a fajta gazdasági növekedés, amely ilyen mértékű káros anyag kibocsátással jár. A miniszter szerint mind a gazdaságnak, mind a társadalomnak olyan fejlődési pályára kell átállnia, amely kevésbé szennyezi a környezetet, s jelentősen csökkenti a karbon-kibocsátást. Az Európai Unió hazánk számára 18 százalékos károsanyag-kibocsátás csökkentést írt elő, 2020-ig az 1990-es szinthez képest. Fodor Gábor úgy látja: a minden területre kiterjedő zöldítés növeli versenyképességünket, mivel lehetőséget ad arra, hogy a környezettudatos gondolkodás integrálásával érjünk el gazdasági növekedést. A tudományos eredményeken alapuló környezetbarát technológia alkalmazása már ma is kiemelkedő lehetőségeket rejt magában.

A stratégia megvalósítása jelentős pénzügyi forrást igényel. A 2008-2013 közötti időszakban a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében 110 milliárd forint áll rendelkezésre energiahatékonysági fejlesztésekre, és megújuló energiát felhasználó beruházásokra. A Zöld Beruházási Rendszer (ZBR), amelyet az ún. kiotói kibocsátási kvótáinkkal való kereskedelemből származó bevételekből finanszírozunk, évi több milliárd forintot biztosít klímavédelmi beruházásokra. Ehhez adódhat még hozzá az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében térítés ellenében kiosztott egységekből származó bevétel, mely évente várhatóan 3,3-3,7 Mrd Ft. Ebből a forrásból elsősorban a lakossági és közintézményi szektorban megvalósuló, illetve a meglévő épületek energiahatékonyságának növelését szolgáló programokat, beruházásokat lehet finanszírozni.

 

Forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Idézet

Ha kevesebb húst eszünk, az egy mindenkire nézve minden másnál jobb megoldás.

Dr. Rajendra Pachauri, a Béke Nobel-díjas IPCC vezetõje a húsfogyasztásról

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok