Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Az Európa Parlament meghallgatást szervezett 2009. december 3-ra, „Klímaváltozás és élelmiszerpolitika: Kevesebb hús = kevesebb hő” címmel, teret adva egy vitának, a húsfogyasztás csökkentésének a globális felmelegedést mérséklő módjairól.

 

Meghívott bizottsági tagok voltak Sir Paul McCartney, a húsmentes hétfő kampányáról ismert művész, és a volt Beatles tagja, és Dr. Rajendra Pachauri, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Bizottságának megbecsült elnöke, aki szintén vegetáriánus.

 

Dr. Rajendra Pachauri: Azt hiszem, minden eszközt be kell vetnünk az üvegházgázok mérséklésére, és még egyszer önök elé tárnám, hogy a húsfogyasztás csökkentése ennek rendkívül hatékony módja lenne.

 

Narrátor: Az élénk vitához szintén csatlakozott Sir Paul és Dr. Pachauri mellett Dr. Alan Dangour, a nagy presztizsű The Lancet orvosi folyóiratban nemrég közzétett egyik jelentés társszerzője, amelyben az életek megmentésére a húsfogyasztás csökkentését javasolják.

 

Dr. Alan Dangour – Londoni Egészségügyi és Trópusi Orvostudományi Egyetem: Sürgető szükség van arra, hogy többet tudjunk minden tettünk éghajlati költségéről, köztük ama döntésünkről, hogy mit eszünk. Kétségtelenül nagyon kis árat jelent az állati eredetű ételek iránti heves vonzalmunk csillapítása.

 

Narrátor: Az ülésszak alatt a nemzetközi sajtó képviselői kérdéseket intéztek Sir Paulhoz és Dr. Pachaurihoz, közülük egyet a Supreme Master Television tudósítója is.

 

Supreme Master TV: A Supreme Master Televisiontől Sir Paul McCartney-hoz. Mit gondol, hogyan bátoríthatjuk az embereket étkezési szokásaik változtatására, oktatási szempontból, és a könyörületesség tekintetében is?

 

Sir Paul McCartney: Azt hiszem, az a teendő, hogy rá kell mutatnunk annak a veszélyeire, ha nem változtatunk az étkezési szokásainkon. Rengeteg tény áll rendelkezésre. Egyszerűen bátorítanunk kell az embereket, irányítanunk őket, segítenünk, hogy megtegyék az átállást. De azt hiszem, ez megtehető, nagyon is lehetséges.

 

Narrátor: Hálánkat küldjük az Európa Parlament tagjainak, Sir Paul McCartney-nak, Dr. Rajendra Pachauri-nak, és a többi résztvevőnek erőfeszítéseikért, hogy korunk e legsürgetőbb kérdésével foglalkoznak. Bár minden ember gyorsan megtenné a váltást a vegán étrendre, hogy az élet biztonságosan folytatódjon a Földön.

 

(Supreme Master Television, 2009. 12. 06.)

 

 

McCartney csökkentett hús étrendet sürget

 

Az Európa Parlament tagjai üdvözlik a meghallgatást a vega szószóló Sir Paul McCartney-val. Az állati termék-mentes étrend az üvegházgáz kibocsátások akár 94%-át megtakaríthatja, miközben nagymértékben megoldja a talaj leromlás, biodiverzitás csökkenés, és az örökké fokozódó élelmiszer- és vízhiány kérdését is. Ez néhány kiemelt gondolat az Európa Parlament csütörtöki meghallgatásáról, amelynek különleges meghívottja volt Sir Paul McCartney, a volt Beatles művésze, vegetáriánus, aki 2009 júniusa óta hirdeti a húsmentes hétfő kampányt.

 

Sir Paul McCartney: Mit tehet az Európa Parlament, és a világ kormányai? A javaslatom az, hogy bátoríthatják és irányíthatják az embereket a húsfogyasztás csökkentése felé. Ez többé nem személyes választás ügye. Ez olyasmi, ami a bolygó egészére hatni fog.

 

Narrátor: A „Klímaváltozás és élelmiszerpolitika: Kevesebb hús = kevesebb hő” című meghallgatáson Edward McMillan-Scott, az Európa Parlament elnökhelyettese, a vegetáriánusság nyílt szószólója elnökölt, és időpontja a kulcsfontosságú Koppenhágai Klímaváltozási Konferencia előestéjére esett.

 

Edward McMillan-Scott – az Európa Parlament elnökhelyettese, vegetáriánus: Most eldönthetjük mi magunk, hogyan lassítsuk le a klímaváltozást. Kevesebb hús = kevesebb hő.

 

Narrátor: Támogatólag szólt hozzá Jerzy Buzek, az Európa Parlament elnöke, más tisztségviselőkkel egyetemben.

 

Jerzy Buzek – az Európa Parlament elnöke: Mindenki lemondhat a húsról egy napra, legalább egy napra hetente.

 

Chris Davies – az Európa Parlament tagja: Azt hiszem, ez komoly kérdés. Az étrenddel foglalkoznunk kell.

 

Caroline Lucas – az Európa Parlament tagja, vegán: Az étrendünknek sokkal kevesebb húst kell majd tartalmaznia, mert a hús egyszerűen a gabona erőforrások elképesztően rossz hatékonyságú felhasználása egy korlátozott világban.

 

Narrátor: Hálásak vagyunk Sir Paul McCartney-nak, és az Európa Parlament és az ENSZ vezetőinek törődésük és nemes kezdeményezéseik miatt, a globális felmelegedésre adandó létfontosságú étrendváltás kérdésében. Tegyük meg mindannyian gyorsan a szükséges átmenetet a bolygómentő vega életmódra!

 

 

(Supreme Master Television, 2009. 12. 05.)

 

 

Globális felmelegedés: kevesebb hús = kevesebb hő

 

Mindenki küzdhet a klímaváltozás ellen azzal, hogy hetente egy napig nem eszik húst, hangsúlyozta Sir Paul McCartney az Európa Parlament „Globális felmelegedés és élelmiszerpolitika: Kevesebb hús = kevesebb hő” című nyilvános meghallgatásán csütörtökön. A globális felmelegedés és élelmiszerpolitika szakértőiből álló testület, köztük Dr. Rajendra K. Pachauri, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület elnöke arra sürgették a törvényhozókat, hogy bátorítsák az embereket a klímaváltozás elleni több egyéni cselekvésre.

 

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2006-os jelentése, „Az állatállomány hosszú árnyéka” szerint az állattartás felelős a teljes üvegházgáz kibocsátások 18%-áért, ami a közlekedés részesedésének kétszerese. Sok felszólaló szintén kiemelte a világ élelmezésében a hústermelés rossz hatékonyságát, a gabonatermesztéssel szemben.

 

Kevesebb hús = jobb egészség

 

„Az idő ellenünk dolgozik. Globális, kötelező érvényű megállapodásra van szükségünk Koppenhágában, és Európa vezető szerepet vállalt. Felszólítjuk a fejlett országokat, hogy együtt jelentősen csökkentsék a kibocsátásaikat – 2020-ig a 25-40%-os tartomány felső részében”, mondta a meghallgatást megnyitó Jerzy Buzek, az Európa Parlament elnöke. A Sir Paul McCartney által elindított „húsmentes hétfő” kampány jó gondolat, ahogy a hús túltermelésének hatása az éghajlatra egyértelművé válik…

 

Az állatállomány részesedése az üvegházgáz kibocsátásokból nemcsak környezeti, hanem mezőgazdasági és fejlődési probléma is, mondta Edward McMillan-Scott (NI, UK), a Parlament alelnöke, és a meghallgatás kezdeményezője. Ez a részesedés növekedni fog, mert a fejlődő országok több húst fognak fogyasztani, ahogy a jövedelmük növekszik: Kínában a fejenkénti húsfogyasztás az utóbbi 20 évben több mint duplájára nőtt.

 

Jo Leinen (S&D, DE), a Környezetvédelmi Bizottság elnöke megjegyezte, hogy az Európa Parlament 70 tagja, és az USA Kongresszus 60 tagja Koppenhágában lesz, a klímaváltozási konferencián. Bár nem fognak tárgyalni a megállapodásról, „megfigyelőként fognak működni, hogy garantálják, hogy kormányuk kitart ígéretei mellett, és többet tesz” a kibocsátások csökkentéséért.

 

Dr. Alan Dangour a Londoni Egészségügyi és Trópusi Orvostudományi Egyetemről úgy becsüli, hogy Angliában, ahol a felnőttek hetente egy kilogramm húst esznek, a telített zsírok fogyasztásának 30%-os csökkentése évente 18 ezerrel csökkentené a szívbetegségnek tulajdonítható korai haláleseteket.

 

Mairead McGuinness (EPP, IE) mérsékletet javasolt, kiemelve, hogy az európai gazdák lépéseket tettek a kibocsátások csökkentésére, és rámutatott, hogy a fejlődő világban a hús gyakran nagyon fontos fehérjeforrás egy egyébként szegényes étrendben. „Ne hirdessük azt, hogy ha a világ vegetáriánussá válik, meg fogjuk állítani a klímaváltozást”, zárta szavait.

 

Kriton Arsenis (S&D, EL) a bizonytalanságokat emelte ki: „még nem tudunk eleget a bolygónkról ahhoz, hogy felmérjük, egyedi tetteink, például egy villanyégő felkapcsolása, vagy egy autó motorjának beindítása hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és befolyásolják a globális éghajlatot”. A húsfogyasztás csökkentésére azt javasolta, hogy ragaszkodjunk a helyi terményekhez és étrendhez, különösen az olyanokhoz, mint például a mediterrán étrend, ami nem tartalmaz minden nap húst.

 

Kevesebb hús = több élelmiszer az embereknek

 

A gazdák képviselői rámutattak, hogy az EU állatállományának 80%-át olyan földterületen tartják, ami alkalmatlan gabona-, vagy zöldségtermesztésre.

 

Más felszólalók egyetértettek, hogy a művelhető földterületen a takarmánytermesztéssel az a legnagyobb gond, hogy 8 kg gabona kell 1 kg hús előállításához. A jelenlegi trendek alapján 2050-re évente 1,45 milliárd tonna gabonát fognak állati takarmányként felhasználni – ami elég 4,5 milliárd ember kalóriaszükségletének fedezésére, Oliver De Schutter, az ENSZ „táplálékhoz való jog” szakreferense szerint.

 

Kevesebb hús = ragyogóbb jövő

 

Az állattartás csak egy tényező a klímaváltozásban, de ez felelős a CO2 9, a metán 37, és a NOx kibocsátások 35%-áért [ford. megjegyzése: a FAO jelentés szerint a N2O 65%-áért felelős], jegyezte meg Dr. Rajendra K. Pachauri, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület elnöke. Mint mondta, „A húsfogyasztás csökkentése jó az egészségre nézve; egyszerű, hatékony, és rövidtávon eredményt hozó lépés, amivel mindenki hozzá tud járulni. Mindannyian ugyanazon a Föld űrhajón vagyunk, és a kibocsátások csökkentésének minden módja számít.”

 

Sir Paul McCartney azt hangsúlyozta, hogy sürgősen tennünk kell valamit a hústermelés okozta kár korlátozására, hiszen az nemcsak az üvegházgáz kibocsátáshoz járul hozzá, hanem az erdőirtáshoz, a megnövekedett vízfogyasztáshoz, és a vízszennyezéshez is. A heti egy húsmentes nap „olyan nyilvánvalóvá válhat, mint az újrahasznosítás, vagy a hibrid autók”, mondta, megjegyezve, hogy Ghent közalkalmazottai, és Baltimore iskolásai már ezt teszik. Arra sürgette az európai törvényhozókat, hogy bátorítsák, irányítsák, tájékoztassák és segítsék az embereket a viszonylag könnyű döntés meghozatalában, de a gazdákat is segítsék az alkalmazkodásban, ahogy az emberi társadalom alkalmazkodott történelme során. Mint mondta, „ezt meg lehet tenni, és meg kellene tenni gyermekeinkért, akik örökölni fogják ezt a bolygót”.

 

(Forrás: Európa Parlament;)

Idézet

Hacsak nem változtatunk étkezési szokásainkon, semmi más nem számít, mert a hús az, ami erdeink legjavát elpusztítja, a hús az, ami szennyezi a vizeket, a hús az, ami betegséget okoz, és oda vezet, hogy minden pénzünket kórházakra fordítjuk. Ezért ez az első döntés bárki számára, aki meg akarja menteni a Földet.

Maneka Gandhi, az indiai Parlement tagja, volt környezetvédelmi miniszter

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok