1. A fák közé tartoznak a Föld legnagyobb, és leghosszabb ideig élő szervezetei.

2. Több millió hektárnyi, és többmilliárdnyi fát kell ültetni, hogy stabilizáljuk a talaj és víz erőforrásait, és kielégítsük a bioüzemanyag fa iránti igényt.

3. Az elmúlt évtizedben elvesztett fák pótlásához 130 millió hektárt (vagy 1,3 millió km2-t) kellene elültetnünk, akkora területet, mint Peru.

4. 130 millió hektárnak megfelelő terület lefedése nagyjából 14 milliárd fa elültetését jelentené, minden évben, tíz egymást követő éven át. Ehhez minden embernek évente legalább két csemetét kellene elültetnie és gondoznia.

5. Több tízmillió hektár leromlott termőföld feljavítására, és a Föld újraerdősítésére van szükség a talaj és vízi erőforrások helyreállításához, és termőképességük fenntartásához.

6. A lecsupaszított területeken a fával borítottság növelése csökkenteni fogja a megmaradt őserdőkre nehezedő nyomást, így segítve az élőhelyek megőrzését, és biztosítva a Föld biológiai diverzitását. A légköri szén-dioxid felhalmozódását is enyhíteni fogja.

7. A Kiotói Egyezmény 3.3 pontja külön kitér az erdők fenntartására, fásítással és újraerdősítéssel, és az erdőirtás ellenőrzésével.

8. Az emberek két módon járulnak hozzá a szén-dioxid kibocsátáshoz: a fosszilis üzemanyagok égetésével, és az erdőségek átalakításával, más felhasználás céljára.

9. Csak a szárazföld 7%-át borítják esőerdők a Földön, de a Föld összes fájának majdnem felét tartalmazzák. A világ oxigénjének kb. 40%-át termelik.

10. Egy év alatt egy átlagos fa 12kg szén-dioxidot lélegez be, és egy négytagú család számára egy évre elegendő oxigént bocsát ki.

11. Egy hektárnyi fa évente 6 tonna szén-dioxidot tud megkötni.

12. Egy hosszú repülőút 3,75 tonna szén-dioxidot (vagy egy tonna szenet) termel.

13. Az ún. „agroforestry” programok a fákat elérhetőbbé teszik, előnyeiket pedig szélesebb körben elterjesztik. A farmokon lévő fák gyakran több biomasszát állítanak elő. A mezővédő erdősávokba ültetett, vagy veteményekkel vegyesen telepített nitrogénkötő fák fokozhatják a talaj termőképességét, növelik a talaj nedvességtartalmát, és csökkentik az eróziót.

14. Az ún. „agroforestry” rendszerek egyidejűleg járulnak hozzá a gazdák számára az éghajlat változékonyság hatásának tompításához, és az üvegházgázok légköri terhelésének csökkentéséhez.

15. A „World Agroforestry Centre” (ICRAF) lombhullató fák ültetését javasolja ott, ahol gond a vízhiány. Az örökzöldeknél kevesebb vizet fogyasztanak a vízhiány kritikus időszakaiban, és kevésbé versengenek a veteményekkel. Évente egy-hat hónapra lehullatják a leveleiket, és alkalmazkodnak a hosszú távú csapadék mintázatokhoz. A lombhullató fák illenek a félsivatagos területekhez.

16. A mély gyökerek rögzítik a fát és a humuszréteget a mélyebb rétegekhez, és nedves talajkörülmények között növelik a földcsuszamlásokkal és parti erózióval szembeni ellenálló képességet. A horizontális gyökerek megkötik a talajt, és szintén csökkentik az eróziót.

17. Az aszpirin eredetileg egy fűzfa kérgéből származik. A kinin, a malária gyógyszere, a Cinchona fák kérgéből származik.

18. Naponta a nettó erdőveszteség 20000 hektár, ami egyenlő Párizs területének kétszeresével. Ez évente 7,3 millió hektárt tesz ki.

(UNEP)