Egy indiai közalkalmazott, SM Raju, új módszerrel állt elő, hogy munkát biztosítson Bihar keleti államban a szegények millióinak. Kampánya, amivel az embereket faültetésre serkenti, hatékony választ ad a világ két égető problémájára: a globális felmelegedésre és a zsugorodó munkaalkalmakra.
Mr Raju sikere világosan látható volt augusztus 30-án, amikor megszervezte, hogy 7500 faluból 300000 falusi ember Észak-Biharban tömeges faültető ünnepséget tartson. Így cselekedve a mezőgazdasági végzettségű Mr Raju „fenntartható munkát” biztosít Biharban a szegénységi küszöb alatt élőknek.
Tudatosság hiánya
Mr Raju „szociális erdészeti” programját összekapcsolta a központi kormány Országos Vidéki Foglalkoztatási Garancia Törvényével (NREGA), amit szintén arra szántak, hogy munkát biztosítson a szegényeknek. A NREGA 2006 februárban indult, mint a kormány legambiciózusabb munkahelyteremtési terve a szegényeknek. Eszerint a hatóságokat törvény kötelezi, hogy évente minimum 100 napra munkát biztosítsanak a szegénységi küszöb alatt élő családok tagjainak. Bihar népességének 44%-a tartozik ebbe a kategóriába. „A terv életbe lépése óta családok ezreinek vált javára”, mondja egy friss Nemzetközi Munkaügyi Szervezet jelentés.
De Mr Raju azt mondja, hogy Bihar – mint India legszegényebb és a törvényeket legkevésbé tisztelő állama – nem tudta elkölteni az engedélyezett NREGA pénzeket. Mint mondja, „Ez a hivatalnokok között a tervvel kapcsolatos tudatosság hiánya miatt van”. Az idei gyenge monszun kisebb mezőgazdasági termésekhez vezetett, míg az északi megyékben hirtelen áradások a helyzetet még tovább súlyosbították „Ekkor belém villant a gondolat, hogy miért ne vonjuk be a szegénységi szint alatt élő családokat a szociális erdészetbe, és adjunk nekik munkát 100 napra e terv alapján? A terv szerint minden család minimum 10200 rúpiát (210$) tud keresni.”
Cél
A közalkalmazott ötlete alapján azonnal tervet készített, és megszerezte a felsőbb állami hivatalnokok támogatását. Júniusban Mr Raju átfogó könyvecskét bocsátott ki a tudnivalókról, és eljuttatta a falusi elöljárókhoz és megyei hivatalnokokhoz. Kezdeményezése azt jelentette, hogy a NREGA pénzeket teljesen felhasználták – a múltban ez nem mindig volt így. „Mondtam a falusiaknak, hogy 100 napra munkát fognak kapni egyszerűen úgy, hogy fákat ültetnek és vigyáznak rájuk. Az öregek, fogyatékosok és özvegyek előnyben lesznek részesítve”, magyarázza. Minden falutanácsnak azt a célt adták, hogy ültessenek el 50 ezer csemetét – egy négy családból álló csoportnak 200 fácskát kell elültetni, és három évig vigyázni rájuk, amíg a növények megerősödnek. „A teljes fizetséget akkor fogják megkapni, ha biztosítani tudják a gondozásuk alatt álló növények 90%-os életben maradását. 75-80%-os életben maradási aránynál csak fele fizetést fognak kapni. Ha az életben maradási arány kevesebb, mint 75%, a csoportban a családok ki lesznek cserélve”, mondja az útmutató. A NREGA szabályai szerint minden munkásnak naponta 100 rúpiát (2$) kell fizetni, évente 100 napig.
Az anyagiak növekedése
Mr Raju még ahhoz is közel jutott, hogy egyetlen nap alatt egymilliárd csemetét elültessen. „Elkezdtem készülni erre, és motiváltam a falusiakat, bejelentve, hogy a dátum augusztus 30. Minden falusi panchayat (tanács) célja az volt, hogy reggel 6-tól este 6-ig elültessen 6000 csemetét, hogy elérjük az egymilliárdos célt. A nap végén azt láttuk, hogy a célt majdnem elértük, de ez mégis világcsúcs volt”, mondja a sugárzó arcú közalkalmazott. Ami fontos, hogy a terve még meg is állította a dolgozók elvándorlását a területről, akik a monszun évszakban máshol keresnek munkát. „Sose gondoltuk, hogy munkát kapunk azért, hogy fákat ültessünk és védjük őket”, mondja Indra Bhusan, Paigambarpur falusi elöljárója, akinek a települése – csakúgy, mint sok másik – több mint 30 ezer csemetét ültetett, főleg a falujukat keresztül-kasul átszelő, 14km hosszú töltés mindkét oldalára. Gyümölcs- és nem gyümölcsfákat is ültettek. A nem gyümölcsfákat a töltés oldalaira ültették, és az állami és országos főutak mellé, míg a gyümölcstermő fákat a falun belürel.
Ebben az évben a központi kormány több pénzt ad a tervre. Közben a bihari közalkalmazott azzal foglalatoskodik, hogy összeszedje a tényeket és adatokat, és teljesítményét felsorolják a Guinness Világrekordokban. „Bihar kitúrta Pakisztánt a rekordok könyvéből”, mondja magabiztos mosoly kíséretében. „Ez mind a falusiak miatt vált lehetségessé. Sokkal tartozom nekik.” (Amarnath Tewary, BBC News, Bihar, 2009. szeptember 19.)
(Amarnath Tewary, BBC News)