Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Egy indiai közalkalmazott, SM Raju, új módszerrel állt elő, hogy munkát biztosítson Bihar keleti államban a szegények millióinak. Kampánya, amivel az embereket faültetésre serkenti, hatékony választ ad a világ két égető problémájára: a globális felmelegedésre és a zsugorodó munkaalkalmakra.

 

Mr Raju egymaga szervezi állama újraerdősítését 

 

Mr Raju sikere világosan látható volt augusztus 30-án, amikor megszervezte, hogy 7500 faluból 300000 falusi ember Észak-Biharban tömeges faültető ünnepséget tartson. Így cselekedve a mezőgazdasági végzettségű Mr Raju „fenntartható munkát” biztosít Biharban a szegénységi küszöb alatt élőknek.

 

Tudatosság hiánya

Mr Raju „szociális erdészeti” programját összekapcsolta a központi kormány Országos Vidéki Foglalkoztatási Garancia Törvényével (NREGA), amit szintén arra szántak, hogy munkát biztosítson a szegényeknek. A NREGA 2006 februárban indult, mint a kormány legambiciózusabb munkahelyteremtési terve a szegényeknek. Eszerint a hatóságokat törvény kötelezi, hogy évente minimum 100 napra munkát biztosítsanak a szegénységi küszöb alatt élő családok tagjainak. Bihar népességének 44%-a tartozik ebbe a kategóriába. „A terv életbe lépése óta családok ezreinek vált javára”, mondja egy friss Nemzetközi Munkaügyi Szervezet jelentés.

De Mr Raju azt mondja, hogy Bihar – mint India legszegényebb és a törvényeket legkevésbé tisztelő állama – nem tudta elkölteni az engedélyezett NREGA pénzeket. Mint mondja, „Ez a hivatalnokok között a tervvel kapcsolatos tudatosság hiánya miatt van”. Az idei gyenge monszun kisebb mezőgazdasági termésekhez vezetett, míg az északi megyékben hirtelen áradások a helyzetet még tovább súlyosbították „Ekkor belém villant a gondolat, hogy miért ne vonjuk be a szegénységi szint alatt élő családokat a szociális erdészetbe, és adjunk nekik munkát 100 napra e terv alapján? A terv szerint minden család minimum 10200 rúpiát (210$) tud keresni.”

 

Cél

A közalkalmazott ötlete alapján azonnal tervet készített, és megszerezte a felsőbb állami hivatalnokok támogatását. Júniusban Mr Raju átfogó könyvecskét bocsátott ki a tudnivalókról, és eljuttatta a falusi elöljárókhoz és megyei hivatalnokokhoz. Kezdeményezése azt jelentette, hogy a NREGA pénzeket teljesen felhasználták – a múltban ez nem mindig volt így. „Mondtam a falusiaknak, hogy 100 napra munkát fognak kapni egyszerűen úgy, hogy fákat ültetnek és vigyáznak rájuk. Az öregek, fogyatékosok és özvegyek előnyben lesznek részesítve”, magyarázza. Minden falutanácsnak azt a célt adták, hogy ültessenek el 50 ezer csemetét – egy négy családból álló csoportnak 200 fácskát kell elültetni, és három évig vigyázni rájuk, amíg a növények megerősödnek. „A teljes fizetséget akkor fogják megkapni, ha biztosítani tudják a gondozásuk alatt álló növények 90%-os életben maradását. 75-80%-os életben maradási aránynál csak fele fizetést fognak kapni. Ha az életben maradási arány kevesebb, mint 75%, a csoportban a családok ki lesznek cserélve”, mondja az útmutató. A NREGA szabályai szerint minden munkásnak naponta 100 rúpiát (2$) kell fizetni, évente 100 napig.

 

Az anyagiak növekedése

Mr Raju még ahhoz is közel jutott, hogy egyetlen nap alatt egymilliárd csemetét elültessen. „Elkezdtem készülni erre, és motiváltam a falusiakat, bejelentve, hogy a dátum augusztus 30. Minden falusi panchayat (tanács) célja az volt, hogy reggel 6-tól este 6-ig elültessen 6000 csemetét, hogy elérjük az egymilliárdos célt. A nap végén azt láttuk, hogy a célt majdnem elértük, de ez mégis világcsúcs volt”, mondja a sugárzó arcú közalkalmazott. Ami fontos, hogy a terve még meg is állította a dolgozók elvándorlását a területről, akik a monszun évszakban máshol keresnek munkát. „Sose gondoltuk, hogy munkát kapunk azért, hogy fákat ültessünk és védjük őket”, mondja Indra Bhusan, Paigambarpur falusi elöljárója, akinek a települése – csakúgy, mint sok másik – több mint 30 ezer csemetét ültetett, főleg a falujukat keresztül-kasul átszelő, 14km hosszú töltés mindkét oldalára. Gyümölcs- és nem gyümölcsfákat is ültettek. A nem gyümölcsfákat a töltés oldalaira ültették, és az állami és országos főutak mellé, míg a gyümölcstermő fákat a falun belürel.

Ebben az évben a központi kormány több pénzt ad a tervre. Közben a bihari közalkalmazott azzal foglalatoskodik, hogy összeszedje a tényeket és adatokat, és teljesítményét felsorolják a Guinness Világrekordokban. „Bihar kitúrta Pakisztánt a rekordok könyvéből”, mondja magabiztos mosoly kíséretében. „Ez mind a falusiak miatt vált lehetségessé. Sokkal tartozom nekik.” (Amarnath Tewary, BBC News, Bihar, 2009. szeptember 19.)

 

(Amarnath Tewary, BBC News)

Idézet

Ha beindítjuk ezt az elszabaduló metán felszabadulást, nincs visszafordulás. Nincs második lehetõség. Ha egyszer elkezdõdik, valószínû teljesen végbemegy.

 John Atcheson geofizikus a metánhidrátok kiszabadulásáról

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok