Egy új, fontos ENSZ jelentés szerint a világnak jobban vegetáriánus étrendre kell váltania, hogy legyen esélye a klímaváltozás leküzdésére.

A tudósok nemzetközi csoportja szerint az üvegházgáz kibocsátások legnagyobb okai az élelmiszertermelés és a fosszilis üzemanyagok használata. De amíg a szén és olaj használatát lassanként helyettesíteni lehet olyan megújuló erőforrásokkal, mint a szél és Nap, az emberiségnek mindig kell ennie.

Ahogy a világ népessége növekszik, attól tartanak, hogy az élelmiszertermelés válik a klímaváltozás és a környezet pusztulásának fő okává. Az Erőforrások Fenntartható Kezelésének Nemzetközi Testülete rámutatott, hogy globálisan a mezőgazdasági termelés felelős az édesvíz felhasználás 70%-áért, a földhasználat 38%-áért, és a világ üvegházgáz kibocsátásának 19%-áért. A jelentés – amit be fognak mutatni a világ kormányainak –, kijelenti, hogy a váltás a jobban vegetáriánus étrendre az egyetlen mód a világ táplálására, egyidejűleg csökkentve a klímaváltozást is. Mint írják, „A hatások jelentős csökkentése csak az étrend világméretű, jelentős változásával lesz lehetséges”.

Achim Steiner, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) főigazgatója szerint a hétköznapi vásárlók a kevesebb húsfogyasztással segíthetik a klímaváltozás elleni küzdelmet. Mint mondja, „A Testület áttekintette az összes rendelkezésre álló tudományos adatot, és arra a következtetésre jutott, hogy jelenleg két átfogó területnek van aránytalanul nagy hatása az emberekre, és a bolygó létfenntartó rendszereire – ezek a fosszilis üzemanyagok formájában jelentkező energia, és a mezőgazdaság, különösen a hús- és tejtermelés céljából történő állattartás.” Mr. Steiner azt mondja, hogy a kormányok bátoríthatják az emberek kisebb húsfogyasztását az adók és támogatások rendszerének átalakításával, olcsóbbá téve a vegetáriánus élelmiszert. Majd hozzátette, „A fenntarthatatlan mintázatok költségeinek felszívására a lehetőségek között vannak ügyes piaci mechanizmusok, intelligensebb költségvetési intézkedések, és kreatív döntéshozatal. A jelentés rámutat néhány kemény döntésre, de még nagyobb kihívásnak bizonyulhat mindenki számára, ha a következő évtizedekben a jelenlegi irányzatok folytatódnak.”

Lord Stern Brentford-ból – a befolyásos Stern jelentés szerzője, amelyik először érvelt gazdasági intézkedések mellett a klímaváltozás elleni küzdelemben – szintén úgy gondolja, hogy az emberiségnek kevesebb húst kell ennie. Már felhívta rá a figyelmet, hogy a hús, és más „szén-intenzív” termékek árának emelkedni kell majd, hogy megküzdjünk a klímaváltozással. (Louise Gray, 2010. június 2.)

http://www.telegraph.co.uk/earth/earthnews/7797594/Eat-less-meat-to-save-the-planet-UN.html

Az ENSZ globális lépést sürget a hús és tejtermék nélküli étrend felé

Kevesebb állati termék fogyasztására van szükség, hogy megmentsük a világot a klímaváltozás legrosszabb hatásaitól, mondja egy ENSZ jelentés.

Létfontosságú a globális eltolódás a vegán étrend felé, hogy megmentsük a Földet az éhségtől, üzemanyaghiánytól, és a klímaváltozás legrosszabb hatásaitól – mondja egy ma megjelent ENSZ közlemény.

Amint a Föld népessége a 2050-re jósolt 9,1 milliárd felé robog, fenntarthatatlanok a húsban és tejtermékekben gazdag nyugati étrendek, mondja az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) fenntartható erőforrásokat kezelő nemzetközi testületének jelentése.

Mint írják: „A népesség növekedése és az állati termékek fokozódó fogyasztása miatt a mezőgazdaság hatásainak jelentős növekedése várható. A fosszilis üzemanyagokkal ellentétben nehéz alternatívákat keresni: az embereknek enniük kell. A hatások jelentős csökkentése csak az étrend világméretű jelentős változásával lenne lehetséges, eltávolodva az állati termékektől.”

Edgar Hertwich professzor, a cikk fő szerzője szerint: „Az állati termékek nagyobb kárt okoznak, mint az építőipari alapanyagok, például a homok, cement, műanyagok és fémek (előállítása). A biomassza és az állatok takarmánya van olyan ártalmas, mint a fosszilis üzemanyagok (elégetése).”

Az ajánlás Lord Nicholas Stern – az előző, munkáspárti angol kormány tanácsadója a klímaváltozás gazdasági kérdéseiben–tavalyi tanácsát követi, miszerint a vegetáriánus étrend jobb a bolygó számára. Dr Rajendra Pachauri, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) elnöke szintén sürgette az embereket, hogy a szén kibocsátások visszafogására tartsanak hetente egy húsmentes napot.

A szakértői testület a termékeket, erőforrásokat, gazdasági tevékenységeket és szállítást rangsorolták a környezeti hatásuk szerint. Mint mondják, a mezőgazdaság egy súlycsoportban van a fosszilis üzemanyag fogyasztással, mert mindegyik gyorsan felfut a fokozott gazdasági növekedéssel.

Ernst von Weizsaecker környezetvédelmi kutató, a testület társelnöke szerint: „Az emelkedő jólét az étrend változását váltja ki, a hús és tejtermékek felé – ma az állatállomány fogyasztja el a világ gabonájának nagy részét, és ebből adódóan az édesvíz, műtrágya és peszticidek jelentős részét.”

Az energiát és a mezőgazdaságot is „szét kell kapcsolni” a gazdasági növekedéstől, mivel a jelentés azt találta, hogy a jövedelem megduplázódásával a környezeti hatások nagyjából 80%-kal fokozódnak.

Achim Steiner, az ENSZ főtitkárhelyettese és az UNEP főigazgatója így nyilatkozott: „A növekedés szétkapcsolása a környezet pusztításától az egyes számú kihívás, amivel a kormányok szembesülnek egy olyan világban, ahol növekszik az emberek száma, növekszik a jövedelem, növekednek a fogyasztási igények, és állandó kihívásként ott van a szegénység csökkentése.”

A testület számos tanulmányra támaszkodott, köztük a Millennium ökoszisztéma értékelésre, és prioritásokként a következő környezeti feszültségeket sorolja fel a világ kormányai számára: klímaváltozás, élőhelyváltozás, a nitrogén és foszfor pazarló használata a műtrágyákban, a halászat, erdők és egyéb erőforrások túlzott kizsákmányolása, betolakodó fajok, nem biztonságos ivóvíz és higiénia, ólomszennyezés, városi levegőszennyezés, és szemcsés anyagok által okozott munkahelyi ártalom.

A mezőgazdaság, különösen a hús és tejtermékek felelősek a globális vízfogyasztás 70%-áért, a teljes földhasználat 38%-áért, és a világ üvegházgáz kibocsátásának 19%-áért, írja a jelentés, melynek közzétételét a szombati ENSZ Környezetvédelmi Világnapra időzítették.

Tavaly az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) kijelentette, hogy a globális élelmiszertermelésnek 2050-ig 70%-kal kell növekednie, hogy ellássa a bolygó megnövekedett népességét.

A testület szerint a mezőgazdaság hatékonyságának növekedését több mint ellensúlyozni fogja a népesség várható növekedése.

Hertwich professzor, aki a Norvég Műszaki Egyetem ipari ökológia programjának is igazgatója, azt mondja, hogy a fejlődő országoknak – ahol ennek a népességnövekedésnek a nagy része be fog következni – nem szabad követniük a nyugati világ növekedő fogyasztási mintázatát: „A fejlődő országoknak nem kellene a mi modellünket követni. De rajtunk áll, hogy kifejlesszük a technológiákat, mondjuk a megújuló energia, vagy az öntözési módszerek területén.”

(Felicity Carus, The Guardian, 2010. június 2.)