A hús- és tejtermékek fogyasztásának csökkentése és a mezőgazdasági módszerek javítása jelentősen csökkentheti az üvegházgázok globális kibocsátását. A Potsdami Klímahatás Kutatóintézet (PIK) kutatói szerint 2055-re a mezőgazdaságból származó metán és dinitrogén-oxid kibocsátásokat több mint 80%-kal lehetne csökkenteni.
A modellező vizsgálat eredményeit nemrég közölték a Global Environmental Change folyóiratban. „A hús és tej tényleg számítanak”, mondja Alexander Popp, a PIK kutatója. „A csökkentett fogyasztás a mezőgazdaságból származó dinitrogén-oxid és metán kibocsátásokat a jövőben az 1995-ös szint alá nyomhatja le”, magyarázza a cikk első szerzője. A múltban a mezőgazdaság üvegházgáz – főleg a metán és dinitrogén-oxid – kibocsátása folyamatosan emelkedett…
„A fogyasztói oldalon az élelmiszerekről hozott tudatos döntésen kívül a kibocsátások jelentős csökkentésére vannak technikai mérséklési lehetőségek a termelői oldalon is”, mondja Popp. A kutatók egy globális földhasználati modellt használtak nemcsak a jövőbeli élelmiszerfogyasztási változások és étrendi váltások hatásának becslésére, hanem a mezőgazdasági üvegházgázok technológiai mérséklési lehetőségeire is, egészen 2055-ig.
A globális modell egyesíti a népességről, jövedelemről, élelmiszerigényről és termelési költségekről szóló információt a potenciális terméshozamok környezeti adatainak térbeli eloszlásával. A számítások azt mutatják, hogy a mezőgazdaság nem szén-dioxid üvegházgáz kibocsátásai 2055-ig jelentősen növekednek, ha az élelmiszer energiafogyasztás és az étrendi preferenciák az 1995-ös szinten állandósulnak.
Ha azt veszik figyelembe, hogy a növekvő jövedelemmel az étrendi preferenciák a drágább élelmiszerek felé tolódnak, mint amilyen a hús és tej, akkor a kibocsátások még jobban emelkednek. Ezzel szemben 2015 és 2055 között minden évtizedben az állattartás termékei iránt 25 százalékkal csökkenő kereslet még az 1995-ös szintnél is alacsonyabb nem-CO2 kibocsátáshoz vezet. Továbbá a kibocsátás jelentős csökkentésére vannak technológiai mérséklési lehetőségek. Azonban ezek a technológiai lehetőségek nem olyan hatékonyak, mint az élelmiszerfogyasztás változásai. A kutatók szerint legnagyobb csökkentési lehetőség a két megközelítési mód kombinálásával érhető el. Egy olyan forgatókönyvvel összehasonlítva, ami figyelembe veszi a népességnövekedést és az állattartás termékei iránti növekvő keresletet, 2055-re a metán és dinitrogén-oxid kibocsátásokat 84%-kal lehetne csökkenteni…
A szerzők megjegyzik, hogy a fejlett területeken a kevésbé hús-orientált étrendeknek pozitív egészségügyi hatása lenne….