Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A Columbia Orvosi Egyetem adjunktusa, dr. George C. Wang figyelemfelkeltő álláspontját közölte a CNN.

Míg széles érdeklődés övezi a politikai változások környezetünkre gyakorolt hatását, hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a klímaváltozás jelentős tényezőjét: az élelmiszer-ellátó rendszert és a táplálkozással kapcsolatos, mindennapi döntéseinket. Talán túlzásnak hangzik, hogy a marhahúsos szendvicsünk hozzájárul a környezet, az élővilág rombolásához. Pedig az egyre sokasodó bizonyítékok figyelmet és cselekvést igényelnének az egész népesség részéről.

Mindegyikünk képes lenne tenni valamit az ügy érdekében, ha az ételválasztásainkat éppen olyan komolyan vennénk, mint a klímaváltozást. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet értékelése szerint a haszonállat-iparág üvegházhatású gázkibocsátásának mértéke meghaladja a közlekedési szektorét. A fehérjeforrások grammra vetített összehasonlításában az élelmezés céljából tenyésztett szarvasmarhák és bárányok által kibocsátott gázok 250-szer nagyobb mértékűek, mint a hüvelyesek termesztésekor keletkezett káros anyagok. Ugyanez a hatás negyvenszeres, ha sertésekről és pulykákról van szó.

A hatalmas mennyiségű metán és dinitrogén-oxid, melyek 20-szor és 250-szer erőteljesebbek a karbon-dioxid üvegházhatású gáznál, az állattenyésztés során keletkeznek. Az üvegházhatású gázok kibocsátása sokkal inkább megállíthatatlan problémának tűnhet, mint megoldhatónak. Milyen szerepünk lehet az egyes emberek döntéseinek befolyásolásában a környezetvédelmet tekintve? És hogyan álljunk hozzá ehhez a kérdéshez, miközben a politikai és gazdasági befolyásoló erők aláássák az aggasztó klímaváltozás megállításáért folytatott törekvéseket? A válasz abban a döntésben rejlik, melyet nap mint nap meghozunk – az étellel kapcsolatban, melyet elfogyasztunk.

A Nature tudományos szakfolyóiratban megjelent vizsgálat szerint az üvegházhatású gázkibocsátás 2050-re előrejelzett 80%-os növekedése elkerülhető lenne, ha a táplálkozást a mediterrán étrend, a húst kizáró és olykor csak halat fogyasztók és a vegetáriánusok étrendjének ötvözete alkotná. Ezen belül minél kevesebb állati eredetű étel kerülne terítékre, annál többet tehetnénk a bolygónkért és a jövőnkért. A mediterrán étrend, melyben némi állati eredetű étel is szerepel, önmagában még magával vonzza a károsanyag-kibocsátás növekedését. Ha a vegetáriánusság mellett kevés hal fogyasztása szerepel, ez már kissé javítaná a helyzetet.  Mindamellett, a vegetáriánus étrend (a vegán itt még nem szerepel az összehasonlításban) a probléma érdemi csökkenését jelentené. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági termőterületre is kedvező hatást gyakorolna.

Ezt a lépést követné a vegán étrend, mely a tejtermék- és tojásfogyasztástól is tartózkodik. Így még jobban visszaszorulna az üvegházhatású gázkibocsátás, melyet egy újabb tanulmány is alátámaszt. A növényi alapú étrend választása egyike a leghatékonyabb döntéseknek, melyet egyénileg megtehetünk, hogy csökkentsük a környezetünk károsodását és a Föld természeti erőforrásainak pusztulását.

Miközben teljes mértékben tudatában vagyunk, hogy az üvegházhatású gázok hatása hőmérséklet-emelkedéssel és a tengerszint emelkedésével jár, van még egy tényező, amit a húsfogyasztás művel a földünkkel: míg 800 millió ember szenved krónikus alultápláltságtól és kiszámíthatatlan élelem-ellátástól, a megtermelt gabona 35 %-a a haszonállatok táplálására szolgál!

Az Amazonas őserdői 80 %-ának kiirtása az állattenyésztés miatt történik. Ráadásul a haszonállatok tenyésztése jelentős szerepet játszik az élővilág sokféleségének krízisében. Erre a jégkorszak óta nem volt példa – most erre is sor került.

Mindezt figyelembe véve, mi tart vissza még mindig a növényi étrendtől? Felül kell bírálni eddigi szokásainkat és ízlésünket, a főzés új módjait elsajátítani, megtervezni étrendünket az utazásaink során, és újragondolni az étkezés szociális vonatkozásait. Ám ha mindezt a Föld éghajlata és erőforrásai sorsának szemüvegén keresztül nézzük, nem tűnnek ezek a nehézségek egészen apróságnak?

Ha a növényi étrend mellett tesszük le voksunkat, a környezeti fenntarthatóságra szavazunk. Ritkaság, hogy egyetlen döntésünk ilyen széles körű és meghatározó hatást gyakorol a klímaváltozásra. Erkölcsi kötelességünk a növényi étrend választása és támogatása, a bolygónk egészsége és az utánunk következő generációk jólléte és fennmaradása érdekében.”

 

Forrás:

Idézet

Egyértelműen nem vagyunk sínen a két fokos hőmérséklet emelkedéshez e pillanatban. Sokkal inkább vagyunk sínen a három, vagy négy fokos hőmérséklet emelkedéshez, és el kell gondolkodnunk azon, hogy ez mit jelent valójában.

Dr Alice Bows , a Tyndall Centre jelentésének egyik szerzője

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok