Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A vízgőz 10 százalékos csökkenése 10 mérföld magasan a Föld légkörében nagy hatással volt a globális felmelegedésre, mondják egy, a Science magazinban január 28-án online publikált tanulmány szerzői.

 

A felfedezés segíthet megmagyarázni, hogy az utóbbi tíz évben miért nem emelkedtek a globális felszíni hőmérsékletek olyan gyorsan, mint a 80-as és 90-es években. A műholdak és léggömbök megfigyelései azt mutatják, hogy a sztratoszférikus vízgőz az utóbbi időben fel-le mozog, növekedett a 80-as és 90-es években, majd 2000 után csökkent. A szerzők kimutatják, hogy ezek a változások a sztratoszférának pontosan abban a vékony magassági régiójában történtek, ahol hatásuk a legnagyobb lenne az éghajlatra.

 

A vízgőz egy erősen változékony gáz, amit régóta elismernek, mint az üvegházgázok – szén-dioxid, metán, halogénezett szénvegyületek,  dinitrogén-oxid, stb. – koktéljának fontos tagját, ami hatással van az éghajlatra.

 

„A jelenlegi klímamodellek figyelemre méltó munkát végeznek a felszínközeli vízgőzzel kapcsolatban. De ez más – a felső légkör egy vékony szelete, ami egyik évtizedről a másikra nagyot üt, olyan módon, amire nem számítottunk”, mondja Susan Solomon, a NOAA vezető kutatója, és a tanulmány első szerzője.

 

2000 óta a sztratoszférában a vízgőz nagyjából 10%-kal csökkent. Ennek oka ismeretlen. A tanulmány számításai és modelljei kimutatják, hogy a változásból adódó hűtő hatás miatt a felszíni hőmérsékletek kb. 25%-kal lassabban növekedtek, mint ahogy az egyébként történt volna, csupán a szén-dioxid és egyéb üvegházgázok növekedése miatt. A 90-es években a sztratoszférikus vízgőz növekedésének valószínű ellentétes hatása volt, a szerzők szerint kb. 30%-kal fokozta az abban az időben megfigyelt felmelegedést.

 

A sztratoszféra a légkörnek a Föld felszíne feletti, kb. 10-től 50 km-ig terjedő régiója. A vízgőz a sztratoszférát főleg a trópusokon a levegő felemelkedésével éri el. Korábbi tanulmányok felvetették, hogy a sztratoszférikus vízgőz jelentősen hozzájárulhat a klímaváltozáshoz. A jelen vizsgálat az első, ami kapcsolatot létesít a sztratoszférikus vízgőz, és az utóbbi néhány évtized melegedésének specifikus változásai között… (ScienceDaily, 2010. febr. 1.; az eredeti angol cikk itt olvasható)

 


 

A kevesebb vízgőz lassíthatja a felmelegedés irányzatát

 

A tudósok arról számolnak be, hogy a légkör középső részein a vízgőz koncentráció csökkenése hozzájárult a Föld melegedésének lassulásához. Mint mondják, a felfedezés részben megmagyarázhatja a viszonylag stabil globális felszíni hőmérsékletű évek sorát. A cikk szerzői szerint a vízgőz csökkenés ellenére az átfogó irányzat továbbra is az éghajlat melegedése, amit elsősorban az emberi forrásokból származó szén-dioxid és más hővisszatartó gázok felhalmozódása okoz.

 

„Ez nem változtatja meg azt az alapvető konklúziót, hogy a világ melegedett, és annak a melegedésnek főleg az ember-okozta kibocsátásokhoz van köze”, mondta Susan Solomon, az Országos Óceán- és Légkörhivatal  (NOAA) klímakutatója és a Science magazin jan. 29-i számában megjelenő jelentés első szerzője.

 

A vízgőz, egy erős hővisszatartó gáz, felfogja a napsugarat, és hőt sugároz vissza a Föld légkörébe. A tanulmány szerint koncentrációja a sztratoszférában, a légkör három rétege közül a másodikban, úgy tűnik, hogy csökkent az utóbbi tíz évben.

 

Mint Dr. Solomon mondja, ez kb. 25%-kal csökkentette a Föld melegedésének sebességét. „A 10-10-10-t használjuk a leírására. Vagyis, 10% változás a vízgőzben, tíz mérföld (16km) magasan, az utóbbi tíz évben.”

 

A tanulmány azt is kimutatta, hogy 1980-tól 2000-ig a vízgőz növekedése fokozta a melegedés sebességét – ami a metán, egy másik üvegházgáz, kibocsátás növekedésének következménye az iparosodás időszakában. Amikor a metán oxidálódik, vízgőz keletkezik. Az még nem ismert, hogy mi okozta a vízgőz utóbbi tíz évben megfigyelt csökkenését.

 

Dr. Solomon hangsúlyozta, hogy a tanulmány a légkör középső rétegére koncentrált, ami nem keverendő össze a troposzférával, a légkör első rétegével. Évek óta tudják, hogy a vízgőz a troposzférában felerősíti az üvegházgáz kibocsátások hatását.

 

Egyes klímaszkeptikusok kijelentették, hogy néhány, viszonylag stabil hőmérsékletű év azt mutatja, hogy a globális felmelegedés fenyegetését túlhangsúlyozzák. Múlt héten a NASA által közzétett adatok azt mutatják, hogy a 2009-ben véget ért évtized a feljegyzések szerinti legmelegebb volt. (Sindya N. Bhanoo, The New York Times, 2010. január 28., az eredeti angol cikk itt olvasható).


 

A vízgőz rosszabb klímaváltozási tényező, mint gondolták

 

A légköri vízgőz növekedése okozta a 90-es évek globális felmelegedésének 30 százalékát. Ez a felfedezés azt sugallja, hogy az erős üvegházgáz nagyobb szerepet játszik a klímaváltozásban, mint korábban képzelték. Susan Solomon és kollégái az USA Országos Óceán- és Légkörhivatalától (NOAA) összegyűjtötték a műholdas méréseket és az időjárási léggömb adatokat, hogy nyomon kövessék a vízgőz koncentráció változásait 16 km magasságban, a sztratoszférában, a 80-as évektől napjainkig.

 

A sztratoszférában a vízgőz szintek a 90-es években emelkedtek, de 2001-ben 10%-kal csökkentek. Adataikat egy klímamodellbe táplálva a csoport azt mondja, hogy a vízgőz okolható a 90-es évek melegedésének majdnem egyharmadáért. A model azt is sugallja, hogy a vízgőz koncentráció 2001-ben bekövetkezett csökkenése a globális felmelegedés sebességét az utóbbi évtizedben 25%-kal csökkentette. „Ez a kutatás nem változtatja meg azt a konszenzust, hogy emberi kibocsátások hajtják a klímaváltozást”, mondja Fortunat Joos, a berni egyetem klímamodellezője. (New Scientist, az eredeti angol cikk itt olvasható)

 

Folyóirat hivatkozás: Science DOI: 10.1126/science.1182488

Idézet

A globális felmelegedést övező tudományos bizonytalanság nem arról szól, hogy vajon ez zajlik-e, vagy emberi tevékenység okozza-e, sőt nem is arról, hogy túl sokba fog-e „kerülni”, hogy most törődjünk vele. Ez mind eldőlt. A kutatók most azon vitáznak, hogy nem túl késő-e megakadályozni a bolygó pusztulását, vagy még van egy kis időnk arra, hogy a globális felmelegedés legrosszabb hatásait megelőzzük.

John Atcheson, USA geofizikus

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok