Amazonasi esőerdő 55%-a elpusztulhat 2030-ra a mezőgazdaság, az állatarás növekedése, erdőtüzek, a szárazság és a fakitermelés jelenlegi üteme alapján. Az erdők eltűnése miatt az Amazonas-medencéből 55-97 milliárd tonna szén-dioxid juthat a légkörbe. A felső érték esetén ez több mint a világ kétévi üvegházhatású gáz kibocsátása.
Brazília az USA után a második legnagyobb szójatermelő a világon. A legnépesebb latin-amerikai országban a szarvasmarha-tenyésztés is robbanásszerűen bővül. Hatalmas erdőterületeket égetnek fel nap, mint nap, hogy ültetvényekké vagy marhalegelőkké alakítsák őket. A letarolt erdőterületet általában először marhalegelőnek használják, majd szójával vetik be.
Csak 2007 augusztusa és decembere között 3.2 ezer négyzetkilométer tűnt el a Föld tüdejének tartott őserdőből - állítja Gilberto Camara, az Amazonas kiterjedését műholdak segítségével mérő brazil Nemzeti űrkutatási Hivatal (INPE) vezetője. Korábban nem észleltek ekkora pusztítást az évnek ebben a szakaszában. A kormányzat értékelése szerint most elsősorban nem a faipar igényei miatt terjed az illegális erdőirtás, hanem azért, mert a gyorsan emelkedő nyersanyag- és élelmiszerárak miatt nő a földéhség. Ezt támasztja alá, hogy leginkább a három mezőgazdasági régióban gyorsult fel az erdőpusztulás.
A fakitermelés, felégetés miatt a régió éghajlata egyre szárazabb, növekszik a hőmérséklet, és csökken a csapadékmennyiség. Az amazóniai esőerdők klímaváltozásának, a terület feletti vízgőzmennyiség csökkenésének, és a felhőképződés megváltozásának globális hatásai vanna.
Az erdőirtás a fakitermelés, a mezőgazdasági területek növelése, az urbanizáció növekedése miatt világszerte gyorsul. A trópusi esőerdők égetése nemcsak az adott területen vezet ökológiai katasztrófához, hanem a felszabaduló szén-dioxid nagyban hozzájárul a globális felmelegedési válsághoz.
A világméretű ökológiai katasztrófa elkerülése érdekében le kellene állítani a további erdőirtást.
