Az állatgyárak több nyers hulladékot tudnak produkálni, mint az USA nagyvárosai, nemcsak a vízminõséget, hanem a levegõ minõségét is fenyegetve.
USA - Mind az állatgyárak száma, mind a korlátozott etetõboxokban tartott állatok száma több mint háromszorosára nõtt 20 év alatt, az USA Környezetvédelmi Hivatala (EPA) mégis visszafogni próbálja a szennyezés már amúgy is gyenge szabályozását. Ez a lényege a Kormány Számvevõszék (GAO) ma megjelent, állatgyárakról szóló új jelentésének, és az azt kérõ demokrata szenátorok értelmezésének.
2002-ben 12000 koncentrált állattartó telep volt – CAFO, vagy egyszerûen „állatgyár” –, amelyben 890 millió állatot tartottak, ami jókora emelkedés az 1982-es 3600 telep 257 millió állatához képest. Egyetlen farm 140000 marhát etetve évente 1,6 millió tonna trágyát tud produkálni, többet, mint amit Houston termel Texasban.
Ez a hulladék beszivároghat a közeli patakokba, folyókba és tavakba, baktériumokkal és a felesleges tápanyagokkal szennyezve azt, ami a vizet alkalmatlanná teheti úszásra, ivásra, és a vadvilág számára. A hulladék gázokat bocsát ki a levegõbe – köztük ammóniát, kénhidrogént és finom port – ami légzõszervi betegségeket, és egyéb egészségügyi problémákat okozhat.
A jelentés mégis azt állapítja meg, hogy az EPA nem rendelkezik olyan adatokkal, amikre e telepek hatékony szabályozásához szüksége van, sõt azt javasolta, hogy az állatgyárakból származó légszennyezõ anyagok szennyezési bejelentési kötelezettségét oldják fel, és javasolta hatalmának korlátozását az állatgyárak vízszennyezõinek megbírságolására.
„Ez a GAO vizsgálat megerõsíti, hogy a Bush kormány terve, hogy kivonja az ipari méretû állattartó telepeket a kibocsátás bejelentési kötelezettségek alól semmi egyéb, mint egy szívesség a Nagy AgroBusiness javára, a közegészségügy, és a közelben élõ települések kárára,” mondta John Dingell, a GAO vizsgálatot kérõ egyik szenátor.
A Pew Bizottság az Iparszerû Állattartásról májusban végzett egy kétéves vizsgálattal, ami azt részletezte, hogy az olcsó takarmány hogyan vezetett ahhoz, hogy az amerikaiak több húst esznek, mint bármely más nemzet a Földön. Új szabályozást sürgetett az állatgyárak növekedésének megzabolázására, nehogy elszívják a vizet, szennyezzék a környezetet, vagy továbbra is hozzájáruljanak a globális felmelegedéshez (az állattartás az üvegházgáz kibocsátás egyik fõ forrása).
A közelmúlt E. coli fertõzött marhahús egészségügyi riadalmait is vissza lehet vezetni az állatgyárakra, a természetellenes, kukorica alapú étrendre, és a vágás ipari folyamatára….