Az a fajta súlyos hőhullám, ami a jelenlegi, adott klímaviszonyok között most lehetséges, de még nem sújtott le, több ezer embert ölhetne meg az USA-ban.

Egy új tanulmány szerint nyugaton a hőhullámok a klíma változásával rosszabbodnak. Egy példa: 2006 július közepétől augusztus elejéig hőhullám söpört végig az USA délnyugati részén. Sok helyen megdőlt a melegrekord, és szokatlanul magas páraszintet detektáltak. A kutatók szerint az esemény része volt a rendkívül fülledt hőség, az utóbbi hat évtizedben megfigyelt fokozódó éjszakai hőhullám aktivitási trend részeként. Ez a trend a nyolcvanas évek óta felgyorsult, és különösen ebben az évtizedben vált uralkodóvá.

Az eredmények nem elszigeteltek, és összhangban vannak a jóslatokkal, miszerint a melegebb világ nagyobb szélsőségeket fog produkálni. Egy 2007-es tanulmány szerint az európai hőhullámok közel kétszer olyan hosszúak, mint egy évszázaddal ezelőtt voltak, a forró nyári napok száma pedig háromszorosára nőtt.

Ez miért számít: Más tanulmányok kimutatták, hogy a hőhullámok több halálesettel járnak, mint a hurrikánok és tornádók, és ez így volt a modern történelem során. Klímaszakértők arra figyelmeztetnek, hogy az a fajta súlyos hőhullám, ami a jelenlegi, adott klímaviszonyok között most lehetséges, de még nem sújtott le, több ezer embert ölhetne meg az USA-ban.

A problémában van egy kis irónia is: ahogy a hőhullámok súlyosbodnak, több energiát használunk légkondícionálásra. Ha az áramot fosszilis üzemanyaggal állítják elő, ez több hővisszatartó üvegházgázt is jelent, mint ahogy tavaly a Journal of Applied Meteorology and Climatology újságban kutatók leírták. „Az ipari és otthoni hűtésre használt áram a hőmérséklettel közel lineárisan növekszik”, mondta Norman Miller, annak a tanulmánynak a vezetője.

 Az új tanulmány szerint 2001, 2003 és 2006 éjszakai hőhullámai bekövetkezésükkor mind példa nélkül állók voltak. A hőhullámokat hajtó nedvesség forrása a Csendes-óceán egy olyan területe volt, ahol a felszíni hőmérséklet erős emelkedését észlelték, és ami kapcsolatban áll az óceánok felső rétegei ember-okozta melegedésének világméretű trendjével. Alexander Gershunov, a kutatás vezetője szerint „A vízpára a fő üvegházgáz. Párás viszonyok között éjszaka a levegő közel sem hűl annyit, mint száraz viszonyok között. A megnövekedett páratartalom miatt a hőhullámok tovább is tartanak.

A forróbb éjszakák előkészítik a forróbb napokat, és a folyamat önmagát erősíti, amíg nincs változás a szélmozgásban.”

(LiveScience.com, 2009. augusztus 25)